Irigy, önző, idegbeteg, megkeseredett ember vagyok. Hogy lehet ezen változtatni?
Ez valahogy kívülre nem látszik, mindenki aranyos lánynak tart, mert rossz dolgokat csinálni nem szoktam. Ez a dolog elméleti síkon jelentkezik, pl a dolgokról alkotott véleményemben nyilvánul meg.
Például azt gondolom a szülésről, hogy soha nem tenném meg, mert fájdalmas, és csak azért kéne megtennem, mert a társadalom meg a leendő férjem majd el fogja várni ezt tőlem, és ROHADJON MEG mindenki aki elvárja tőlem, hogy szüljek. Vagy például rendszeresen azt gondolom, hogy DÖGÖLJÖN MEG mindenki, akinek van családja, normális lakása, párkapcsolata, akiknek teljesültek az álmai, akiknek van, aki szeresse, meg úgy kábé rohadjon meg mindenki !!!!!!!!!!!!!!!!!! :S:S:S
És még számtalan ilyen gondolatom van belül. Ezeket nem tudja rólam senki, nagyon szégyellem. De valahogy nem tudom ezt a dühöt nem érezni. És még csak 20 éves vagyok, előttem az élet, de egyszerűen borzalmas ember vagyok, nem tudom, mit csináljak...
Pszichiátert javaslok.
Gyorsan. Mielőtt kárt teszel magadban vagy másokban.
58: annyira azért nem durva a helyzet :)
59: de nem tudom, mit tegyek
békülj ki magaddal
segíts másoknak
fejleszd magad
én u.így voltam.
gyűlöltem mindent, mindenkit, ha láttam 1 kézenfogva sétáló párt, legszívesebben p*csánrúgtam volna őket, h elszálljanak XD
volt 1 barátom...előtte soha nem volt senkim, őt is "nagy nehezen" szereztem meg...aztán 3 hónap után jött 1 kis qva, aki rámászott, és elvette tőlem.
ez nem volt elég neki, állandóan utánzott, és rámfogta, h én utánzom őt, mindig dicsekedett azzal, h ő milyen gazdag, m zavarta, h neki pincsifeje van, nekem meg nem .:D
én + gyűlöltem, h okosabb, gazdagabb, és h elvette az életemből az egyetlen dolgot, amit szerettem.
aztán egy évre rá gonoszan, és gyűlölködve ültem egy padon, és leült mellém a mostani barátom, akit akkor máég nem ismertem.
na, ő kőgazdag, és nagyon aranyos, és a gonoszságom ellenére szeret.
kezdetben megtanultam elviselni a társaságát, aztán később megszerettem (pedig nem hittem, h képes lennék bárkit szeretni, de ő kivétel).
néha mostis rámtörnek ezek az érzések, amik rád...
talán az segítene, ha lenne egy jó barátod, akivel ezeket meg tudnád beszélni, és nem nézne furán, meg nem taszítana el.
először imádkozzál és figyelj befelé lazán mint meditáláskor
felejtsd el hogy bármit is tenned kell nyugi.
ha gondolod ,szakemberrel vagy valakivel akinek
stabil lelki világa van és persze bízol benne oszd meg azt amit akarsz mert számodra csak így világlik ki a megoldás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!