Mi van velem? Megbolondultam?

Ha szereted a párod,akkor

-vagy nem vonzódsz és kívánsz meg másik pasit

-vagy nem szereted a párod úgy,ahogy kellene.

Ha meg nem is akarod elhagyni,akkor mi a kérdés?

"Mindezek mellett a páromat szeretem és nem hagynám el (ezzel ő is így van), de kezdek teljesen kétségbe esni."

Nyilván ha így éreznél,nem érdekelne a másik pasas.

Pláne ennek a mondatnak a tükrében:

"Keressük egymás társaságát. Ezzel nem is lenne semmi baj csakhogy mind a ketten párkapcsolatban élünk. Nem mondjuk ki az érzéseinket egymás iránt, de kimondatlanul is tudjuk. Mind a ketten tartjuk magunkat és nem történt semmi közöttünk, de nem tudom meddig bírjuk még ki. Próbáltuk kerülni egymást, de az még rosszabb volt."

Nem látok bele a fejedbe,meg nem ítélkezni akarok,de ezt jobb,ha mielőbb magadban rendezed le...

Szerintem mindenképpen beszéld meg a kollégáddal,de ne tolj ki a pasiddal,mert az vele szemben gerinctelenség.A munkád meg gondolom neked is fontos,fontosabb,mint a kalandozás.

Tetszik a hiúságodnak,hogy a férfi észrevesz. Neki pedig az,hogy flörtölsz vele!

Ha kerülitek egymást,akkor honnan tudod,hogy ő nem akar viszonyt veled?

Fejezd be a flörtölést,legyen önuralmad,ne álmodozz a pasasról. Ha így folytatod,akkor a házasságod hamar tönkre megy. A férjed megérzi,hogy más felé kacsingatsz.

De akkor milyen érzésekről beszélsz?! Nincsenek érzések... ha nem történt semmi köztetek,jaj ugyanmár,bebeszéled magadnak a hülyeséget feleslegesen.

Szereted a párod - ergo el se képzelj semmiféle olyan helyzetet,amiben megcsalhatod,az már gáz.

Egyszerűen tetszik,hogy egy másik férfi is megnéz,de ha nem történt köztetek semmi,akkor meg felesleges ezen pörögni.Egyszerűen embereld meg magad,és a párodra koncentrálj.