Mit tegyek? Kilépjek ebből a házasságból, vagy próbáljak a férjem kedvére tenni?

Előző vagyok.

Drága kérdező, mi az hogy esélyed se lenne babára :) már ne haragudj, de így se nagyon akar összejönni.... ahogy látom. szóval ez elég rossz duma, hogy mással nem tudnál időben kezdeni, ezért nem hagyod ott ezt az alakot. De tudod mit, ha te meg azért vagy vele, hogy gyereked lehessen, mert mással esélyét se látod, akkor te is elég erősen csak kihasználod ezt a pasast. nem igaz?

Nem értem, egyes emberek miért szoktak sajnálkozni, mikor nem hajlandóak tenni ellene. akkor fogja be a száját és ne szenvedjen itt másoknak. Még ilyet

Ja kérem, ha te úgy gondolod hogy TARTOZIK neked egy gyerekkel, akkor szerintem az egészről nincs mit beszélni.

És változatlanul egyértelmű hogy csak sápítozol, sajnálom de így van. megmondta hogy nem kíván téged. ez független attól hogy mivel tartozik neked. Az egyetlen bűne hogy pofátlan, és nem az hogy már nem talál vonzónak. mellesleg lehet hogy ennek semmi köze ahhoz hogy rádment pár kiló felesleg. lehet hogy akkor is ilyen nyögvenyelősen állna hozzád, ha nem változtál volna semmit.

De ha te nem vagy hajlandó szembenézni azzal, hogy a pasasnak már nem kellesz úgy ahogy vagy, akkor erre mit lehet mondani? mindenki járt már így, én is jártam így, nem te vagy az első.

Van egy kedves ismerősöm, 37 volt mikor találkozott az élettársával, és már babájuk van. neki is úgy volt hogy nem lehet gyereke, aztán mégis lett, mindenféle beavatkozás nélkül.

Ha gyereket akarsz egy olyan férfitól, aki megmondta hogy már nem akar téged igazán, akkor magadra vess, ha utána gond lesz. mert nem fog veled maradni, az nagyon valószínű. Egyébként lehet hogy enyhíteni tudnál az utálatán, ha megmondanád, hogy szeretnél gyereket, ebben segítsen neked, de mással nem tartoztok egymásnak, és nyugodtan szakíthattok is. Ha nincs meg a kényszer, akkor lehet hogy közelebb kerültök. De ez az ezzel tartozik neked, elég erős.

És azért sem ő a hibás, hogy ha valamiről lemondtál miatta, barátok stb... Elég öreg vagy már, eddig is megtanulhattad volna, hogy nem hozunk olyan áldozatot, amit viszonzatlanul nem hoznánk meg szívesen. Ha elmész vért adni, na az önzetlen áldozat, amit nem fogsz később megbánni. De ha azért mondasz le dolgokról hogy kedvében járj valakinek, azzal a feltétellel hogy majd viszonozza neked, de ez nincs egyértelműen meghatározva, akkor ha nem kapsz végül semmit, és ezt te zokon veszed, az már a te hibád.

Kérdező, nem akarlak megbántani, de az utolsó hozzászólónak igaza van! :S Te magad is írtad hogy nehezen változtatsz, nem a férjed az oka, hogy tönkrement mellette az életed, hanem te, mert hagytad. Már rég változtathattál volna az egészen, de te lusta voltál. És nincs jogod felróni neki azt hogy bírál téged a súlyfelesleged miatt, amikor te meg csak a spermadonort látod benne. Ez a kapcsolat már rég rossz, ha benne maradtok magatokra vessetek!

Csak zárójelben megjegyezném, hogy ha már most rádszaladt 15 kiló, egy terhességgel ebből még 30 is könnyen lehet... Azt meg már nem olyan egyszerű leadni, szóval valahol igenis jogos a férjed "félelme".

Az értelmi szintemmel semmi baj nincs. kár hogy ezt nem vetted észre. :)

Bajod azzal lehet, hogy kemény voltam, de azért voltam kemény hogy végre megértsd, hogy a sajnálkozással nem lesz jobb semmi. Attól hogy te mit szeretnél, attól még nem az fog történni. Nagyon szép hogy szeretnél gyereket, de a pasid már nem szeretne, legalábbis nem tőled, ami elég nyilvánvaló. Ha benne maradsz egy ilyen önpusztító kapcsolatban, akkor innentől kezdve tényleg már csak magadat hibáztathatod, ha tönkre mész bele.

Te lehet hogy nem szeretsz ki valakiből azért mert meghízik. Én sem. De a pasid igen. Ez van. Ezért nem lehet hibáztatni. Már mondtam, hogy amiért hibáztathatod az a bunkó hozzáállása, nem az hogy már nem talál vonzónak. Ha azért hibáztatod mert nem kíván téged akkor elég gyermetegen állsz hozzá a témához. Ha valami nem megy nem kell eröltetni.

Ne sajnáld magad, hanem válts. minden téren.