A néhai barátaimról van szó, elég bonyolult történet de nagyon rosszul érzem magam miatta, van valami megoldás?

Nem úgy néhaiak, hogy meghaltak, hanem ugy hogy vagy elkopott a barátságunk vagy pedig nagyon összevesztünk. Nagyon gyakran álmodom velük, és olyankor vagy haragszom rájuk, hogy miért nem találkoztunk eddig, miért nem beszélünk, vagy hihetetlenül örülök nekik. Egyik már dolgozik és elég közel is lakunk egymáshoz, mégsem találkozunk soha, eleinte még én kerestem aztán lepattintott, amikor ö akart megkeresni már dacból nem álltam szóba vele, pedig nagyon jó barátnők voltunk. A másikkal meg én vesztem össze, szerintem igazam volt, próbáltam bocsánatot kérni de nem érdekelte... nincs pofám megint megkeresni... Voltatok ilyen helyzetben?