Iszonyatos irigy vagyok. Hogyan tudnék magamon változtatni?

Gondolkozzunk csak..:)

Adni jó- annak, akit szeretünk. Adni még magunk hátrányára is jó, ha szeretjük azt, aki kapja, mert akkor Neki is a lehető legjobbat akarjuk.

Nem szeretheted a másikat, ha nem akarsz neki adni-adni-adni. Más kérdés, hogy nem kell mindenkit szeretni... Ha egy általam nem kedvelt vagy közömbös ember -ovis példával élve- megeszi a felét annak a sütinek, ami a kedvencem és ritkán jutok hozzá, akkor én is irígy lennék, mint mindenki.

Ha viszont ezt a számomra kedves emberekkel is így érzel, akkor próbáld meg végig gondolni, mi a szeretetre méltó bennük. Ilyen mindenkiben van.

Személyes vélemény: ha az ember önzetlenül jót tesz egy ismeretlen vagy általa nem kedvelt másikkal, akkor két lehetősége van:

1) "De mekkora hülye vagyok, hogy ennek az undorító lénynek segítettem!" ---de mert senki nem szereti lehülyézni magát, ezért marad a második verzió:

2) "Biztosan megérdemeltem hogy segítsek neki, nyilván nem rossz ember.."

Ezt úgy hívják: kognitív disszonancia. Közelebb visz magadhoz, ha végig gondolod a folyamatot.:)

Ez az első (jó) lépés, hogy igyekszel és felülbírálod a vágyad. De hosszú távon ez visszaüthet...

szerintem menj, és kérj segítséget orvostól. Interneten is lehet.

Ez szerintem nem irígység, félted a dolgaidat, és kész.

Van,aki ilyen, van, aki nem. Aki irígy az azt irígyli mástól, ami a másiké. Pl. az első helyezést. A sajátodat nem irigyelheted. Van aki nem szívesen ad kölcsön, ezt nyugodtan megmondhatod, ha te is ilyen vagy. Lehet, hogy Te jobban vigyázol a dolgaidra, mint ők az övékre, ezért félted?

Nekem az unokatesóm szívesn adott több hónapig szállást-kaját, de a könyvei közül egyet se adott kölcsön egy napra sem. Megmondta, hogy nem szokta kölcsönadni. Csodálkoztam, de tudomásul vettem. Ettől nem tartom őt irígynek.

Nyugodtan nemet mondhatsz, akkor is szeretni fognak.

max. megmondják, hogy "utálom, hogy nem adod oda" Érted?Nem Téged, hanem csak ezt a tettedet.

Aki meg úgy nem barátkozik veled, azt sajnáljuk.

Azt jobb is mielőbb lekoptatni, mielőtt tönkretenne valamit.

Én is ilyen vagyok. Bár én leginkább azokat a cuccaimat sajnálom, amit kaptam valakitől. Mindig arra gondolok olyankor, hogy az, akitől kaptam az azért adta, mert szeret. Anyukámtól, apukámtól, páromtól. És ezeket nem szívesen adom oda, mert ezek számomra pótolhatatlanok, hiába, hogy van még 1000 olyan a boltban.

Szerintem ez is irigységnek számít, viszont én nem titkolom, hogy rosszul esik, ha azt tönkre teszik. A szeretetemen múlik, hogy kinek mennyire mutatom.