Hogyan vegyem rá magam a szakításra?
2 éve vagyok együtt a barátommal, de már 1-2 hónapja nem működik a dolog. Problémáink vannak, amiken én próbálok változtatni, de ő nem hajlandó.
Már többször (rengetegszer) próbáltam beszélni vele, megbeszélni a dolgokat, de vagy azt mondja, hogy jó, nyugi van, változtat (ami nem következik be), vagy egyszerűen elmenekül, rámteszi a telefont, témát vált, stb. És utána napokig nem keres, nem elérhető. Egyébként is már szinte csak én keresem őt. Ha felhozok neki valamit (pedig tényleg tök óvatosan beszélek vele, nehogy megsértődjön), akkor az van, hogy én piszkálom.
Úgy beszél velem, mintha a kutya fenekéből rángatott volna ki, ha mérges, vagy rossz napja van, a világon mindennek elmond, megbánt. Pedig úgy bánok vele, mint a hímes tojással, nehogy megsértődjön valamin.
Ma is megnéztem a facebook adatlapját, egy vadidegen nő képe virít a profilképek közt. Kérdezem, ki ez, ő nem tud róla semmit, azt sem tudja ki az. És azóta nem elérhető, mondta, hogy ideges, kilép inkább msn-ről, mert nyugalmat akar.
De ha felhozom, hogy szakítsunk, akkor így szeret, úgy szeret, amit érzek is néha, de közben meg így viselkedik. :( Igazából az eszemmel tudom, hogy szakítani kellene, de valahogy nem megy. Félek, hogy mi lesz, ha megbánom, stb.
Mit tennétek? Bocsi, hogy hosszú lett, de ezt egész este írhatnám akár.
Amikor rádjön a sírhatnék, hogy mennyire hiányzik, akkor szépen idézd fel magadban annak a macának a képét, és emlékeztesd magad, hogy milyen lekezelően bánt veled.
Próbálj meg arra választ keresni, hogy mégis mi tart még mellette? Ha még szereted, akkor mi az konkrétan, amit szeretsz benne? Ha mélyen belegondolsz, rá fogsz jönni, hogy tulajdonképpen te se szereted már. Egy ilyen viselkedéssel, ahogy ő veled bánik, ahogy megaláz, ahogy semmibe vesz, mégis mit remélhetnél?
Emelt fővel vonulj ki ebből a kapcsolatból.
Neki már kényelmes a helyzet, és sejti, hogy ha azt mondja szeret, akkor már nem is fogod elhagyni. A szónak nagy ereje van bizony.
Egyszer márpedig hagyd csak ott, ne pazarold rá az idődet. Minden kapcsolat ellaposodik, de a tietek még nagyon az elején van ehhez.
Hallgass az eszedre, ne add fel a boldogságot még.
Persze nem tudom hány éves vagy, de szerintem elég fiatal még. Örülni fogsz később, ha most megmered tenni, hogy végzel. Nem is jelenti azt, hogynem jöttök össze még, de azzal azért én várnék jó darabig.
Köszi nektek is, mindenkinek adtam egy zöld kezet.
"kivéve ha Irakban dolgozik és nincs térereje a homokdűnék mögött"
Ez nagyon jó! :D Bár nem hiszem, hogy ez a baj. :)
Figyelj! Tudom, hogy könnyű mondani, de lépj ki ebből a kapcsolatból minél hamarabb. Ne járj úgy, mint én anno. Benne voltam egy sz*r kapcsolatban, nálunk is jellemző volt a nemkeresés, nemtelefonálás stb. Mármint a pasi részéről. Éreztem, hogy ez így gáz, és szakítani kéne, de nem ment. De nem tudtam kimondani (sajnos társfüggő voltam akkor még). A végén a pasi mondta ki igen megalázó körülmények között (miután 220 km-t utaztam hozzá, ugyanis távkapcsolat volt). Utazhattam is vissza ezek után.
Hát gondolhatod, hogy hogy kellett újjáépítenem az önbecsülésemet.
Ez a kapcsolat csak leépít, rombol. Ne akard a mínuszból újjáépíteni az önbecsülésed. Dobd ki!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!