Lehet befolyással a későbbi kapcsolatra (gyerek-szülő között) a meztelenkedés?

Olvastam erről egyszer, egy pszichológus írta, hogy nincs semmi baj a meztelenkedéssel, viszont a szexuális aktus nem tartozik a gyerekre. Nem azért, mert önmagában valami baj lenne ezzel, hanem a mi társadalmunk ilyen, ebből ered a gond. Az állatvilágban természetes ha a gyerek szexelni látja a szüleit, és vannak olyan emberi társadalmak is, ahol egy nagy közös házban lakik 20-50 ember közösen, ott is természetes. Nálunk viszont nem az.

Ezért, ha a gyerek látja, hallja, félreértheti, a szülők pedig vagy nem beszélnek róla erről, akkor az a rossz, vagy beszélnének, de egy 3-4 évesnek még egyszerűen nincsenek olyan fogalmai, amivel felfoghatná ezt, akkor az a rossz. A legrosszabb benne a felemás állapot, vagyis az, ha a szülők egy szobában vannak a gyerekkel, azt hiszik, alszik, szerelmeskednek a sötétben, miközben a gyerek ezt hallja, és nem tudja feldolgozni. Azt látja, hogy történt valami, amit titkolnak előle, ő mégis részese lett valahogy. Akkor ez most titok? Valami szégyellni való dolog? Akkor miért tették ezt a szülei? És miért nem figyeltek jobban? Miért keverték bele őt? ENNEK lehet negatív hatása a későbbi kapcsolatra, vagy a szexualitásra.

Ha csak egy szoba van az egész lakásban, az persze nagyon rossz a szülőknek.

Szerintem a meztelenkedés bizonyos keretek között normális! Inkább úgy mondom, hogy nálunk az volt és sem nekem, sem a tesómnak nem okozott ez maradandó károsodást! Mondjuk arra ügyeltek, hogy 3-4 éves korunk után, apa előttem ne, anya meg a bátyám előtt ne nagyon. De nem csináltunk abból gondot, ha mondjuk bementem a szobába, amikor öltöztek! Szeretkezni soha nem hallottuk őket. Két szintes a ház, megoldották. Szerintem normális ember erre azért figyel.

Az a nem normális, hogy a szülők úgy szexelnek, hogy ott a gyerek. Szerencséd van, hogy nem lett semmilyen szexuális problémád, mert van akiben komoly károkat okoz! Szerintem benned sem az okozott kárt,hogy meztelenül kiszaladt a szobából, hanem, hogy puszilgatták egymást, szeretkeztek, tehát maga a szexualitás. Mivel nekem ebből semmi hátrányom nem származott,úgy gondolom nálunk sem lesz tabu a meztelenség! Természetesen nem ez lesz a cél, de véletlenül bugyiban kell kirohanni a fürdőből és ott a gyerek, akkor nem fogok felkiáltani és eltakarni magam. Ha én természetesnek veszem, ő is annak fogja!

"Én viszont nagyon sokszor, és nem igazán tudtam feldolgozni. Szégyelem a mai napig, de még fel is izgultam testileg. Azt is utólag (felnőttként) tudtam meg, hogy az az érzés az volt. Nem beszélgettem róla eddig senkinek. Mert tudtam, hogy ha elmondom a társaimnak, akkor gyerekes leszek, kifecsegek családi titkokat, felnőtteknek meg pláne nem mertem erről beszélni, nem még nekik."

11:19-et már éppen írtam, ezért csak utólag olvastam ezt el, de pont erre is gondoltam. Ez a megterhelő. Felnőttként például már fel tudod azt is dolgozni ha felizgulsz valamin, amit amúgy szégyenletesnek tartasz, és tudod, hogy ez természetes. Azt is tudod, hogy ettől nem vagy bűnös, ez nem a te hibád. Megérted, hogy a gondolataidnak, vagy a testi reakcióidnak nem vagy teljesen 100%-ban ura, csak a tudatos döntéseidnek. Ezzel egy kisgyerek viszont még nincs tisztában, nem tudja, nem érti, most ő tett-e valami rosszat, vagy nem? Csak azt érzékeli, hogy itt valami van. Ráadásul olyan, ami nem volt nyilvános, ő mégis bevonódott, pedig nem akarta. Ezt számára nagyon nehéz feldolgozni. Jön a szégyen, a bűntudat, a titkolózás, elhallgatás. Tulajdonképpen szerencsés vagy, hogy nem lett ennél komolyabb következmény, hiszen az, hogy itt le merted írni ezt a kérdést, nekem egyértelműen azt mutatja, hogy a dolog feldolgozása, mint folyamat, ha később is, de beindult nálad, ma már látod, nem söpröd minden áron a szőnyeg alá ezt, próbálod megérteni, mi történt, és miért? Szerintem az, hogy ez nem a te hibád, ha utólag is, segíteni fog. Ugyan nem fog nyomtalanul elmúlni a 3-14 éves korodban átélt rossz érzés, viszont nem kell, hogy felnőttként szenvedj ettől. Ez nagyon fontos.

Előttem is meztelenkedtek a szüleim, anyukám még most is (nem zavar, lány vagyok), apukám már nem, tudja hogy zavarna, mert mégis csak "máshogy" látnám. 12 lehettem mikor leszokott róla apum, addig nem volt vele semmi bajom, utána tuti lett volna. Én sem meztelenkedem már előtte. Én fogok a gyerekeim előtt, így, ahogy a szüleim is tették. Semmi bajom.

Szexelni viszont nem láttam őket, az azért durva lett volna

Igazából nem szabadna. Kiskoromban én is volt, hogy megláttam a szüleimet meztelenül, habár nem volt szokásuk így előttem szaladgálni, mégis előfordult, hogy véletlenül benyitottam a fürdőszobába, vagy ilyesmi. Ez, ha jól emlékszem, nem is egyszer történt meg.

Olyan is megtörtént már sokakkal, hogy véletlenül meglátták a szüleit szexelés közben.

Na, soha az életben eszembe nem jutott eszembe, hogy emiatt valami maradandó lelki károsodást szenvednék. De nem szenved más sem. Maximum attól, hogy felnőttkorában elkezd agyalni rajta, és a saját maga által gyártott problémákat erre vezeti vissza.

"Na, soha az életben eszembe nem jutott eszembe, hogy emiatt valami maradandó lelki károsodást szenvednék. De nem szenved más sem. Maximum attól, hogy felnőttkorában elkezd agyalni rajta, és a saját maga által gyártott problémákat erre vezeti vissza."

Te nagyon sokat tudhatsz erről. Sőt, tulajdonképpen mindenki te vagy, hiszen mindenki nevében nyilatkoztál. (Ehhez külön gratulálnék: Grat!) Mivel csak a saját személyes tapasztalatomból (pszichodráma) több ilyen esetet is ismerek, ez úton közlöm veled: tévedsz. Ennyi.