A férjem már szinte átment kutyába, mivel tudnék változtatni ezen?
Előre leszögezném, hogy nem szeretnék válni, mert szeretem. De néha már nagyon frusztráló, hogy az ő véleménye az, ami az enyém, csak azt csináljuk, amit én szeretnék, stb.
Szeretném, ha lenne kicsit saját "élete", saját véleménye, saját gondolatai, nemr endelné alá magát nekem ennyire.
Első olvasásra idillinek tűnhet, de nem az.
Van kutyánk is, aki persze azért kutya, hogy azt tegye, amit mondunk neki, engedelmeskedjen.
De egy ember nem egy állatfajta, nem a kutyához mentem férjhez.
Régebben volt saját véleménye, elképzelései. Nem tudom mi változott, soha nem erőszakoltam rá semmit. Ha ellenérve volt, meghallgattam, indulat nélkül vitatkoztunk és valamelyikünk engedett. Ezt szeretném ismét, hogy néha nekem kelljen alkalmazkodni, illetve ő is szabjon feltételeket, húzzon határvonalakat.
De most már annyira átcsúszott az "igen, drágám" mentalitásba, hogy néha lekarmolnám az arcomat.
Ha a véleményét kérdezem valamiben, rögtön visszakérdez, hogy "miért, te hogy gondolod?".
Szeretem, de félek, hogy néhány év után egyszerűen megunnám emiatt. Az elején szeretnék kezdeni valamit a problémával, nem akkor, amikor már a fejünkre nőtt...
Szeretném néha azt hallani, hogy "én most azt szeretném hogy...". Ne mindig csak az én elképzeléseim szerint csináljuk a dolgokat.
A szexben is előfordul, hogy "jó ez így neked? nem baj, ha...". Hihetetlenül illúzióromboló tud lenni, amikor tényszerű beszélgetés kell a helyzet közepén. Leültettem, elmondtam neki, hogy ha valami nem tetszik, úgyis szólok, felesleges kérdezgetnie.
Volt olyan is, hogy véletlenül rátenyerelt a hajamra, meghúzta, én szóltam, hogy légyszi vedd le a mancsod a hajamról, mert az ágyhoz szögezted a fejem. Innentől kampec, leálltunk, mert "nekem biztosan rossz volt". Nem, én csak annyit szerettem volna, hogy arrébb tegye a kezét, semmi egyéb kifogásom nem volt. Nem is direkt csinálta, csak egy baki volt.
Ez is csak egy példa, hogy mennyire túlságosan előtérbe helyez, közben elveszik a saját személyisége.
Nem kutyát szeretnék, hanem egy férjet, aki egyenrangú fél és nem az "alattvalóm".... :(
válasza:Fúha elég nehéz kérdés.
Remélem segít ha azt mondom hogy én is voltam már így egy lánnyal régebben, hogy mindenben helyeseltem neki aztán rájöttem hogy ez nagyon nem jó. És most érdekes hogy ugyanilyen problémát olvasok itt is. Szóal nem tudom hogy nálatok pontosan mi lehet a helyzet, mert nem ismerlek személyesen titeket, de én személy szerint azért csináltam mert mindent meg akartam adni a lánynak akit szerettem. Azóta mégegyszer biztos hogy nem követem el ugyanezt a hibát, mert nem nézte jó szemmel az illető.
válasza:"lehet megcsal, és mindent rádhagy, hogy ne tűnjön fel.Ezzel magyarázható a hajad miatt megszakított sex is, Lehet kedve nem volt.
Bőrrucid van"
Bas*zki, nem kell mindig magadból kiindulni:DDD
válasza:hát azért zavaros és más mint az én esetem, mert én az elejétől kezdve így álltam hozzá.
De itt meg azt mondod h nem volt ilyen, akkor valami megváltozott valamikor.
Szerintem próbálj visszagondolni jobban hogy mi lehetett régebben ami miatt ilyen lett, vagy tényleg le kéne ülni és megbesdzélni őszintén hogy miért lett minden más. De arra vigyázz hogy biztos mindenben ez van, vagy csak ezeket veszed észre jobban. Nem mind1.
válasza:Szia! Az enyém is hasonló. Bár ő egy kimondottan határozott egyéniség, vajszívvel. És imád. Ezért van az, hogy minden úgy történik, ahogy én szeretném. Néha én is azt érzem, jó lenne, ha elmondaná, ő mit szeretne, pl. egy program megtervezésekor. De megmondom őszintén, engem nem zavar annyira, mint téged. Nem azért, mert én szeretném a "kutyákat", ahogyan te fogalmaztad. Egyszerűen azért, mert tudom, hogy ő határozott és férfias, csak engem imád annyira, hogy mindent úgy szeretne, hogy nekem jó legyen. És csak szeretni tudom ettől még jobban, és megpróbálom viszonozni neki.
Nem tudom. Kissé unod őt, ugye? Kérlek, ne haragudj, lehet, neked kellene máshogy állnod hozzá, hogy ne szeress ki belőle.
Egy másik példa: van egy hobbija, amit ő nagyon szeret, de engem egyáltalán nem köt le. Ehhez kapcsolódóan ajánlottak neki egy utazást (eléggé leterhelt mostanában a munkája és a vizsgák miatt), noszogattam, hogy menjen, nekem felesleges lenne elkísérni, hiszen nem tudnám annyira élvezni a tevékenységet, mint ő.
Végül a háta mögött kifizettem az utat, így nem volt már visszaút. Most nagyon örül, de zavarja, hogy "engem egyedül hagy egy hétig, és milyen, hogy ő elmegy nyaralni, én meg nem".
Felnőtt ember vagyok, szintén vizsgákkal megtűzdelve, bőven lesz dolgom. A maradék időben is el tudom magam foglalni munkával, barátokkal, bármivel - ha mosolyogva és kisimulva jön haza, nekem ez bőven elég lesz.
Ennek is örültem volna, ha mondja, hogy szeretne menni, esetleg véleményt kér, de nem áll ellent ennyire.
Másrészt tudja, hogy feltalálom magam egyedül, nem kell félteni, nem esznek meg a szörnyek. Addig max kihasználom, hogy "szalma vagyok", idecsődítem a barátnőimet, dumálunk, kávézunk... no meg készülök a vizsgáimra.
Tőle is csak annyit kértem, hogy napi egy sms, hogy jól van, életben van, egyébként meg pihenjen és érezze nagyon jól magát.
válasza:Na akkor az jó.
Lehet hogy egy kis pihenés után egészen másképp tér vissza. Hidd el tud változtatni az emberen az 1 hét távollét.
válasza:Hű, ez nehéz, mert nem ismerlek benneteket, sem a helyzetet.
Nekem furcsa az az egy hét is, amit írtál. Tudod, én nem tudnék így hozzáállni, ha egy hétre elutazna. Amikor elolvastam, amit írtál, azt éreztem, hogy nem szereted már őt eléggé. Ő meg ezt érzi, és ezért idomul ennyire. Hogy el ne veszítsen.
Persze, ezt néhány sorból leszűrni lehetetlen.
Hogy te mit tegyél? Talán inkább neked van szükséged magányra, hogy hiányozzon. Ugye? Jaj, nem tudom, nem vagyok szakember..:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!