Jogosan érzem magam rosszul, vagy alaptalan a "felháborodásom"?

Nekem az a véleményem, hogy nem érdemes nagyon felszívni magad ezeken az ajándékozós szitukon. Néhány pasi extra ügyetlen és elesett tud lenni a témában, béna, hogy mást nem mondjak... Ha ezen kívül megvagytok, kimutatja, hogy szeret, akkor nincs baj. Egyszerűen csak ilyen, és nem látja át a dolgot a te szemszögedből. nem hiszem, hogy komolyabban meg kellene haragudnod érte, bár érthető, hogy rosszul esik.

25/N

Honnan tudod hogy számára nem kín az ajándékvásárlás?

Lehet hogy úgy gondolja, hogy a kapcsolatotok azon a szinten van, hogy nem kell magát megerőszakolni azzal hogy olyat tesz amit utál(vagyis ajándékoz.) Szerintem azt gondolja hogy nem azon múlik hogy mennyire szeret hogy mit vesz neked (de szerinted igen, én kerülöm az ilyen lányokat egyébként)A pasik utálják, a valentin napot meg főleg.

Biztos van olyan dolog ami neked nem fontos, de az ő szemében az.

Attól hogy nem mindenben egyezik az amit szeretnétek még nem kell elhagyni.

De ha neked ez a legnagyobb gondod hogy kevés ajándékot kapsz tőle hagyd el, az ő érdekében.

Megértelek =(

Úgyanez megy nálunk is évek óta.De én pl.karácsonyra és szülinapra se kaptam semmit.(hozzáteszem karácsonyra mindenki szépet kapott,aztán nekem már csak annyi lett odavetve,hogy rám nem maradt).

Egyszer azt mondta,hogy olcsóbb vagyok,mint egy kutya...persze viccnek szánta de azért köszi.

Csinálja nyugodtan,csak már kezd elegem lenni,lassan úgyérzem kutyába nem néz.

El is határoztam,hogyha nem változik mostmár e téren valami megválok tőle.

20/l

Igen, jogosan.

Nem figyel rád eléggé.

Elmondom az én példámat, kérlek ezért ne pontozzatok le.

Történet hasonló, csak nálunk volt olyan hogy én semmit sem kaptam. (férj-feleség voltunk)

Jó idő múlva kiderült, megcsal. A leányzót elhalmozta (volt hogy 100 ezer forintos) ajándékokkal. (ezeket a levelezéséből tudtam meg)

Tehát nem a férjem volt ilyen, hogy nem figyel a partnerére, igazából csak rám nem tudott figyelni. Más nőre igen.

Egyébként már elváltunk.

"Igen, jogosan.

Nem figyel rád eléggé. "

Pasiként szomorúan olvasom ezt.

Hogy az számít mennyi pénzt költesz a barátnődre.

És ezek után fel vannak háborodva a nők hogyha valaki azt mondja hogy csak a pénzre mennek.

Szerintem nem attól törődök valakivel hogy veszek neki sok cuccot. Arra mindenki képes.

nekem a törődés azt jelenti, hogy pl felkelek hamrabb hogy reggelit csináljak neki.

Megnézem vele a kedvenc filmjét akkor is ha utálom.

Elmegyek vele vásárolni, mert nem akar egyedül menni, még akkor ha semmi kedvem hozzá.

Tudom mit szeret enni a kedvenc színét, meghallgatom a problémáit stb

És felháborít ha egy nő ezeknél többre értékel egy szépen becsomagolt akármit.

Szerintem egyáltalán nem arról szól a kérdés, hogy többre értékeli a tárgyi dolgokat.

Szerintem minden jó érzésű embernek rosszul esik, ha a párja mindenkinek vásárol nagy lelkesen, őt meg utoljára hagyja "nesze, jó lesz ez neked" elven.

Tudod, ha ebben a dologban ilyen, vannak tippjeim, hogy a kedves gesztusokkal, és figyelmességgel is hadilábon áll, hiszen abba nem pénzt kell fektetni, hanem energiát. (és ezt nem lehet megvásárolni)

Az én férjem, mikor még össze sem költöztünk, nagyon családcentrikus, családfüggő volt. A család alatt itt a testvéreket és a szülőt értem. ( az ő családja egyébként is nagyon összetartó ) Volt, hogy megbeszéltünk egy programot, kiderül, hogy jön az egész család, és nem abban az időpontban megyünk mikor megbeszéltük, hanem mikor a családdal megbeszélte. Nálunk is voltak ajándékozási érdekességek, viszont mindezek mellett éreztem, hogy nem ellenem irányulnak a dolgok, szeret nagyon. Így összeköltöztünk, és akkor már egyre inkább én voltam az első helyen. Ami furcsaságok azelőtt voltak, megszüntek. Azóta összeházasodtunk, 11éve vagyunk eggyütt. Így utólag, nagyon sajnálnám, ha akkor azok miatt a dolgok miatt otthagytam volna. Azóta egyértelműen ő a nagyŐ, ő a másik felem. És én vagyok az ő másik fele. Ő mondta. És érzem is. Egyszerűen csak kicsit zötyögősen indult.

Igaz, mi nem vártunk három évet az összeköltözéssel, de ha várunk, akkor három év múlva jövök fel az első helyre. Mérlegelni kell, hogy mi miatt, mit vesztesz. Megéri-e. ( ezt a "hagyd el" válaszok miatt írtam )