Normális ez igy? Ti csináltátok ezt?

Nem értelek.

Miért csinálod ezt magaddal? Mi az, hogy addig használ, amíg nem akad jobb? A gyerekek ezt a mintát látják?

Döntsd el, hogy mit szeretnél, és tégy is úgy, mert eddig az volt amit a férjed szeretett volna. Örülök, hogy legalább a kérdés megfogalmazódott benned.

Nem akarlak megbántani, de úgy néz ki, mintha őt ketten szeretnétek, te meg nem is lennél. Nem kell tőle függened.

Sok szerencsét a saját életedhez! :)

ahogy a régi mondás szól: Ágytól, asztaltól.

a férjed hülye, hogy ezt csinálja, te meg hülye vagy mert hagyod.

nem, az én erkölcsi normáim szerint ez nem normális.

Nem, én nem csináltam, és nem is csinálnám.

Mert:

Jobbat érdemlek.

Értéktelenné válok a másik szemében.

Elveszem a lehetőséget magamtól, hogy minél hamarabb továbblépjek, és egy másik, jó és boldog kapcsolatot alakíthassak ki.

Megalázónak érzeném, hogy addig használjuk egymást amíg nem találunk jobbat. Gondolj bele, hogy fog esni mikor egy nap eléd áll, és azt mondja köszönöm, ennyi volt, találtam párt, most már arra se kellesz! Hát, nem kívánnám senkinek ezt a szitut.

Én biztos nem mennék bele egy ilyen megoldásba, de te tudod, te érzed mit bírsz.

Az meg, hogy "nem vagyok szerelmes, de többet érzek mint egy barát iránt", számomra azt jelenti, hogy nem akarok veled élni, de azért dugjuk már össze amink van! Ez neked nem visszataszító?

Nem csinálnám. Ha nem kellek neki testestül-LELKESTÜL!!!, akkor nem adnám csak a testem. A szex jó tud lenni mással is :-P pláne olyannal, akinek mindened kell!!!

Nem ismerlek, de ismeretlenül is örülnék, ha több önbecsülésed lenne, és nem mennél bele fél-megoldásokba.

10.08-as vagyok

szakítás után 2 évig egyedül voltam, én nem akartam senkit, a lehetőség meglett volna, majd 2 évig valakivel éltem, akit otthagytam a régi pasi miatt. Nehéz döntés volt, sokáig tartott, mire valóban elhittem, hogy ismét működhet, olyan fél év lehetett. Addig ő folyamatosan bizonyított, én pedig egyre inkább ismét biztonságban éreztem magam. Gondolhatod, nyilván ha nem így lenne, nem lenne két gyerekünk. Nekem nagyon nehéz volt ismét bízni benne, nem volt semmi megcsalás vagy durva dolog, egyszerűen úgy érezte, hogy már nem szeret, nem akar velem együtt élni. Így ment el, aztán elkezdtünk találkozgatni, vacsorázni, szeretkezni, mert nem szimpla szex volt, én pedig áltattam magam, hogy meg fogja gondolni magát és visszajön. 4 évig nem jött. Most pedig 6 éve tényleg azt mondhatom, hogy tökéletesen működik minden, azt érezzük mindketten, hogy van mit elveszítenünk, vigyáznunk kell egymásra, sok mindent megjártunk már együtt, nem szabad veszni hagyni. DE ismétlem, nem ez az általános. Hagyni kell, hadd menjen, ha menni akar, aztán ha vissza akar jönni, és Te is akarod, felül tudsz emelkedni a régi sérelmeken, akkor jöjjön, ha nem tudsz, akkor inkább maradjon, ahol van.