Nem kapom meg azt a mértékű törődést a páromtól amit szeretnék, ezért előbukkant 2szenvedélybetegségem is, amiket már egyszer sikerült leküzdenem. Hogyan legyek erősebb?

Ó, hogy ez mennyire ismerős. Nagyjából leírtad az én helyzetemet is. Csak én nem szenvedélybetegséggel küzdöttem/ küzdök, hanem mindenféle önértékelési és étkezési problémáim vannak.

Sajna nem tudok segíteni, mert én sem tudom, h hogyan kéne újraépítkezni, csak jól esett kiírni magamból.

Mindenkinek van szeretethianya, de nem a megkapni akaras a fontos, hanem az, hogy Te adj igazi es oszinte szeretetet es gondoskodast!

Legyen onbizalmad, s amikor Te mindezt megadod a parodnak, aztan mar jogosan veted fel a kerdest, hogy O miert nem igy viszonul hozzad, illetve miert nem kolcsonosen mukodik ez nalatok.

Az, hogy elmenekulsz nem megoldas, hiszen mar tapasztaltad, tehat valoban inkabb vonulj felre egy par napig, s kezdjel el onkontrollt tartani, s ha ugy erzed, hogy Benned van a hiba, akkor azon valtoztass.

Viszont ha ugy erzed, hogy a parod tulajdonsaga es szokasa ilyen, akkor megkerheted, hogy valtoztasson, s ha nem, akkor bizony Neked kell dontened, hogy ezt igy feltudod-e vallalni, vagy nem.

Sose legy buszke onmagadra, de elj tudatosan es legyen eros hited, es onbizalmad. Ez a legfontosabb. Amikor tudod azt, hogy Ki vagy,s nem elsz felelemben, hanem vallalod a tetteidet, a gondolataidat, mivel bizol onmagadban.

Szia! Nem tudtam neked privit írni, ezért itt kérdezem meg: nem kényszerbetegségről van szó?

Sajnos, értem, amit írsz. A szenvedély- vagy/kényszerbetegségedet anno azért sikerült legyőznöd, mert megjelent az életedben egy "szeretetforrás", a párod, és ugye, minden kapcsolat kezdete több intimitást, gyengédséget tartogat, amire neked addig szükséged volt. Viszont mivel most a kapcsolat hőfoka alábbhagyott, előjönnek a régi dolgok.

Ha szeretnél privit írni, írj nyugodtan, nem kell kiadnod magad, de konkrétabban megnevezheted a dolgot.

Csak időhúzásnak és terelésnek tartom mind a pszichiátert, mind a pszichológust. A szenvedélybeteg pontosan tudja, hogy rossz, amit csinál, és azt is, hogy miért csinálja. Valaki vagy elhatározza, hogy A. végleg leszokik, B. mértéket tart, vagy sosem fog változni, és ezen nem segít semmiféle gyógyszer vagy terápia. Ezért hatásos kész tények elé állítani a "beteget": vagy változik, vagy repül. Aki nem képes változni még a párjáért sem, az úgysem lett volna képes erre más okokból sem.

Kegyetlennek hangzik ez, de ez nem egy betegség, hanem jellembeli gyengeség, sőt gyávaság, tehát ne kezeljük őket úgy, mintha a rákkal lenne egyenértékű az, amivel küzdenek.

Nagyon egyszerű a dolog: le kell állni az adott dologgal. Nem annyira bonyolult nem felvenni a poharat, vagy nem bedobálni a pénzt a gépbe. Nem nehéz az italt, bagót a kocsmában, boltban hagyni, és megspórolni azt az összeget.

de ez egy betegség.

én is az orvost javasolnám. adni fog antidepresszánst, ami hatni fog. emellett én még pszichoterápiát is javasolnék. a kettő együtt, huzamos ideig, segít olyan állapotba kerülnöd, hogy a pszichológussal vagy egyedül (de én inkább az elsőt javaslom) olyan védelmi stratégiát építs ki, sajátíts el, ami megakadályozza, hogy legközelebb (némi akaraterővel) hasonló helyzetben ismét előszedd a betegségedet.

de ez évek alatt oldódik csak meg. A párodnak meg el kéne mondanod, mert segítségre lesz szükséged! és ki segítene, ha nem a családod, és ő. Amúgy meg neki joga van eldönteni, hogy akar-e ebben részt venni, segíteni, és milyen mértékig. ez igy korrekt.

előző vagyok.

az igaz, hogy nem azért jött ez most nálad elő, mert a párod kevésbé figyel rád.

"Nem kapom meg azt a mértékű törődést a páromtól, amit szeretnék, ezért...."

Szánalmas. Szánalmas, hogy magamtól képtelen vagy boldog lenni. Szánalmas, hogy a saját gyengeségedet rákened a párodra. Szánalmas, hogy nem vállalsz felelősséget a tetteidért.

Szerintem neked nem párkapcsolatban kéne élned, hanem egyedül, és meg kellene tanulnod a saját lábadon állni. Nem mások miatt kell egyenesben maradni, ésrá kéne ébredni arra, hogy a saját tetteidért és pótcselekvéseidért csakis és kizárólag TE vagy a felelős.

Drogozhatsz. Vagy elmehetsz sportolni. Piálhatsz, vagy alkothatsz valami kreatívat. Írhatsz naplót, rajzolhatsz, köthetsz, ami tetszik. Nem kell hogy haszna legyen. De gusztustalan és gyáva viselkedés másokat okolni az elb@szott életedért...