Hogy bírjátok szó nélkül, ha a párotok folyton a számítógép előtt ül?

Nálunk ugyanez a helyzet.

A férjem hazajön a munkából, leül a gép elé és elkezdi a hülye stratégiai katonai játékát. Akár 3-4 órát is harcol és ha szólok hozzá csak annyit mond, hogy nagy csatában van, ne zavarjam.

Ráadásul a vacsorát is odateszem mellé a kis asztalkára, amit direkt azért vett, hogy a gép mellett tudjon enni. És evés közben is játszik. De néha elfelejti, hogy épp ott a forró leves mellette, amit megfőztem és mire megeszi, kihűl. Ilyenkor meg veszekedni szokott, hogy már megint hideg a kaja és a leves csak melegen jó. A legszivesebben a fejére önteném ilyenkor.

Ez van. Szerintem ez függőség és szakember segitsége kellene, de mivel nem ismerik be, ezért a segitséget sem fogadják el. Nem lehet mit tenni. El kell tűrni.

na ez jó, ... azt hittem egyedül vagyok, de neeeem.

az enyém is ül a gép előtt, vagy a meccset lesi. a múltkor megkérdeztem milyen volt a kaja, hát azt se tudta, hoyg zöldbabfőzelék volt, amit lenyelt előtte fél órával , nem azért mert annyira elszúrtam :-)), hanme nem is figyel arra se , mit eszik.

ez valami társadalmi betegség... ? modernkori kór?

én már szóltam, akkor van egy kis javulás pár napig, kevesebbt gépezik, de aztán minden a régi, mint az alkoholizmus, csak az károsabb. igen ez szenvedélybetegség. ugye?kérdés milyen mértékű, mert ha mindennek a rovására megy még a végén pszichológushoz kell küldeni a paijainkat, de nem fognak ám egyedül menni, majd, ha visszük őket. segíteni nem tudok én sem sajnálom. ( magamat is) várom mit írnak mások... jó, hoyg feltetted a kérdést.

Szerintem ez pont olyan, mint az alkohol, ott sem ismerik el, ha gond van, aki benne van, belülről látja a dolgokat, nem is érti, hogy másnak mi baja ezzel. Hazajön fáradtan, miért is nem érdemel meg egy kis kikapcsolódást? Hát egy kis játék, vagy böngészés ugyan mit árthat? Észrevétlenül lopózik a gép a családi életbe, aztán órák lesznek a pár percek, végül minden "szabadidő" odalesz. A legtöbb pasinak az meg csak természetes, hogy ha a párja hazaér a melóból, akkor neki még dolga van, addig is, míg azt csinálja, legalább nem szól bele a játékba. Egy rosszkor feltett kérdés, amire ki is kényszerítik a választ órák alatt összeszedett bónuszpontokat semmisíthet meg, ami maga a katasztrófa.

Sajna még az sem hatékony, ha mondjuk nem adsz neki kaját, vagy nem mosod ki a cuccát, vagy nem teszed a szekrénybe... a kupi miatt úgyis te fogsz megőrülni, mert ő észre sem fogja venni. Lehet azt sem, hogy nem vacsorázott. Állítom, még az is bosszantó, ha pisilni fel kell állni. A dolog magától nem oldódik meg, b...ogatással meg még a a kapcsolat is elmérgesedhet.

Feltétlenül meg kell beszélni ezt, és egy olyan alkalommal, amikor még épp nem ült neki a csatának. Próbáld meg leírni egy heteteket, hogy hogyan zajlik. Pontos időpontokkal, párhuzamosan írd le, hogy mit csináltatok otthon. Mondjuk összeadhatod a gépidőt is naponta, és egész hétre vonatkozóan, meg azt is, hogy hány percet töltöttetek együtt, egymásra figyelve. Döbbenetes számok fognak kijönni, ami valószínűleg a párodat is meg fogják lepni. Játék közben repül az idő és valószínűleg ő is csak azt veszi észre, hogy "húdekéső" van, aludni kéne, mert reggel korán kell kelni. Amint a gép kikapcs, adrenalin a mélybe zuhan és ólmos fáradság terül el az emberen. Mivel eddig minden idegszálával koncentrálni kellett a stratégiára. Ilyen állapotban meg eszébe sem jut, hogy valamit még tenni kellene az este.

Azt gondolom, ne várd, hogy magától rájöjjön, ha nem szólsz neki róla. Beszéljétek meg, hogy mi az, ami nem okés neked ebben. Osszátok meg az otthoni tennivalókat, így neked is maradna kis szabadidőd. Talán kijelölhetnétek egy játék napot, mondjuk, szerdán orrvérzésig játszhat, míg Te a barátnőddel csinálsz programot. Semmi esetre se szemléld, mert csak megy fel benned is a pumpa, és mire megszólalsz, már nem biztos, hogy az jut el hozzá, amit szeretnél. Ha mondjuk arra jutnátok, hogy legyen napi egy óra, (ne heti egy napra legyen sok), no, abban nem hiszek, hogy működne. Ahogy leül a gép elé, más dimenzióba kerül, megszűnik az időérzékelés, képtelenség abbahagyni. Inkább el se kezdje. Persze a kompromisszumos megoldás csak úgy jöhet létre, ha ő is belátja, milyen sokat veszítetek ezzel egymásból.

(Azért kíváncsi lennék a fentebb írt férfiú érveire is, lehet, ő tudna a legtöbbet segíteni!!)

Nagyon jó az előző ötlet.

Írd össze, és próbáld meg megbeszélni vele. Ha nem lehet, ha szerinte így minden jó - akkor ez már függőség, amin csak orvos tud segíteni (vagy valami nagyon drasztikus változás - de az rosszul is elsülhet).

Úgy látom, hogy az eddigi hozzászólók nők voltak. Akkor most következzen egy férfi is, akire ráillenek az eddigi leírások és panaszok. Nos én a gép mellől megyek dolgozni, oda érkezem haza és onnan fekszem le aludni. A gép mellé kapom a kaját és a kávét és valaha a sört is (most már nem ihatok) :-). Ha józan ésszel végiggondolom a dolgokat (és egy párszor már végiggondoltam), akkor be kell látnom, hogy igazatok van, mert ez már függőség. De! Addig is nyugi van, amíg gépezek. A gép nem veszekszik, nem problémázik és nem zsörtöl velem! Ez előny. Nem mozgok egész nap! Ez hátrány. Minden férfinak van hobbija. Az egyik egész nap barkácsol, kertészkedik, lepkéket és bogarakat gyűjt, fotózik vagy épp mindennap a kocsmában ül a haverjaival és költi a család pénzét. Vagy olyan is akad aki csajok után szaladgál. Én meló után rohanok haza és ki sem tudnak rángatni otthonról. Nem verem el a fizetésemet italra és nőkre, nem kártyázom el és lovira sem járok. Nem verem el a családot részegen hazatérve a kocsmából, mert józan életet élek. Csak számítógépezek! Ha Nejem beszélgetni szeretne velem akkor üljön le velem gépezni egy kicsit és az így kialakult "érdekes" közös téma közé csempéssze be a mondandóját, vagy üljön le a másik szobába a másik gép elé és írja meg chaten keresztül, vagy e-mailban a közlendőjét. A legjobb azonban, ha egy kicsit félretolja a kezemet a billentyűzetről, az ölembe ül, megpuszilgat megkér, hogy most figyuzzak kicsit rá és szépen elmondja, amit szeretne. Nem tudom, hogy más férfi hogy van vele, de nekem azért tetszik a számítógép ennyire, mert rengeteg olyan információt találok benne, ami engem érdekel. Minden kérdésemre találok válasz még olyanokra is, amire a nejem azt mondja, hogy "nem tudom, különben is kit érdekel és hagyjál békén a hülyeségeiddel". Mert ami őt nem érdekli az hülyeség. Rengeteget lehet belőle megtudni és tanulni. Rengeteg új dolgot fedezek fel! Azt hiszem ez lesz a kulcsszó! A FELFEDEZÉS! Na ez az, ami minket férfiakat érdekel. Az Internet a tudás végtelen tárháza. De függővé tesz pl. ez az oldal is, ahol segíthetek másoknak, mert igénylik a segítséget. Itt úgy érzem, hogy szükség van rám! Igen, talán ez már betegség, de talán kevesebbet ártok vele, mint a kocsmázással, kártyázással és a tv-t sem foglalom le a család elől. A nejem gazdálkodik az egész fizetésemmel, én hozzá sem nyúlok. Azt csinál vele, amit akar, arra költi amire szükséges, vagy amit jónak lát, nem szólok bele. Én kapok belőle kávéra valót, (kaját ő csomagol) és kész. Játékok. Jó kis időtöltés, stressz levezetés (legalább nem a családon vezetem le), türelemjáték és képességfelmérő. Önbizalomfejlesztő! Képes vagyok megcsinálni, úgyis rájövök a logikájára, a megoldásra, úgyis gyorsabb és pontosabb, vagy eszesebb vagyok, mint a játékbeli ellenfelek. Ilyenek is motiválnak igen. A játékokban én pl. mindig a legkönnyebb fokozatot választom, mert nem az érdekel, hogy milyen nehezen tudom legyőzni az ellenfeleket, hanem mindig arra vagyok kíváncsi, hogy milyen lesz, milyen meglepetést tartogat a következő pálya. Nekem mindig a legötletesebb játék a kedvencem és nem a legnehezebben megoldható. Sőt! Vannak játékok, amelyek indokolatlanul nagyon nehezek és alig lehet megoldani őket. Na azokat nem játszom végig, hanem törlöm. Nem görcsölni akarok a számítógép mellet, hanem lazítani, kikapcsolódni, tanulni és megosztani másokkal a véleményemet ill. megismerni az ő véleményüket. Pont úgy, ahogyan ezt ti is teszitek ezen az oldalon. Lehet, hogy az igazi barátok hiányoznak az életemből és itt próbálom bepótolni ezt. Nem tudom! Az tény, ha ennyit szeretnék kommunikálni emberekkel, akkor nem sokat lennék otthon szabadidőmben. Mostanában már kezdek mozgolódni, mert érzem, hogy nem egészséges ez a sok ülés. Alig várom a tavaszt, hogy elkezdhessek rendszeresen futni. Na akkor most egy kicsit a szexről, mert úgy látom van akinél ez is problémát okoz. Nálunk ez pont fordítva van, mint a kérdezőnél. A feleségemmel ellentétes műszakban dolgozunk. Ő állandó délelőttös, én állandó délutános vagyok. Este mikor hazamegyek, már alszik általában. Ha mégsem alszik, akkor a gyerekek is fenn vannak, tehát szerinte szó sem lehet szexről. Ok, akkor majd várok. Igenám, de ő mindig hamarabb elalszik, mint a gyerekek. Én meg nem vagyok álmos még, hát irány a fürdő, aztán irány a gép. Addig gépezek, amíg el nem fáradok annyira, hogy már könnyen fog menni az avás. Akkor irány az ágy, de előtte az a kis szex azért csak jó lenne, mert még jobban ellazulhatnék és amúgy is készültem rá egész nap. Így hát odabújok drága oldalbordámhoz és felcirógatom, puszilgatom álmából. Ekkor jön a hideg zuhany: hagyjál békén, most aludtam a legjobbat, mindjárt dolgoznom kell menni... és még folytathatnám a kifogásokat. Na ilyenkor a szexkedv az lekonyul és marad az ideges álmatlanság. Ez mennyivel jobb szerintetek, mint a ti problémátok? :-) Úgy látom igaz az a gégi mondás, hogy mindenkinek meg van a maga keresztje. Tehát a szex az nálunk is ritka madár. Lassan már én is úgy leszek vele, mint az öreg Józsi bácsi, akit megkérdeztek, hogy mondaná már meg, melyiket szereti jobban a Karácsonyt, vagy a szexet?

- Természetesen a Karácsonyt - felelte az öreg.

- És miért Józsi bácsi?

- Hát csak azért fiam, mert az sűrűbben van.