Ezt most nagyon megszívtam. Mit tegyek? Hogyan cselekednétek a helyemben?

26 éves vagyok és eléggé megszívtam. Művészettel foglalkozom és idén szeretnék a főiskolára jelentkezni. Viszont e közben eléggé kemény anyagi problémáim is vannak. E miatt jelentkeztem külföldi munkára (idény melóra: áprilistól novemberig), amelynek az interjúja hamarosan lesz. Nos...az önéletrajzomban nagyon jó referenciák vannak, így biztos vagyok benne, hogy fel fognak venni.

Kemény dilemmám van, mivel minden álmom az hogy végre felvegyenek az egyetemre és csinálhassam amit szeretek. Viszont ezzel most megint elcsúszna egy év. Ha most meg nem megyek, akkor az anyagi problémáim nem oldódnának meg. Az én városomban meg nem lehet találni munkát. Ha meg találok, akkor nem tudok eleget gyakorolni ahhoz hogy jó legyek.

Szóval...jelentkeztem. A munkára. Amikor ezt tettem, akkor még egyedül voltam. Viszont december elején megismertem egy férfit (41 éves) akit szeretek. Együtt vagyunk, de ő "nem ígér semmit". Mármint mondja akkor amikor valami messzi programot kérdezek tőle. Pl.: "Hú akkor nyáron elmegyünk lovagolni?" Ilyenekre nem ígér semmit.

Viszont ezt még nem tudja. Nem tudja, hogy jelentkeztem még anno a munkára. Viszont ha felvesznek, akkor áprilisban már repülök is ki.

Kicsit rossz ez így. Mindent egyformán akarok. Maradni a párommal, felvételizni az egyetemre, meg menni a munkára.

Félek, hogy nem fog megvárni a párom mivel "nem ígér semmit". Viszont látom, hogy szeret engem. Legalábbis érzem. Nekem ez elég.

Mit tegyek? Illetve nem. Ti mire gondolnátok a helyemben? mit éreznétek? Mit tennétek?

...

26 L