Rendben van az, hogy anyám és apám velem üzengetnek egymásnak?
Egy lakásban lakunk, de ők gyakorlatilag nem beszélnek egymással. Ma szólt anyám, hogy szóljak apámnak, hogy adjon bele a rezsibe valamennyi pénzt. Néha egyébként szokott beleadni, de apám munkanélküli és alkesz, így nem mindig van mit. Anyám a kereső.
Én tök szarul érzem magam attól, hogy mindig én vagyok a "postás". Mond meg anyádnak/apádnak, szólj anyádnak/apádnak...Pedig kb. két szoba választja el őket egymástól. Ráadásul ilyen kényes témában miért én szóljak? Nem nekik kéne megbeszélni?
Komolyan nem tudom, hogy csak engem zavar-e ennyire a dolog.
Ez nem kenyes tema egy csaladban, mivel ha termeszetes dolog az, hogy van penz es egyutt kell elkolteni, akkor az is termeszetes, hogy amikor kevesebb van, akkor abbol kell gazdalkodni kozosen pl.
Ne avatkozz ebbe bele, eleg kellemetlen, de finoman kozold a Mamaddal, hogy ez nem Rad tartozik, s Teged zavar ez a feladat.
Mondtam már neki, hogy nem szeretném ezt, de erre anyukám csak annyit mondott, hogy kössz, és megsértődött.
Igazából egyszerre haragszom mindkettőjükre, de egyszerre sajnálom is mindkettőjüket. Megértem anyámat, hogy borzasztó nehéz helyzetben van, mint családfenntartó, napi 10 órát gürizik, amíg apám itthon fetreng kényelmesen. Ugyanakkor harag mellett sajnálom is apámat, mert szerencsétlen egy ember, sokmindennek az áldozata, bár leginkább önmagának.
Szerintem azért nem válnak el, mert egyikőjük sincsen olyan anyagi helyzetben, hogy vegyen egy másik lakást, vagy "kifizesse" az elköltöző felet.
Apukám már nagyon régóta iszik, többször volt már kórházban (elvonón), volt hogy hónapokat töltött bent, járt két évig csoportterápiára, volt olyan is, hogy befeküdt és megszökött, volt olyan is, hogy hazudott róla, hogy bement, került kórházba már a májával is....lényeg a lényeg, hogy az elmúlt 20 évben semmi nem segített rajta.
Gusztustalan dolgok két felnőtt ember részéről, hogy a gyereket használják eszköznek a saját gyengeségük miatt. Két akaratgyenge ember a saját gyerekén keresztül akar a másiknál célt érni??? Ne már!
Mondd, hogy ez méltatlan hozzájuk, és beszéljék meg a problémáikat nélküled.
Én azt mondtam ilyenkor az anyámnak, hogy nem teheti meg, hogy a 30akárhány év alatt bennem felépített házasság/apa/anya képet egy mozdulattal semmivé teszi. Az apámról nem beszélhet úgy velem, hogy lehordja mindennek.
Saját gyávaságát erősíti, és rombolja le az apaképet, mindezzel engem, mint a gyerekét semmibe véve. Csak azért mert önző és gyáva.
Csernus dr. A NŐ c. könyvében gyönyörűen vázolja ezeket a problémákat (is).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!