Aki későn kezdi a tapasztalatszerzést, az hosszú távon rosszul jár?

Azért a huszas évek eleje az nem olyan késő még.

Az már jelenthet problémát ha 30-hoz közel kezd valaki első lépéseket tenni.

Van aki egész életét azzal éli le akivel 17-18 évesen összejön. Van aki sosem talál párt. Sokan évekig keresgélnek, 3-4 hosszabb kapcsolat után találnak az igazira. Mindenkinek egyedi hogy miben talál boldogságot.

Az viszont nem rossz, ha van együttélésben tapasztalat a házasság előtt szerintem.

A "ki kell élje magát az ember" csak egy mai divatirányzat. Egy hedonista világban élünk sajnos.

Ahhoz, hogy tudd mire van szükséged elég egy megfelelő önismeret, semmi más nem kell hozzá.

Hát én csak a környezetemben tapasztaltakat tudom leírni.

Én úgy látom,hogy aki nem kezd el 14-15-16 évesen fiúzni(itt most nem a sexre gondolok),mert a tanulás a fontos,persze az kell a legfontosabb legyen,de azért ilyenkor már kell lennie egy egészséges érdeklődésnek a másik nem iránt,akkor minél tovább tolódik ki az ismerkedés annál nehezebben megy.Több 30-35 év közötti ismerősöm is van akiknek nincs kapcsolata,de olyan is akinek szinte nem is volt,csak egy-két viszony.Igaz,hogy jó állásuk van a sok tanulásnak köszönhetően,de nem kezdték el tiniként az ismerkedést és most meg már nem akarnak,nem mernek ismerkedni.

Ez csak az én meglátásom,biztos vannak kivételek.

nem ettől függ az, hogy valaki huszon-harminc évesen képes-e tartalmas kapcsolatban élni valakivel. nekem csupa olyan bnőm van (és magam is ilyen vagyok), akiknek bár volt 1-2 rövid kapcsolata (és nem volt szex sem benne mindenáron), 23-28 évesen kezdtek ilyen kapcsolatokat kialakítani. Mindegyiknek (magamat is beleértve) boldog házassága van már, 28-33 évesek vagyunk ma.

Nem ettől függ.

Szia, Kérdező! Nyugodj meg szerintem. Ez nem attól függ, hogy ki mikor kezdi a tapasztalatszerzést. És hülyeség ez is, hogy "ki kell élnie magát" az embernek. Illetve úgy mondom: ez változó. De van olyan ember, akinek erre nincs szüksége. Én 26 vagyok, egy volt gimis osztálytársnőm 17-18 éves korában kezdett járni egy nála öt évvel idősebb fiúval, azóta már férj-feleség, és gyerekük is van. Mondjuk ez a lány mindig is érettebb volt. Hát ő sem "élte ki" magát, de valószínűleg nem is volt rá igénye.

Amiatt ne izgasd magad, hogy még nem volt senkid. Bár megértelek... Ez ebben a korban nyilván "ciki". De igazából szerintem az a ciki, amikor az ember csak azért smárol, szexel, hogy elmondhassa: ezen is túl van.

Azért egy önbizalomtréning :) nem ártana neked. Elégedett vagy pl. a külsőddel? Ez talán közhelyesen hangzik, de a megfelelő ruhák, frizura csodát tehetnek! Először is legyél magaddal elégedett, tartsd jó nőnek magad (mindenkiben van valami szép, hangsúlyozd azt az öltözködéssel, sminkkel esetleg!). Ez meg fogja hozni az önbizalmad, és máris jobb lesz a kisugárzásod --> nagyobb esélyed lesz az ismerkedésre!

Egyébként, ha ez valamelyest megnyugtat: én 26 vagyok, mint írtam, és pl. nekem sem volt még szexuális kapcsolatom. Pedig jól nézek ki, csak egyszerűen így alakult. Nem nagyon volt még nekem sem komolyabb kapcsolatom. Én 17 évesen kezdtem a "pasizást", nekem is inkább ilyen rövidebb "kapcsolatkáim", ismerkedéseim voltak, de semmi komolyabb.

Nem érzem azt, hogy emiatt rosszabbul járnék. Azért bizakodó vagyok, hogy előbb-utóbb nekem is sikerült majd kialakítani komoly kapcsolatot valakivel.

Neked is sok sikert hozzá!