Hogy bírjátok szó nélkül, ha a párotok folyton a számítógép előtt ül?

Hm... nálunk a feleségemmel két gép van, és, néha filmet vagy animét nézünk, mert mindketten szeretjük. Néha játszunk, lan-ban vagy ki-ki egyedül, (hozzám hasonlóan ő is játékőrült, folyton Diablózunk)

de nem telnek a napjaink csak a gép elött.

Néha kirándulunk, olvasgatunk, találkozunk a barátokkal, nagy bevásárló vagy nézelődőtúrák. (mostanság ezek ritkábban, mert rossz az idő, épp lakásvásárlás ügyben intézkedünk, ill a párom nem tud sokat menni, mert két hónap és jön a prücsök:)

De nálunk ez teljesen működő dolog, nagyon sokban hasonlítunk (szinte mindenben)

Szerintem csak megbeszélés és belátóképesség kérdése az egész, be kell látni, hogy másra is kell időt szakítani.

Népszerűtlen leszek. :)

NEM szabad kiszolgálni. Ismétlem, NE szolgáljátok ki. Magatehetetlen az a férfi, hogy nem tudja a seggét felemelni a székről, és elvárja, hogy kiszolgáld, miközben _játszik_? Hogyha határidős sürgős munkája lenne, hallgatnék, olyankor nálunk is maximális kiszolgálás van, attól függően, hogy kinek van ideje, és kinek sürgősebb a határideje. Simán megesik, hogy én ülök naphosszat a gép előtt, és a párom (férfi) a konyhában ügyködik: főz, mosogat.

Szóljatok neki. Egyszer, kétszer, háromszor. Ha harmadszorra sem válaszol, akkor egyedül nyugisan megebédelni kint a konyhában, ő majd egyen, ha éhes lesz. Ott a hűtő, felnőtt ember, szavazati joggal. Mi a faszom van az ilyen férfiakkal, hogy még azt sem becsülik meg, hogy a párjuk (feltételezem, hogy teljesen egyedül) vezeti a háztartást? Ahány ember él egy háztartásban, annyian vegyenek részt benne.

Drasztikusabb megoldás mondjuk, hogy a számítógépet az x. "felszólítás" után ("kedvesem, kész az ebéd, gyere ki") kihúzzák a konnektorból. Marhára ideges lesz, mert nincs lementve a játéka. Ha már nagyon függő (pl. ha egy napig nem játszhat, akkor szabályos elvonási tünetei vannak: ideges stb.), akkor feltétlenül szakember kell, mert ez ugyanolyan függőség, mint az alkohol vagy a drog. Egyébként nagyon jó ötlet az, hogy számoljátok ki, mennyi időt tölt mivel/kivel. És azt is, hogy a fejenként mennyit foglalkoztok a háztartással. És az orra alá nyomni.

Semmiféle közös programra nem hajlandó, ami nem a számítógéppel függ össze?

Hypathia, egyetértek veled.

Az párom egészen zseniális ebben. Én ugyan nem játszom a gépen, hanem valóban dolgom van, és a probléma csupán annyi, hogy nem tudom mikor kell kihúzni a dugót és a többit holnapra hagyni.

Szóval amikor már olyan 17-18 óra van, és már ideje lenne "otthon is lennem" (otthon dolgozom, de ez részletkérdés), akkor egyszerűen odaáll vagy -ül mellém és mosolyog. Van hogy csak 5-10 perc után veszem észre, de ő csak mosolyog.

Most hogy a kérdéseitek kapcsán elgondolkoztam, hogy hogyan is működik ez, rájöttem, hogy úgy csinálja, hogy nem kelt bűntudatot. A kudarc kulcsa a bűntudat, a megoldás kulcsa a bűntudat elkerülése.

Mosolyog, egyre szélesebben, már-már élvezi a dolgot, ahogy gúnyt űzhet egy olyan szituációból, amiből konfliktust szokás kerekíteni, aztán a vége az, hogy boldogan "húzom ki a dugót", mert ki ne akarná egy mosolygó feleség társaságára és egy közös vacsorára váltani egy koszos gép társaságát. És a vacsorát soha nem hozza elém. Nem szentségel, hanem egyszerűen a kaja ott van a helyén, és nem a billentyűzet mellett.

De van úgy, hogy még el sem kezdte csinálni a vacsorát. Ilyenkor annyival tesz többet, hogy megkér, hogy készítsük együtt, segítsek neki, de a forgatókönyv ugyanaz, csak közben meg is kér tehát.

Az eredmény az, hogy mosolygó feleség társaságában boldogan állok neki krumplit hámozni, elmosogatni a megmaradt mosatlant, amire már szükség van, stb.

Igen, ez mind nagyon szép és jó, amit az előző ír, öröm olvasni, hogy Nálatok így működik, (komolyan!!!) - de gondoljunk arra is, hogy egy munka után lestrapált, anyagi gondokkal küzdő nőnek ugyanolyan nehezére esik este mosolyogni, mint amennyire a férjének kedvesnek, figyelmesnek lenni.

Csak annyit mondanék, hogy ez oda-vissza működik, és a Ti esetetek jól példázza. A feleség veszi a fáradságot, hogy nem cirkuszol, hanem mosolyog, de azért van ez így, mert tudja, hogy érdemes, hiszen Te belátod, hogy Ő jobb, mint a gép, és felpattansz és mégy enni vagy együtt főzni, vagy... :)

Viszont a kérdezőnek és a hasonló helyzetben levő nőknek gondolom már elegük van, és akkor én megértem, ha nem mosolyognak, hanem erélyesebben szólnak a párjuknak...

Igen, megértem, hogy nehezebb... (előző előtti vagyok) Viszont az tisztán látszik, hogy ez nem megoldás. Ebben mindannyian egyetérthetünk: az ingerültség biztosan nem megoldás, bármilyen nehéz is erőt találni ahhoz, hogy az történjen ami nálunk.

A probléma azért létezik, mert már egy régóta gyűrűző ördögi kör része. Ha (néhány fordított esettől eltekintve) a feleség nem talál erőt a türelemhez, és hogy gúnyt űzzön a szituációból, akkor ennek a végét már mindenki ismeri: szakítás, válás.

Más megoldás nincs, mint türelemmel lassan kiemelni a kapcsolatot ebből az ördögi körből, és ezt csak úgy lehet, ha megtörjük az ördögi kört.

EZ a válasz (minden más dekadens): törd meg az ördögi kört, járj túl az ördögi kör eszén, mert az alternatívát már ismered, és tételezzük fel, hogy nem akarod megengedni, hogy megtörténjen.

Szerintem az utolsó férfi válaszolónak van a leginkább igaza!

Beszélj vele,kössél kompromisszumot!Harcold ki,hogy foglalkozzon veled valamennyit!Kedvesen próbáld! Viszont értsd meg,hogy ez neki mennyire fontos és találj magadnak is valami jó elfoglaltságot!

Ha normális a pasid akkor meg tudod vele beszélni,hogy mondjuk egy nap csak veled foglalkozzon,és segítsen neked többet!Ha mindketten dolgoztok!!!!!!Hass az igazságérzetére!Nem igazságos csak neked csinálni a házimunkát segítsen be!

Ha ennek ellenére nem hallgat meg többszöri próbálkozás után se,és elzárkózik akkor választhatod a további tűrést,vagy irdatlan nagy veszekedést csinálhatsz ami vagy jól,vagy rosszul sülhet el!

Ha ezt is kipróbáltad és semmi nem használt akkor viszont gondold át azt,hogy kit is választottál!

Igen, meg kell érteni az ő pihenőidejüket,viszont,ha mindketten dolgoztok akkor nem járja,hogy csak te csináld a házimunkát és az se járja,hogy rád egyáltalán ne szakítson időt!

Meggyőzését ne akkor kezdd amikor éppen gépezik!