Szerintetek milyen életem lesz egy ilyen emberrel?

Igyekszem röviden és tömören összefoglalni, kérlek titeket hogy adjatok tanácsot, nagyon-nagyon jól jönne,köszönöm!!

Én 22L vagyok egyetemre járok, otthon lakom a családommal. Anyámról annyit kell tudni, hogy az öcsémmel szemben mindig hátrébb helyez, öcsém karácsonyra 50 e ft-ért kap ajándékot, én jelképesen 3 ezer ft-ért, de ezzel nincs bajom, de mikor mondom hogy pótoljon már bele a nyelvvizsgámba ami (kb 60-70 e ft) 20 e ft-ot akkor azt mondja nincs pénze, mikor tesómnak folytom megvesz mindent)

Apám sokat dolgozik, de ezzel párhuzamosan nagyon sok pénzt eliszik, a kapcsolatom vele egyenlő a nullával, inkább kerülöm őt, mert ha iszik - ami nagyon gyakori- akkor elég csúnyán beszél az emberrel.

Tesómat próbálom szellemileg nevelni, hogy ne legyen egy elkényeztetett h*lye gyerek, megvagyunk, nem irigykedem rá azért mert ő sokmindent megkapott korábban is hozzám képest. Amire szükségem van ( gyógyszer, telszámla vagy részletfizetés vagy kaja, ruhák azt előteremtem magamnak és a távolabbi családból 1 ember is sokat segít-ő inkább a sulihoz valóban-

Szóval otthon nem túl jó a helyzet, sem a család összetartásában, sem az anyagiak terén.

A párom 27 éves, sokat dolgozik, heti több napot más országban, ha itthon van is folyton csinál valamit, mondhatnám azt is hogy munkamániás, és elég keveset vagyunk együtt. Általában este, meg akkor ha én is segítek neki valamit. Egyébként még ő is otthon lakik (otthonra semmi anyagi támogatást nem ad-pl kajába- ) Minden pénzét arra gyűjti, hogy házat csináljon, közben pedig csak magára gondol.

A gond a következő:

Úgy érem párom családja kifejezetten nem kedvel engem sokszor úgy érzem levegőnek néznek.

Nagy ritkán ha ott vagyok tök bunkóak (van hogy vissza sem köszönnek; vagy ott vagyunk a konyhában és páromat kínálják kajával engem meg nem -ez nagyon kellemetlen-

Nemrégiben a családommal is eljátszották ezt. Átmentünk anyámmal meg tesómmal valamiért, és a párom anyja ott kérdezte páromat hogy nem-e kér sütit? Szerintetek is milyen már? Anyám is megjegyezte itthon, hogy hogy illik ilyet kérdezni mások előtt úgy ha minket meg meg sem kínálnak?

Páromnak mondtam már hogy nem tetszik ahogy az anyja viszonyul hozzám. Ha pl valamit csinálunk együtt párommal -pl kocsit mosunk vagy akármilyen más munka- akkor az anyja úgy áll hozzá a dolgokhoz hogy fiam, sikerült megcsinálnod?? Mint ha én ott sem lennék, nem is élnék!!!!!

Szóval mikor mondtam páromnak hogy nem tetszik ahogy az anyja viselkedik vele, hogy senkinek néz, ő neki annyi volt erre a válasza, hogy szerinte nem igy van, meg ha így érzem akkor az az én bajom!!! Hogy mondhat ilyet?? És én erre meg azt válaszoltam neki, hogy akkor majd saját magam érdekében fogom kinyitni a számat, ha ő nem áll mellém!! (pl legközelebb ha anyja azt mondja, hogy sikerült megcsinálnod ? akkor majd én mondom neki, hogy nem megcsinálta, hanem megcsináltuk!!! kb ilyen dolgokra gondolok) És erre a párom azt válaszolta, hogy megnézhetem magam ha ilyet mondok... az a minimum hogy elzavar...

Szóval a helyzet elég rossz és bonyolult is. Akkor működik jól a kapcsolatunk, ha én nem mutatom ki a barátom felé hogy engem zavar valami. Ilyenkor jól elvagyunk. De ha hangoztatom párom felé ezt vagy azt, akkor egyből mérges lesz. Mos ilyenkor mi van?? Mit tegyek?? Maradjak kussba és fogadjak el mindent úgy ahogy van? Hagyjam hogy senkinek néznek? Vagy az anyósjelölt csak ki akar engem akasztani ezzel a viselkedésével? És a páromról mi a véleményetek??

Attól tartok hogy a későbbiekben is az anyja mellett áll ki és nem mellettem. És mi van ha a feleségeként a vasárnapi családi ebédhez sem hív meg az anyja náluk, csak páromat várja haza? Mit tegyek?