Érezted már azt, hogy dögunalom az életed? Miért és mit csináltál annak érdekében, hogy ez megváltozzon?

Én folyamatosan ezt érzem. Próbáltam sportolni, de csak egyre rosszabb lett, régen egy csomót gyúrtam most meg inkább gyengültem mint izmosodtam.

Kiderült, beteg vagyok...

Végre szereztem egy motort, erre nem működik az egyensúlyérzékem -.-

Szóval erről ennyit :)

per pillanat... van munkám, csak épp nem az, ami lekötné akár egy percemet sem.... én tavaly elmentem tanulni, de rájöttem, h nem nekem való, így csak egy papírom lett, szakmám nem. mos szintén rövid kurzusokat keresek, próbálok rájönni mit is szeretnék kezdeni az életemmel, mi az, amit tudnék lelkiismeretesen csinálni. irigylem azokat akiknek fiatal koruk óta van egy karriercéljuk, amit követknek is. de szeritnem sokan járnak ebben a cipőben is, ahol nehéz rájönni, mi az, amit életed végéig képes vagy szeretettel csinálni. Én úgy érzem vége kitaláltam, már "csak" a megvalósítás van hátra. és a kitartás...

Sok sikert

Igen, éreztem. Miért?? Mert majdnem mindennapom ugyanúgy telik.

Tenni kb semmit nemtettem, megvártam míg ez az érzés elmúlik, és mivel legtöbbször optimista vagyok, így próbálok mindig jókedvű lenni, meg a jó dolgokat nézni.Szerintem csak hozzáállás kérdése.

Például most, a vizsgaidőszaknak vége, de a második félév még nem kezdődött el, keresek munkát, de még nem találtam.

menni kéne olvasni!

Vizsgaidőszak vége van és most csak tengek-lengek. De az év bármely szakaszában rám tud tőrni ez az érzés. Valahogy nem tud lekötni semmi, pedig tényleg azzal szeretnék foglalkozni amit tanulok már kisgyerekkorom óta:)

Mit próbáltam tenni ellene? Sokat vagyok barátokkal, beválaltam egy kis mellék állást és elkezdtem szövögetni a nyárra vonatkozó terveimet:))

De teljesen megértelek, néha én is annyira "üresnek" érzem magam. Csak tanulok, tanulok, tanulok. Azt hittem esetleg egy kapcsolat hiányzik az életemből, de miután belecsöppentem rájöttem, hogy nem..szóval még én is keresem önmagam..

L/19