Irigy, önző, idegbeteg, megkeseredett ember vagyok. Hogy lehet ezen változtatni?

Hát szerintem meg durva a helyzet.

Én is szoktam időnként irigykedni ez elfogadható,de a te eseted már átmegy egy normális határon.Az ilyen betegek jellemzője,hogy nem ismerik el h betegek,váltig állitják,h semmi bajuk és nem vészes a helyzet,pedig igen.

Agresszív gondolataid vannak és nem ritkán,ezt kezelni kellene.

Azt kívánni egy kedves embernek,hogy üsse el a villamos ez nem normális.

"Például azt gondolom a szülésről, hogy soha nem tenném meg, mert fájdalmas, és csak azért kéne megtennem, mert a társadalom meg a leendő férjem majd el fogja várni ezt tőlem, és ROHADJON MEG mindenki aki elvárja tőlem, hogy szüljek. Vagy például rendszeresen azt gondolom, hogy DÖGÖLJÖN MEG mindenki, akinek van családja, normális lakása, párkapcsolata, akiknek teljesültek az álmai, akiknek van, aki szeresse, meg úgy kábé rohadjon meg mindenki !!!!!! :S:S:S "

Amiket itt leírtál,az nem szimpla irigység.

Mire irigykedsz? Hogy valaki eléri a céljait? Hogy van bátorsága gyereket szülni? Hogy valakinek párja van? Ez nem irigység,ez egyszerűen arról szól,hogy Te nem vagy képes tenni ezekért a dolgokért. Olyankor meg nem másokat kell utálni,hanem saját magad. Mi az,hogy rohadjon meg mindenki,akinek teljesültek az álmai? Hát gratulálok,ez egy vidám hozzáállás.

Mindenki fejében megfordul,amikor pl.egyedül van és végigmegy az utcán,szerelmeseket látva,hogy "ooh,kapjátok be", de amiket Te gondolsz,szerintem már túlnőnek az egyszerű irigységen.Teljesen jól írtad le: irigy,önző, idegbeteg,megkeseredett.De miért itt várod a segítséget? Szerinted aki leírja ide,hogy "oh igen,én is az vagyok",az segít?

Amikor voltak rosszabb időszakaim,mindig azzal vigasztaltam magam,hogy lesz ez jobb is. Nem gyűlölködtem. Miért nem ülsz le,és gondolod át,mi az,ami megvan az életedben? Azt ne mond,hogy nincs semmi,mert nyilván (fizikailag) egészséges vagy, van családod...gondolj bele a rákosok helyzetébe,vagy az árvákéba.Melyikük mondja,hogy "rohadjanak meg,amiért egészségesek" vagy "dögölj meg mert neked vannak szüleid"?A hozzáállásodon baromi gyorsan változtatnod kell,mielőtt tényleg eljutsz odáig,hogy a környezeted észreveszi,és senki sem akar barátkozni majd veled.

Jobb úgy élni,hogy ilyen dolgokkal mérgezed magad?Szerintem egyáltalán nem. Az a véleményem,hogy szükséged lenne némi motivációra az életedben.

Hát, kedves kérdező, ez nálam pont fordítva működik. Megnyugat, ha nálam sikeresebb, boldogabb embereket látok. ŐSzintén örülök az örrömeiknek és szebbé teszi a napomat.

Ha pedig valaki, aki nem méltó arra, hogy jól éljen és mégis sokkal jobban él mint én, az csöppet sem zavar. Senki, SENKI, nem tudja elkerülni a karmáját. De ki vagyok én puszta halandó, hogy ítélkezzek?

Az viszont biztos, hogy ezzel az ártó szándékkal képtelenség pozitív karmát bevonzani. Ha egy vasmacskával rohangál az ember, persze, hogy elfárad. Dobd el a vasmacsekot (gyűlölet, irigység) és a felszabadult erődet fordítsd a sorsod jobbra fordítására!

Ha már a "karmánál" járunk, kedves kérdező, ez már egy áldás az életedben, hogy látod / megadatott, hogy lásd, hogy amit csinálsz az nem jó! Ez hatalamas dolog és gratulálok hozz!

Most aztán, ebből kiindulva kezd el tudatosan megváltoztatni a gondolat mintáidat! És 5 év múlva egy a nehézségek és próbák közepette is vidám emberré válhatsz, akinek mindenki keresi a közösségét, mert életet és fényt áraszt.

Hidd el menni fog! Sok sikert!!!

én is ugyanezt gondolom a szülésről

nem mintha tőlem még ezt elvárnák,de anyám már eljátszotta ezt egy párszor,hogy mezítláb járkáltam itthon,és elkezdett üvöltözni,hogy öltözzek fel (közbe amúgy melegem volt) mert később majd egy gyereket se fogok tudni kihordani meg minden....mondom nem is akarok....

14l