Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mi a véleményed erről az...

Mi a véleményed erről az egészről?

Figyelt kérdés

Ma reggel meghalt a nagymamám és én utoljára 1 hete voltam nála az előtt pedig 1 hónapig nem voltam pedig EGY HÁZBAN laktunk csak ő az alsó szinten mi pedig a felsőn (a két szint nincs egybekötve, ki kell menni az udvarra hogy az alsó szintre juthassunk.)

És mikor utoljára voltam nála akkor is alig 5 percet.Vagyis mondhatjuk hogy több mint egy hónapig nem voltam nála pedig bőven volt időm,de nem mentem le hozzá.


Mikor reggel az életben először láttam sírni az 50 éves apukámat, akkor nagyon megérintett és rájöttem hogy milyen ember vagyok...


Vasárnap délután felvettem a kabátomat hogy átmegyek mamámhoz egy kicsit beszélgetni vele, de valamiért az ajtó előtt megálltam és mégsem mentem át hozzá.

Ma akartam átmenni, csak előtte volt egy kis dolgom,de már reggel rá kellett jönnöm hogy elkéstem.

De később megtettem amit már meg kellett volna átmentem mamámhoz és megálltam a szobája közepén és csak néztem a dolgait, a cipőjét meg a kulcsát,a táskáját és a többi dolgát látva nagyon megérintett a dolog.


Mindig mondta hogy már meg akar halni, mert találkozni akar a papával, és most biztos jobb ott neki,de én örökre ezzel fogok élni hogy nem mentem át.


Aztán meg még telefonált apukám nővére,hogy keressünk valami jó orvost a mamának mert még találkozni akar vele (külföldön él) és most azért nem tud hazajönni mert kórházban van és neki nem lehet elmondani mi történt mert depressziós.

És megígértette apukámmal hogy keresünk egy jó orvost.


Most minden régi emlékem előjött mamámmal kapcsolatban mikor a szentendrei Duna parton fürödtünk és voltam 5 éves de úgy emlékszem rá mintha tegnap lett volna.

Most ha odamegyek másra nem is tudok gondolni csak erre.


Tudom hogy már nem tudok változtatni a dolgokon de érdekelne a véleményetek.


20/F


2011. febr. 7. 21:54
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Őszinte részvétem :(

Nem a te hibád, ami történt és az érzéseid normálisak. Mamád biztosan nem haragszik rád,amiért nem mentél át hozzá és ettől nem is leszel rosszabb ember.

Nagyon sajnálom,ami történt :(

2011. febr. 7. 22:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%

Részvétem, nagyon sajnálom! nem tudsz mást tenni, mint hinni abban, hogy a mamád lát téged fentről, és nem haragszik rád, mert a mamáknak van a legjobb szívük a világon!:')

Az én mamám sem fiatal már, és rettegek, és minden nap eszembe jut, hogy bármikor megcsörrenhet a telefon, hogy baj van...:S:S

2011. febr. 7. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%
sajnálom a mamádat, most már tényleg nem lehet ez ellen semmit se tenni, gondolj rá sokat vagy sírd ki magad, nem tudok semmit tanácsolni ilyenkor az ember megszűnik létezni pár napra. Én a papámat veszítettem el nemrég :( még azóta sem hiszem el hogy nincs velünk.
2011. febr. 7. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%

Nagyon meghatott, amit leírtál.

Ne félj, Mamád tudta, hogy szereted, csak egy ennyi idős fiú nem ül mindig a nagyi szoknyája mellett.

Megértelek egyébként, én is hasonlóképpen éltem át az imádott Nagymamám halálát, igaz ő messze lakott, de attól még meglátogathattam volna. A mai napig gyötör a bűntudat, és ugyanúgy nekem is régi emlékek elevenednek fel....

Visszaforgatni az idő kerekét már nem lehet. Viszont vond (vonjuk) le a tanulságot: ezentúl sosem késlekedünk kimutatni a szeretetünket, mert amikor akarnánk, akkor már lehet, hogy késő lesz...

Részvétem :(

2011. febr. 7. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:
100%

Egy régi bölcs mondta:

Addig szeressük,tiszteljük az öregeinket,törődjünk velük,amíg közöttünk vannak. Haláluk után már csak bánhatjuk,amit elmulasztottunk,de jóvátenni nem tudjuk.

Gondolj szeretettel a mamádra,imádkozz érte és amit elmulasztottál vele szemben,pótold azt a szüleidnél.

Fogadd részvétemet a mamád halála miatt.

2011. febr. 7. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
100%

Részvétem.

Talán azért nem tudtál átmenni hozzá, mert 'féltél' érezted tudat alatt, hogy mi fog történni és ezért nem tudtál bemenni azon az ajtón. Tudom, könnyű ezt mondani, de ne szomorkodj ez miatt! A mamád nagyon is jól tudja, hogy szereted és Ő is nagyon szeret téged. Biztos, hogy most mosolyogva néz le rád, és örül, hogy ilyen szerető és törődő unokája van mint te, még ha úgy is érzed, hogy ezt tettekkel nem mutattad.

2011. febr. 7. 22:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:

áhh :( eszembe juttattad az én nagyszüleimet. én mindig mentem hozzájuk, amikor csak tudtam, ők sajnos vidéken laktak, szóval havi 1x kb.

és mikor meghaltak, akkor jöttem rá, hogy még ez is kevés volt :(


sírjál, add ki a mérgedet.

én, mikor meghalt a nagyim elmentem bringázni, de úgy, hogy nem figyeltem semmilyen lámpát, és hozzá kell tenni, h bp-n lakom, szóval tudtam, hoyg akár meg is halhatok, ha elüt egy autó, de nem érdekelt, annyira fájt.


nem azt mondom, h ezt csináld, de valahogy sírd ki magad, add ki magadból a fájdalmat.

2011. febr. 7. 23:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:

Részvétem.


Nem vagy rossz ember, van ilyen, nem is hinnéd mennyi. Én messze lakok, mikor ott voltam egyszer azért nem mentem át, mert esett az eső, majd holnap, és hát holnapra meghalt.


A barátnőm meg sütit akart vinni az apukájának este de fáradt volt, nem ment át és éjszaka meghalt. Ráadásul, ha átmegy észrevehette volna, ha rosszul van. :(


Engem is időnként megérintenek ilyen dolgok, mondjuk mikor nézem a szüleimet, hogy öregszenek, meg képeket olyanokról, akik már meghaltak, meg minden.

2011. febr. 8. 02:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
100%
Részvétem! Nagyon átérzem, hogy milyen lehet most neked. De az a fontos, hogy gyászold meg őt, sírd ki magad, aztán tudatosan bocsáss meg magadnak. Nem akartál semmi rosszat, csak sajnos nagyon rosszul időzítettél. Nem kell, hogy bűntudattal élj emiatt, megbántad, és csak ez számít.
2011. febr. 8. 08:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
Szia, nagyon meghatott, amit írtál, mert nekem is az én nagymamám jutott eszembe. Őszintén sajnállak, de a mamádat nem sajnálom, mert neki már jobb így! És hidd el ez így van!!!
2011. febr. 8. 10:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!