Az emberek miért szeretnének gyereket?

"egy gyerek szeretete az a leg feltétel nélkülibb szeretet, ami létezik a világon"

Kár hogy ez a szülői szeretetről nem mindig mondható el...

Szerintem meg a gyerek szeretetéről sem. Olyan hogy feltétel nélküli szeretet, nem létezik, maximum kisebb korában, de ahogy nagyobb lesz, onnantól hogy nem úgy csinálja a szülő a dolgokat, ahogy a gyereknek tetszene, nagyon könnyen meg is utálhatja a szüleit. Vagy legalábbis kialakulhat egy nem túl jó kapcsolat.

De tapasztalatból mondom, akkor sem törvényszerű hogy a gyerek szeresse a szülőjét, ha az mindent (szeretetet, anyagiakat is) megad neki.

Ez egy ösztön, ami minden élőlényben benne van, a faj fennmaradása mindennél fontosabb, még a saját életüknél is (imádkozó sáska). Mi is a természet része vagyunk ugyanúgy ösztönlények, de az agyunknak van egy része ami csak az emberre jellemző, az képes felülbírálni ezt a döntést, vagy éppen körülmagyarázni, hogy milyen jó lesz majd vele játszani stb.

Egyébként én sajátot nem szeretnék, talán ha beérek örökbe fogadok egy árvát.

Hogy legyen, akin uralkodhatnak, akit büntetlenül megalázhatnak és verhetnek, mert úgysincs esélye visszavágni. Akit érzelmileg zsarolhatnak, akit napi rendszerességgel elmondhatnak minden sz.rnak, magukat meg fényezhetik az idióta ismerőseik és rokonaik előtt, hogy milyen nagyszerű szülők.

Az én szüleim legalábbis ezért vállaltak gyereket, a páromé is, a barátaim és ismerőseim kb. 60%-áé is. Szóval a saját ismerettségi köröm alapján (ami nem kicsi) ez lehet a legáltalánosabb ok. Persze elképzelhetőek más okok, ezeket már említették előttem a többiek.

Hát én csak magamról beszélhetek...

Nem volt túl stabil a családi hátterem, és úgy gondoltam, hogy majd én alapítok magamanak saját családot. :-)

Meg akartam tanítani valakinek, hogy hogyan legyen majd jó anya. Szerencsésnek mondhatom magam mégis, mert volt egy nagymamám, aki megmutatta a hagyományos értékrendet is, azokat a dolgokat, amiket át kell adni egy gyermeknek. És olyan jó gondoskodni valakiről...

Egyébként nekem azt tanították, hogy az én dolgom az, hogy a gyermekemnek háláljam meg amit a szüleimtől kaptam.

19.18as válaszoló vagyok. Nagyon sajnálom azokat,akikkel a szüleik rosszul bántak és csak azt gondolják, hogy ez a természete. Pedig vannak jó szülők is, nem is kevesen.

Én mióta anya lettem magamra már szinte nem is gondolok, mivel mindenben azon vagyok, hogy a gyermekemnek meg tudjam adni- én ezt így látom természetesnek, hiszen mi akartuk őt.

JA ÉS NEM ÉRTEM, HOGY MIÉRT KELL LEPONTOZNI A MÁSIKAT, HA ESETLEG ELLENTÉTES VÁLASZT ÍR. SZERINTEM NEM ÍRTAM SEMMI FELHÁBORÍTÓT, CSAK AZ ÉRZÉSEIMET, ÉS MÉGIS LEPONTOZTATOK, MIT A ....................

Szerintem: (több szempont, egyidejűség nem kizárt)

Fajfenntartási ösztön.

Ezt látja másoknál is.

Megfelelniakarásból. (Elvárások, észérvek)

Pótcselekvésből. Szerinte ez visszahozza az elb..ott élet értelmét.

Vagy: a fajfenntartás mellett igaziból vágyik rá, ezt tartja a legnagyszerűbb dolognak, stb stb

Én azért szeretnék gyereket vállalni, mert az imádott párommal közös utódokat szeretnénk. Ezen kívül a fiatalságunk múlandó, és szt szeretném, hogy 20-30-40 év múlva is legyen kiért/miért felkelnem, a későbbi férjemért, gyerekeimért, unokáimért.

Jah és nem utolsó sorban dolgozik bennem az anyai ösztön,pláne mikor kisgyerekeket látok.:)

L23