Anyós-menny kapcsolat?
Annyiszor olvasok rossz anyós kapcsolatokról,ezért gondoltam le írom az én problémámat is..De itt én vagyok az anyós.
44 éves nő vagyok.Fiatalos felfogású,boldog feleség,és dolgozó nő.Élem az életemet,és örülök,hogy boldog házasságban élek a férjemmel.1 fiam van 24 éves. Sosem volt az az "anyuci pici fia típus.
Amikor 21 évesen elém állt,hogy szerelmes,és a sok női kapcsolat után úgy érzi ez a lány az igazi.akkor is azt mondtam,hogy rendben..Ők szeretik egymást,nekik kell együtt boldogulni az életben..Igyekeztem nem beleszólni a kapcsolatába,mert ezt is tudom,hogy milyen rossz érzés lehet.Amikor 22 évesen elém állt,hogy a barátnőjével összeköltöznének albérletbe,mondtam rendben.Ha kell segítség szóljon,én mindig segítek..Mivel tudom,hogy nem könnyű albérlettel kezdeni az életet így igyekeztem rendszeren anyagilag támogatni őket. Dolgozom,így havonta a számlájára utalok mindig pénzt,és az apja is bár már nem kell gyerek tartást fizetnie,de továbbra is küldi neki a pénzt,mondván eddig is küldte,nem hiányzott neki,akkor most sem fog.. Egy napot nem éltek velünk közösen így elég jó viszonyban voltam a mennyemmel..(nem házasodtak össze,mert szerintük hülyeség,de menyemnek hívom)
Ők élték az életüket,és én is éltem a házasságomat,letemet.
23 évesen a fiammal együtt bejelentették,hogy babát várnak. Bár nem akartam ilyen fiatalon nagyi lenni,de örültem a hírnek..Ha ők készen állnak rá akkor rendben.Nem nekem szülik a babát hanem maguknak..Sokat beszélgettünk erről,és ezt nekik is megmondtam,hogy továbbra is támogatjuk őket,mert babával még nehezebb lesz,de ha úgy érzik képesek egy családot létrehozni,akkor csakis rajtuk áll az egész.Már régebben is elmondtam,hogy én már rég neveltem fel egy pici gyereket,és akkor még más volt a szokás,más volt a jó mint ma.Én már nem is mernék egy újszülött babát megfürdetni,mert félnék,hogy elejtem,és mi már nem tudnánk úgy élni,hogy hajnalban gyereksírásra kelljek..Nekünk is megvan a magunk élete amit élni akarunk..vannak rossz szokásaink. pL.hajnalig tartó tévézések,vagy a férjem zeneimádata,így állandó zongora hang)A fiatalok sem szándékoztak velünk egy fedél alatt élni,és én sem akartam,hogy kisbabával az életemet gyökeresen megváltoztassam.Megvan a magunk megszokott élete,és nekik is. Azt mondták,hogy minden oké lesz..Megszületett a fiú unokám.Imádom.Annyira jó érzés,hogy újra turkálhatok a bababoltban,,és ahogy látok valami szépet,jót már veszem is meg..Amikor hétvégente elmegyünk hozzájuk,nem oktatom ki,nem szólok rá,hogy ezt ne csinálja vagy azt ne csinálja,meg bezzeg amikor a fiam kicsi volt ...stb.. Megértettem,hogy a menyem saját maga akarja megtapasztalni..De hazudnék ha azt írnám,hogy soha nem szólok..Jobban mondva csak vannak dolgok amikre tettem megjegyzést,
PL:
a menyem azt mondta,hogy 1 éves koráig nem ad a fiának semmi élelmet csak szoptatni fogja.Engem ez meglepett.Persze én úgy reagáltam rá,hogy mosolyogva mondtam neki,hogy bizony ezt nem az anyuka fogja eldönteni.Jó dolognak tartom a szoptatást,mert a legjobb az anyatej ami bizonyos védelmet ad a piciknek.De ha eljön az idő akkor ez már kevés lesz neki..Akkor majd a pici unokám maga fog bömbölni egy levesért,vagy valami szilárdabb táplálékért.Vannak babák akiknek 4-5 hónaposan már nem elég az anyatej..Ahogy a fiamnak sem volt elég..
Én ezt nem sértésnek vagy kioktatásnak szántam,csak mondtam,hogy nem mindig érvényesül az anya elképzelése.
A menyem szó szoros értelemben "leharapta a fejem",hogy minek szólok bele,nem az én gyerekem..(csak megemlítem,hogy nekem lett igazam,mert állandóan enni akart a pici,így fél évesen már szinte mindent evett)
- Nemrég volt az unokám 1 éves. Már tipeg,és csuda tündéri kisfiú. Amikor eljönnek persze,hogy szeretgetni,babusgatni akarj az ember..A menyem még be sem lépnek már rászól a kicsire,hogy üljön le,és ne mocorogjon..Ne nyúljon semmihez,mert eltörik,vagy tönkre megy..
A férjem mondta,hogy ha itt vannak akkor az unoka nyugodtan szaladgáljon,mert nincs olyan bútor ami kárt okozna neki..Ami törékeny (vannak porcelán készleteim) azokat nem éri el,így elvenni sem tudja..És ha ne adj isten lever egy poharat vagy tányért..Na bumm..ezek fogyó eszközök..Gyorsan mindent felszedünk,gyorsan mindent feltakarítunk,és ennyi..De a menyem szerint ha most nem tanulja meg akkor később gond lesz belőle..Persze mondtam,hogy ahogy az ember a gyermek is a hibáiból tanul,és ez nem olyan rossz dolog amitől később rossz ember lenne.De megint leordított,hogy ne szóljak bele,hogy neveli a fiát..Nem tudom miért csinálja ezt,mert nem szoktam soha beleszólni semmibe..De itt már nekem is elegem volt,hogy én emberi hangon szólok hozzá,akkor ő ne kiabáljon velem.Ezt meg is mondtam neki,hogy amíg én megadom a tiszteletet iránta akkor elvárom hogy ő is adja meg.Tudjátok mit mondott erre?
- Minden anyós egy szarkeverő..miért lennél te más??
Veszekedni nem szeretek,így inkább ott hagytam,hogy gondolkodjon már el,hogy miről beszél..
A fiam is ott volt,és neki sem tetszett a menyem viselkedése.
Ez után az eset után úgy voltam vele,hogy nem éri meg a harag,és csakis akkor mondok tanácsot vagy bármit ha erre kifejezetten megkérnek rá.Mi éltük az életünket,és ők is.. A menyem nem kért bocsánatot,bár nem is vártam el,de amiket most csinál abból kezd elegem lenni.
Mint írtam albérletben laknak,és állandó anyagi támogatást kap tőlem és az apjától is..HA átjönnek hétvégente vagy mi megyünk (persze előre megbeszélés útján) akkor is igyekszünk segíteni mindenben..Mivel a menyem régebben kijelentette,hogy nem örül annak ha másoktól ruhát vagy egyéb dolgot kap,mert senki nem tudja raja kívül,hogy milyen ruhát akar adni a gyerekre,inkább a ruhát szánt pénzt adjuk neki oda és ő megveszi..Ez is meglepett,de mondtam rendben..Ő tudja mire van per pillanat a kicsinek szüksége.De amikor ezek után elém áll,hogy látott 20 ezer forintért egy sport cipőt a kicsinek,nos kiakadtam..Minek ennyi pénzt egy cipőre kidobni? Hiszen csak tipeg még,és olyan gyorsan nő a lába...Azért mert Nike,vagy addas miért kell ennyi pénzért venni?
Persze most megint én vagyok a rossz anyós,mert mondtam,hogy sok ez még nekem is,én sem ajándékba kapom a pénzt..Az ilyen több ezerért veszek ruhát eset elég rendszeres. A férjem nem is olyan régen mondta a fiamnak,hogy ha lehet beszéljen az asszonyával,mert túl sokat enged meg magának mostanában..Hogy ők hogy rendezték le nem tudom..de a menyem egyre elviselhetetlenebb.Mielőtt azt hinnétek,hogy bennem is van hiba..el kell mondani,hogy pontosan azért,hogy ne legyek rossz anyós már szinte semmit nem említek meg..Egyébként a menyem a fiam édesapjával is olyan stílusban beszélt,hogy az apja berágott,és megvonta az anyagi támogatást tőlük..(én tudom,hogy számlát nyitott az unokájának,és a pénzt oda utalja,hogy egyszer majd a kisfiúé lesz)
Nagyon rossz indulatú a lány,és szerinte csakis körülötte lévő emberek a rosszak,ő nem..
Viszont a múlt hétvégén újra nálunk voltak,és előálltak egy tervvel.Szeretnének hozzánk költözni..Amikor meghallottam engem kivert a víz! TE JÓ ÉG! Ez nem lehet igaz!! Hiszen pár éve megbeszéltük,hogy ez nem jöhet szóba,mert vannak szokások,vannak helyzetek amiken az ember már nem akar változtatni,és vannak akik nem képesek együtt élni..Én nem vagyok egy rossz ember.Jó fej,fiatalos,vidám vagyok..Imádom az életet,imádok mindent ami boldoggá tesz..De ha a menyemmel együtt kéne laknom tudom,hogy én magam is kifordulnék önmagamból,és tudom,hogy nem leszek képes nyugodt lenni..Így is nehezen jön ki velem akkor mi lesz ha a szomszéd szobában laknak???Ezt is megmondtam ,jobb tiszta vizet önteni a pohárban.De a menyem most a tündéri oldalát mutatja..Tudom,hogy ez csak ideiglenes..Most mit csináljak? Én nem akarom,hogy ádáz harc legyen köztünk,mert ez senkinek sem jó..A saját lakásomban viszont nem fogok annyit nyelni,és tűrni amit eddig tűrtem..
Miért kell egy menynek is ilyen utálatosnak lennie? Ha jó anyósa lehetne akkor miért nem értékeli?Én igyekeztem jó lenni,igyekeztem nem beleszólni a dolgokba ..A legtöbb vita ennyi volt amit leírtam,de nekem már ez is sok..
vagy ebben az esetben is én az anyós vagyok a hibás?
válasza:Szia!
Én egy 26 éves nő vagyok és nekem borzalmas az anyósom.
Hihetetlen volt olvasni a soraidat,nagyon jó fej lehetsz!!
Bárcsak nekem lenne ilyen anyósom!! Az én anyósom egyedül él egy 150négyzetméteres házban,gazdag. Mi a férjemmel albérletben lakunk 1éves kisfiúnkkal. Nem kaptunk tőle semmit soha vagy ha igen akkor szájhúzva pedig 3vállalkozása van. 7éve vagyunk együtt és mindig megaláz engem és a saját fiát is. Azt várja,hogy tönkremenjünk és hogy odaköltözzünk hozzá,hogy unkoházhasson. Szóval nálunk pont forditva van, mert mi meg sose költöznénk oda!! Sajnálom a helyzetedet és nem értem,hogy ha vkinek ilyen rendes kedves anyósa miért nem becsülik meg?? 1éves korig csak anyatej??? Az én fiam éhen halt volna...Buta lehet az lány. Cipő kérdésben pedig én a vateráról vettem egy vadiúj kis nikecipt 4000forintért. Ennyiért megérte na de 20ezerért?? Kitartás neked!!
Tényleg hosszúra sikeredett,ezért elnézést kérek.
Azért akarnak hozzánk költözni(bár ez engem is meglepett) mert ugyan mi továbbra is utalunk pénzt a fiam számlájára,de írtam hogy az apja megvonta tőlük,mert összevesztek.
Így havonta 22 forint kiesett nekik..(ennyit fizetett gyerektartásként ,és később nekik is. Az albérleti díj is emelkedett,meg gondolom a rezsi is..Az igények viszont megmaradtak a menyemnél.Ő jelenleg nem dolgozik,hiszen a kisfiú alig múlt 1 éves..Szóval anyagilag nem bírják a továbbiakban..vagy nem képes változtatni a dolgokon.A fiammal jó a kapcsolatunk,de őszinte leszek.Nem szeretném olyan helyzetbe hozni,hogy két nő között válasszon..Én az anyja vagyok.Ő viszont a "felesége"..Nem szabadna válaszút elé állítani,és sosem tenném,hogy azt mondjam neki hogy "én vagy a menyem! Válassz" Ez a legönzőbb dolog amit eltudok képzelni.Ismerem annyira a fiam természetét,hogy tudom,ha valamit igazságtalanak,rossznak tart azt szóvá is teszi..Gondolom van vita köztük ezek miatt,de nem faggatom őt..
Tényleg kiver a víz már a gondolatra is,de nem tudom hogy mondjam meg nekik,hogy ez nagyon rossz ötlet lenne..(szombaton jönnek) MA este felhívom a menyem szüleit,hátha oda mehetnének..
válasza: válasza:Bárcsak nekem is ilyen anyósom lenne, mint te vagy! Nekem sajnos meghalt, nem is ismertem! :(
Szerintem elég elhamarkodottan döntötték el, h hozzátok költöznének, hiszen eleget hisztizik így is a menyed "miattad". A helyedben semmiképp sem egyeznék bele! Mint tudjuk: "Közös lónak..." És ez igaz is!
1. Valószínűleg nem bírná ki "Miss Hiszti" sokáig és hamar tovább költöznének.
2. Félő, hogy a fiaddal megromlana a viszonyod miatta (láttunk már sok hasonlót!).
3. Nem hiszem, hogy okos dolog eldobni a jól bevált szokásokat, hiszen kényelmesen eléldegéltek most. Mindenkire rákerülne ez a "muszáj" helyzet és ez konfliktusokhoz vezethet!
Minden tiszteletem a Tiéd!
válasza:Elöször is gratulalok, ha valoban ennyire vissza tudod fogni magadat, es ilyen rendes vagy! Par dolog szemet szurt a leirasodbol, remelem, segit, ha elmondom a velemenyemet, hiszen ezt kerdezted. Azt elöre irom, hogy 37 eves vagyok, es a legjobb baratnöim hasonlo koruak (bar kisgyerekesek), de 4 ev alatti gyerekeim miatt meg frissen a meny oldalat elem meg az anyos-meny kapcsolatnak.
Az anyos-meny kapcsolatrol mar sokszor leirtam, amiket nem en talatam ki, hanem pszichologiai szakkönyvekben olvastam: az anyos-meny ellenteteket az okozza, hogy mindketten birtokolni akarjak a fiut. Altalaban (föleg ha egyedüli gyerek es föleg a fiugyerekeknel jellemzö) az anya nehezen engedi el a fiat, akit annyi even keresztül gondozott, apolt...stb. A menynek normal modon nincs oka az anyos ellen fordulni, hiszen az elet termeszetes rendje, hogy a fiu vele el ezentul, ez az anyosnak okoz nehez erzest. Hiszen az anyai ösztön, ugyanarrol beszelünk, ami meg termeszetes es elfogadott kisgyerekkorban, ugye? Az altalad leirtakbol kiderül, hogy sok dologban teljesen mashogy gondolkoztok, mashogy informalodtatok, de ez nem kellene, hogy gondot okozzon, ha nem lenne az a franya birtoklo-szeretet-erzes!
Az "1 eves korig szoptatas" temaban is latszik: azt hitte, majd 1 evig csak szoptatja, Te mashogy gondoltad, de azert ö sem hagyta ehen halni, ugye? Tehat semmi baj, vegül is jol oldotta meg, ugye, ha ezt erröl az oldalarol nezned, es nem onnan, hogy "na ugye megmondtam, ebben is en vagyok a jobb", akkor ezt nem egy mennyel szembeni rossz erzeskent maradt volna meg benned.
Nekem egyebkent, talan az eletkorom miatt, több mindenben a tiedhez hasonlit a velemenyem, es nem a menyedehez.
Meggyözni nem akarlak, ennek pszichologiai dolognak, javaslom, nezz sajat magad utana! (Popper Petertöl is hallottam egy felvetelt a youtube-n.) Erdemes, elöbbre visz!
Eszreveteleim:
"mosolyogva mondtam neki,hogy bizony ezt nem az anyuka fogja eldönteni. Én ezt nem sértésnek vagy kioktatásnak szántam,csak mondtam,hogy nem mindig érvényesül az anya elképzelése" Nagyon nem mindegy, melyik mondatot mondtad! Mert az elsö esetben felreerthetö - ha nekem anyosom ezt mondana, biztos, hogy a rossz lehetösegre gondolok, persze az eddigi viselkedese alapjan (es azert öt össze se lehet veled hasonlitani, a leirasod alapjan legalabbis). Ha ugy fejezed ki magad, hogy szerinted nem mindig ervenyesül az anya elkepzelese, valoszinütlen, hogy barki is leorditson, hiszen ez csak a velemenyed.
"A menyem még be sem lépnek már rászól a kicsire,hogy... Ne nyúljon semmihez,mert eltörik,vagy tönkre megy..." Itt PONT. Bar neked mas a velemenyed, megsem fogadod el, hogy a meny mashogy akarja, es akkor csoda, hogy "megint leordított,hogy ne szóljak bele,hogy neveli a fiát."??? Ott a PONT. Ennyi. Mindenhez hozzanyulhat miattad, de ha a menyed szerint nem, akkor illene elfogadni az ö nevelesi elveit, nem hozzad született a kisfiu, neki van joga erröl hatarozni.
Azt nem ertem, hogy miert serteget ("Minden anyós egy szarkeverő..miért lennél te más?"), de bocs, azert ez a mondat csak egy kerdöjeles, ne ess tulzasba! Es valoban illetlen dolog, hogy felemeli a hangjat, amikor Te mindig szepen beszelsz vele. Ha viszont valoban meg akarod erteni, akkor emlekeztetlek: szerintem a kisgyereke van, sok uj szituacio az eleteben, nalad kevesebb elettapasztalat, es ki tudja meg mi, amibe mi nem latunk bele - ezek miatt együtt elfogyott a türelme, ugye veled is elöfordult mar, hogy ilyenkor olyat tettel, amit kesöbb megbantal?
"Ez után az eset után ... csakis akkor mondok tanácsot vagy bármit ha erre kifejezetten megkérnek rá." En is igy teszem, erre törekszem par eve MINDEN emberrel szemben, pedig nem vagyok anyos. Mert csak az a segitseg, amit annak erez, aki kapja, akkor minek okoskodni? Erröl jut eszembe: anyagi tamogatas??? Ugyan mar! Kertek??? Ha nem, akkor? Ha nem kerik, nekik nem segitseg, ertsd meg! Neked viszont egy ujabb ürügy, hogy ugy erezd, megiscsak van valami beleszolasod. Ez nem önzetlen adakozas a reszedröl, ha csak ebben a par sorban ennyiszer feleemlegeted! Tök egyszerü: befejezni az anyagi segitseget. Igy a kecske is jollakik, a kaposzta is megmarad. Elötted a pelda: Te is csinalhatod ugy, ahogy a ferjed, a gyereknek külön szamlara is akar.
"Mivel a menyem régebben kijelentette,hogy nem örül annak ha másoktól ruhát vagy egyéb dolgot kap,mert senki nem tudja rajta kívül,hogy milyen ruhát akar adni a gyerekre." Elötte par bekezdessel egy ellentetes mondat:
"Annyira jó érzés,hogy újra turkálhatok a bababoltban,,és ahogy látok valami szépet,jót már veszem is meg." Ezt nem ertem, ez ellentetes.
"De amikor ezek után elém áll,hogy látott 20 ezer forintért egy sport cipőt a kicsinek,nos kiakadtam... Minek ennyi pénzt egy cipőre kidobni?" Nem ertem, miert kell kiakadni? Mert mas a velemenyed? Ezenkivül miert kell UGY velemenyt mondani, ami csak vitara ad okot? Ha akarod, azt latod egy ilyen mondatban, hogy a menyed megbizik benned, hogy meg ezt is megosztja veled. Ha normal hangnemben megmondod, hogy Neked mas a velemenyed, akkor valoszinüleg befejezi a temat.
Nem ertem, miert zavar, hogy a rendelkezesere allo penzt arra költi, amire akarja? Szerintem ez igy termeszetes. Bar en se vennek soha Nike-t es hasonlokat, ami csak a marka miatt dragabb, viszont labproblemaknak megvennem a Joysi nevü 20-30 ezres aru cipöt, amit ortoped orvosok is ajanlanak. Ha ilyen anyagi tamogatasokat kapok, akkor meg elöbb is. (Csak azert irom, mert a Joysirol lehet, hogy nem hallottal, hiszen, nem vagy erdekelt, nincs kis gyereked, igy ha 20 ezres cipöt hallassz, tudd, ma mar nemcsak a marka kerül annyiba.)
Költözes? Egyszerüen meg lehetett volna valaszolni, hogy NEM. Nem derült ki, hogy ez igy törtent-e, ha igen, szerintem rendben. A nem-hez meg hozzatenni, hogy ezt mar az elejen is megmondtatok, es kesz, tema lezarva. Eröszakkal nem fognak beköltözni, akkor mi a problema? Nem egeszen tiszta: a szombaton jönnek a´zt jelenti, hogy latogatoba vagy igent mondtal mar es odaköltözni?
Mig megirtam ezt a hosszut, többen irtak, olvasom.
Nem tudom megitelni, hogy valoban "pioca"-e a menyed, es igy akar energiat nyerni, de egy pioca csak azon tud elösködni, aki hagyja, es ez nem anyos-meny, hanem barmilyen embrei kapcsolatban is fellelhetö problema! Ha ebben a költözes kerdesben nehezedre esik kiallni a sajat eletedert, akkor lehet, hogy igy van, de akkor is a sajat szerepedet nezd, ne a masikat: es akkor mi a megoldas? Szerintem ezt kell megtanulnod, kiallni magadert. Ugy kifejezni magadat, hogy nem bantod meg, megis figyelsz a "hataraidra". Csak egyszerüen, keves szoval is megmondhato: NEM, amiböl kiderül a lenyeg. Ennyi.
Közben olvasom tovabb: "kiver a víz már a gondolatra is", hat erröl van szo. Es nem javaslom, hogy felhivd a meny szüleit, hiszen nem kert meg ra, ugye? Az ö dolga elintezni, felnött nö.
Remelem, segitettem. Sok sikert, jo megoldast!
válasza:Hát ez egyértelmű. Maradjatok külön, az a legegészségesebb, főleg ha ilyen a menyed.
Én a cipős résznél akadtam ki nagyon, mert én egyenlőre csak meny vagyok, és igaz hogy én is jobb szeretem magam választani mit szeretnék a gyerekre adni, de ezt sosem tettem szóvá. Ha anyóstól olyan ruhát kapott a lányom, hogy a hideg futkosott a hátamon mikor megláttam, akkor is ráadtam ha mentünk hozzájuk, had örüljön a mami. :)
De anyósom is szokott pénzt adni ruhára, cipőre, és soha nem tudnék ezzel visszaélni. Most pl azért akart adni 8 ezret, hogy menjek el 3D-s UH-ra, de én sokallom, azért egy ultrahangra ennyi pénzt szerintem felesleges kidobni, és nemsokára szülök, így ezt most megköszöntem, de visszautasítottam, mert nem látom értelmét.
De hát ez, hogy előbb kéri a pénzt, utána meg közli hogy kinézett egy húszezer forintos cipőt...hát ez nagyon durva.
Meg hogy az összes anyós szarkeverő...hát kicsit tényleg sokat enged meg magának... Nálunk is van hogy nem értünk egyet anyósommal, és ő meg tényleg olyan, hogy szeret beleszólni, volt is ebből probléma, de ilyet soha nem mondtam volna neki, még ha haragudtam akkor sem. Azért az alapvető tisztelet kijár neki, ha már felnevelte a páromat.
válasza:17:54-es! Ne haragudj hogy ezt mondom de nálad nincs valami rendben. Nem azért mert más véleményen vagy mint én, hanem azért mert annyira pontosan kianalizáltad a kérdező összes mondatát, annyit idézgettél hogy csak értelmezni felejtettél el.
Gondolok itt pl. a cipős ügyre. Ha értelmezted volna normálisan mielőtt véleményt nyilvánítasz, rájöhettél volna hogy a meny úgy gondolta hogy azt a cipőt amit kb. 2-3 hét alatt kinő a pici a kérdező pénzéből veszi meg! Nem abból a pénzből amivel az anyós évek óta támogatja őket hanem még azon felül! Ahhoz csak van köze hogy a saját pénzét mire akarja adni nem?
A másik ilyen: nem kérték a pénzt, de ha az egész szöveget átlátnád,rájöhetnél hogy egyáltalán nincs annyi pénzük ráadásul eszük ágában sincs visszautasítani a kérdező pénzét. Tulajdonképpen kis túlzással így is az ő pénzén nevelik a gyereket.
Egyébként kérdező, nagyon jó anyós vagy tényleg. Kedves fiatalos, és a menyed valószínűleg tényleg egy hisztérika, és egy-két mondatod minimálisan tényleg félreérthető, egy hisztisebb nő pikk-pakk felkapja rajta a vizet. A másik az hogy soha nem lennék olyan tiszteletlen hogy így beszéljek az anyósommal. Nem jelenteném ki neki soha hogy inkább a pénzt adja, pénzt sem kérnék tőle.
Amit tanácsolni tudok, az az hogy ülj le velük szombaton és közöld, hogy nektek a férjeddel is van magánéletetek. Dolgoztok, fáradtak vagytok, jelenleg nem tudtok befogadni egy komplett családot. Az elején szépen elmondtad hogy oké a gyerek ilyen fiatalon, gyakorlatilag egy forint nélkül, de te nem szeretnéd ha a nyakadra szülné meny. Az egyik előttem szólónak igaza van. Te mindig csak szrkeverő anyós maradsz a menyecske szemében, ebből a szituból nem fogsz szépen kijönni, de remélem a fiad megérti. Tanulság: az vállaljon gyereket aki elég érett hozzá és fel is tudja nevelni. Nem árt ha a menyed is szocializálódik egy kicsit, a picit lassan bölcsibe lehet adni szóval semmi akadálya a dolgozásnak.
Remélem sikerül és ne hagyd magad!
Kedves 17.54 -es.Elolvastam amiről írtál.Nos a te észre vételed is lehet ilyen..De engedd meg,hogy megmagyarázzam neked,amit nagyon félre értesz,és nem mentegetőzni akarok.Írtad hogy pszichologiai szakkönyvekben olvasol az anyós-meny kapcsolatokról.Ez engem nem nagyon érint,mert sokszor olyanok írják a könyvet akiknek fogalmuk sincs a helyzetről.Csak egy kis példa. Amikor a fiam csecsemő volt rendszeresen kijárt a védőnő.(nem tudom,hogy most is szokás ez,24 éve kijárt)Először akkor jött ki amikor 3 hetes volt.Akkor elmagyarázta,hogy kell a babát pelenkázni,megfogni stb..Csak mosolyogtam hiszen 3 hetem volt,hogy rájöjjek magamtól is.Később havonta kijárt,és amikor 4-5 hónapos volt a védőnő letolt,hogy mi az hogy a picinek májkrémet adok..Magyarázta,hogy mit ehet mit nem ebben a korban..Én megkérdeztem,hogy amiket tanácsol ,azt honnan tudja.Van személyes tapasztalata,mennyi gyermeke van.Mondta,hogy neki nincs gyereke,mindent a könyvekből tudja..Na azóta tudom,hogy nem minden úgy van ahogy könyvekben le van írva..Elképzelhető hogy vannak anyukák akik birtokolni akarják a fiúkat,de nem mindenki ilyen.Igaz elváltam az édesapjától,de a barátság megmaradt utána is,és soha nem maradtam egyedül a fiammal.Soha nem akartam birtokolni,sőt mindig az mondom,hogy a fiam külön emberi lény akinek ugyanúgy joga van a saját életét élni.Mit tettem én? Esélyt adtam,hogy élhessen,hogy méltó,tisztességes felnőtt ember legyen belőle.Az én esetemben nincs szó birtoklási vágyról..
Hogy nem egyforma a felfogásunk,ízlésünk,gondolkodásunk ez teljesen normális dolog,hiszen két különböző emberről beszélünk,és nem azonos generációról.Ez így van jól,hiszen ez így természetes.De ez nem azt jelenti,hogy nem adunk esélyt a másiknak..Nem kezelek senkit úgy,hogy a statisztika szerint minden anyós rosszindulatú,akkor az enyém is az..Előbb igyekszem mindig a jót keresni a másikban,és nem egyből ellenségként viselkedni.
A 1 éves korig csak szoptatom téma: Szerinted én szóltam be úgy hogy az akár sértő is lehetett.. Mint írtam normális hangnemben említettem meg,igaz mosolyogtam..de ez még mindig jobb mintha húztam volna a számat..Így leírva értelmezheted úgy,hogy "belekotnyeleskedtem" de egy szimpla beszélgetés volt..Igen,megjegyeztem,hogy az anyukák sokszor terveznek de a gyerekek bizony semmi perc alatt eldöntik maguk a helyzetet. Igazad van,nem éhezett a kisfiú,de sokáig nem volt hajlandó az anyatejen kívül adni neki..(ha jól tippelek vagy 5 hónaposan kapott először szilárd ételt,de csak azért mert már több tej kellett volna a picinek..)De te szerinted én voltam szemtelen.De ettől függetlenül akkor sem az a válasz,hogy leordítjuk a másikat.Akkor meg kell hallgatni,és ennyi.Ahogy én mondom:"egyik fülemen be a másikon ki" Ez ugye nem olyan nehéz dolog..
"A menyem még be sem lépnek már rászól a kicsire,hogy..."
Szerinted itt is a menyemnek van igaza..Rendben ezt is elfogadom,hogy így gondolod..De itt sem arról van szó,hogy én mint nagyi ellenkezni akarok vele,vagy ki akarok tolni az ő nevelésével.Evvel nincs is gond,hogy neveli..Az ő fia,neki kell az életre tanítani a gyermekét.
De ez sem így megy ahogy le van írva.Így képzeld el a helyzetet.1 éves,aki éppen élvezi,hogy tud tipegni,aki a fenekére huppan,és jókat kacarászik..A kis kíváncsi baba,aki a maga kis világát akarja mindenáron felfedezni.De ezt sem hagyja.Eljönnek,Leülteti a fotelba,és ott kell ülnie egy eleven csöppségnek..Na ez zavart.Gondoltam ,hogy lehet,hogy azért csinálja ezt a menyem,hogy el ne törjön valami.De ez sem lenne gond..Ha a kis unokám felakarja fedezni a lakásunkat,akkor nyugodtan megteheti.De szerinted megint én vagyok a rossz anyós,mert beleszólok..Lehet,de az vessem rám az első követ aki szerint teljesen normális az,hogy 1 éves gyermek 1-2 órán keresztül csak üljön..Ha ez így normális akkor elismerem én hibáztam.. De ebben az esetben is lehet normálisan az ember tudtára adni,hogy nem ért vele egyet..Tudod van egy hangnem ami a fülnek is elfogadható..Nem igaz?
de menjünk tovább.
""Minden anyós egy szarkeverő..miért lennél te más?")" szerinted ez nem sértő hiszen csak kérdőmódban tette fel.
Lehet,hogy neked ez normális,nekem sértő volt,mert ilyet még kérdezni sem illik..Azt hogy rossz napja van,vagy éppen ki van borulva,nos ilyen mindenkivel előfordul.De ez nem mentség,hogy valakivel szemtelen legyek,vagy flegmán beszéljek ,esetleg kiabáljak.Én is voltam fiatal anyuka,nekem is van anyósom de a tiszteletet mindig megadtam neki,még akkor is ha nem értettem vele egyet.Érdekes,nekem jó kapcsolatom van az anyósommal.Szóval nem tartom helyesnek,hogy egy rossz nap miatt olyanokon vezessem le a dühömet akik nem is akarnak bántani..De te szerinted ez is természetes dolog..
Írod,hogy az anyagi támogatásom önző részemről,mert idézlek:
" Neked viszont egy ujabb ürügy, hogy ugy erezd, megiscsak van valami beleszolasod. Ez nem önzetlen adakozas a reszedröl"
Megemlítettem többször ahogy írod..Fel sem túnt hogy kétszer vagy esetleg háromszor is leírtam..(elnézést is kértem,hogy sokat írtam) De gondolom te pontosan tudod,hogy én önző vagyok és azért segítek..Érdekes.Ha ad a szülő akkor önző,ha nem ad akkor milyen szülő már,hogy cserben hagyja gyerekét??
Elmondom neked,hogy megértsd nem önzőség motivál.A fiam az egyetlen fiam.Szeretem (de nem birtoklom) Én úgy érzem,hogy azért mert a fiam felnőtt ember,a saját lábán megél,családja lett,ez nem azt jelenti,hogy innentől kezdve "nagy ívben lesz@rom" Nekem ha 40 éves lesz akkor is a fiam marad,és 50 évesen is.Amíg meg megtehetem miért ne adjak neki..Eddig is adtam..Azért mert családja lett,már nem kéne adnom?? Hogy kérték-e a pénzt? Nos vannak helyzetek amikor nem kell kérni,hanem tudja az ember,hogy bizony kell a segítség.Mivel az életüket albérlettel kezdték,és én ebben támogattam,sőt nagyon is helyeseltem a döntésüket,önzetlenül (minden hátsó szándék nélkül) továbbra is támogatom anyagilag a fiamat.Én nem a menyemet hanem a fiamat,és most már az unokámnak adom..De ha ez önzőség vagy nagy hiba..Nos akkor hibás vagyok..De hiszen a fiamért dolgozom,ő az életem..Ez nagy hiba???Megtehetném azt amit a volt férjem ahogy írod.Külön számlára rakok pénzt..De én a fiamat nem akarom cserben hagyni..Bocs,ha evvel te önzőnek tartasz..Ilyen vagyok..
Megemlítetted,hogy ellentmondásban vagyok.Mert egyszer írtam,hogy örömmel vásárolgatok,majd hogy a kiakadtam a 20 ezres cipőn..Elfelejtetted az időd..Az elején pár hónapos csöppségnek persze hogy örömmel vásárolgattam.Később amikor szóba hozta,hogy ne vásároljak inkább ő megveszi,én ezt is tudomásul vettem.De ez nem azt jelenti,hogy ebben az esetben ilyen összegekkel kell dobálózni..Most megint önző módon a pénzt hozom fel,de hidd el,nem én vagyok a Nemzeti bank,és nem vagyok képviselő aki milliókat keres..Lehet,hogy te megengedheted magadnak a 20-30 ezre cipőt..Én még magamnak sem veszek ennyiért..De szerinted én voltam megint rossz,mert szerinted nem normál hangnemben mondtam a véleményemet..Azt tudom,hogy nem flegmán,nem kiabálva,és nem lekezelően beszéltem...
" Nem ertem, miert zavar, hogy a rendelkezesere allo penzt arra költi, amire akarja? " Te most miről beszélsz??
Itt nem arról van szó,hogy amit mi havonta a fiam számlájára utalunk azt ne költség arra amire akarják..Igazából fogalmam sincs mire megy a pénz,de nem is érdekel.Biztos vagyok benne,hogy jó helyen van..Azt hogy én örömmel veszek valamit legyen az ruha vagy játék az nem az ő rendelkezésükre álló pénzük.Az az én pénzem..(na megint a pénzről beszélünk...)
Költözésről annyit,hogy régebben megbeszéltük,hogy egy fedél alatt 2 generáció nem a legjobb megoldás.Ezért is döntöttek,és támogattam az albérletet.Most,hogy szoba jött meg lett mondva hogy ez nem jó megoldás.Van szám,és bár a békesség híve vagyok,de ha kell inkább az elején megmondom hogy mi a jó és nem jó..Ezzel nincs is gond..De ilyenkor nemcsak a menyem van képben hanem a fiam és unkám is.Valahol nekik is nemet mondok..De gondolom ezt nem nagyon érted,hiszen írtad nem vagy ilyen helyzetben..Persze most is én vagyok a rossz,mert nem egyezek bele a hozzánk költözéséhez.De hogy mondjam meg hogy ne bántsam meg őket??Szerinted? Szombaton nem ezért jönnek,hanem mert elszoktak jönni..De a téma ugyanúgy fel fog jönni,mert minden ember a végsőkig szeretné a másikat meggyőzni..Evvel sincs gond,hiszen ez egy emberi tulajdonság..De hogy lépj,hogy mond,hogy mindenkinek jó legyen??Az mondod,hogy piócaként csak azon lehet csüngeni aki hagyja magát..Én nem hagyom magam,de igyekeztem mindig normálisan,kedvesen emberi hangon elmondani a véleményemet.De szerinted ez sem jó..
A végére hagytam.Mivel mi már eldöntöttük,hogy hozzánk nem jöhetnek,mert jó vége ebből nem lesz(de gondolom szerinted önző lépés ez is)de azért segíteni szeretnénk,mert a fiatalok szerint egyre nehezebb az albérleti élet..
A férjem ezért is hívta fel a menyem szüleit,hogy találjunk ki valamit amivel a fiatalok életét megkönnyíthetnénk.Az ő unokájuk is..Tudod mit mondott a kedves anyuka?Ők semmiképpen nem akarják,hogy a lányuk hazamenjen akár családostul,mert nehéz természetű,és képtelenek együtt élni vele..és nem én ítélkezem..
Elolvastam amit írtál,de nem segítettél,mert az jött le,hogy ebben az esetben én egy rosszindulatú,mindenbe beleszóló anyós vagyok..Hát ha szerinted így van..akkor tényleg igaz lehet,hogy csakis az anyós lehet rossz ember..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!