Miért nem tudják manapság a fiatalok eldönteni összebútorozás nélköl, h akarják-e a másikat egy életre?

Azért ne felejtsük el, hogy amire eredetileg a kérdező gondolt, a "régi" együtt járások, az maximum a moziba/táncolni menésre vonatkozott.

Az, hogy ma már kábé az első nap együtt alszanak valamelyiküknél, kicsit többet enged láttatni az emberből.

Sok minden lehet, amit nem fogsz megtudni összeköltözés nélkül.

Pl. hogy verni fog, azt némelyik pasi még magáról sem tudja, összeköltözés nélkül sose érzi magát olyan nyeregben, hogy eljárjon a keze. Összecuccolás után nagyjából 2 év után kezdenek az emberek kiengedni, az én volt páromnak is ekkor járt el először a keze.

A második páromról sose tudtam volna meg összeköltözés nélkül, hogy internetfüggő. Ugyanis 1,5 év együttjárás alatt az ideje 90 %-át velem töltötte. Ha le is ült a számítógépem elé, az én egyszerű kis gépem a nem túl hipersebes netemmel együtt túlzottan nem kötötte őt le. Mindent együtt csináltunk. Sokat beszélgettünk, sokat segített nekem idehaza, játszottunk hatalmasat a kutyáimmal, őrületes volt a szex. Aztán ideköltözött, jött vele a számítógép és A TV és örökre minden megváltozott. Ő úgy fogta fel, hogy most aztán minden egy helyen van, amit szeret, én a konyhában, ő a számítógép előtt, napi tizenakárhány órán keresztül. Ment a számítógép, ha beszélgetni akartam vele, a monitor mögül a szája sarkából válaszolt, de nagyon nem lehetett beszélgetni, mert az éjjel-nappal menő TV-ben folyamatosan pofázott valaki helyettünk is. Hónapokon át gyötört a gondolat, hogy már nem szeret, valaki mással chatelget neten, különben miért is ül ott a gép előtt éjjel-nappal? Aztán rájöttem, hogy nem egy másik nő győzött le engem, hanem A GÉPEK. Az INTERNET.

Nem tudhattam, hogy ilyen lesz, mert amíg választania kellett, addig mindig engem választott, de amikor egy házba kerültek azok a dolgok, amik azelőtt 5 éven át meghatározták a mindennapjait, azonnal visszatért a régi életmódjához és engem magamra hagyott. Hogy 1 év múlva eléálltam és megmondtam, hogy ezt így nem tudom továbbcsinálni, az nagy mértékben ennek köszönhető. Hogy ma újra észreveszi a létezésemet, és egyre gyakrabban fordul elő, hogy be se kapcsolja a gépet, az talán annak is köszönhető, hogy megmondtam neki, milyen komolyan gondolkozom a szakításon és ha az elmúlt 1 évben napi 20 perc törődést kaptam volna tőle, sose jutunk idáig. De 1 éven át nem volt naponta 20 perce arra, hogy megszeretgessen engem.

Most próbáljuk javítani a menthetőt, egyáltalán nem mondhatnám, hogy az első nehézségnél faképnél hagytuk volna egymást vagy más karjába menekültünk volna. Átolvastam rengeteg pszichológiai szakirodalmat, hogy megértsem mi történt velünk és sok mindenre rájöttem, sokkal jobban megértem már őt.

Csak azt akartam írni, hogy én nem vak voltam a szerelemtől, hanem igenis vannak élethelyzetek, amik nélkül nem ismered meg a párod igazi arcát.

Nincs még gyerekem, de azt gondolom, a férfi igazi arca akkor jön elő, amikor a nő végképp kiszolgáltatott állapotba kerül amiatt, hogy gyereket szül neki. Ekkor már meg lehet ütni, meg lehet csalni, semmibe lehet venni nyugodtan, mert hát kinek is kellene gyerekestül, meg aztán anyagilag is függ a pasitól onnan kezdve, amíg kicsi a gyerek, mindenképpen.

Az összeköltözés olyan élethelyzet, ami kihozhat rejtett dolgokat a másikból.

Én 9 hónapja vagyok együtt a barátommal, és már fél éve együtt lakunk.

Lehet hogy másnak ez furcsán hangzik, de én nem érzem annak. Miért ne? Azzal az emberrel élek akit szeretek. Majd ha egyszer úgy érezzük hogy már nem szeretjük egymást, vagy már nem akarjuk a másikat, akkor megyünk két felé.

És neked fáj ha valaki összebútorozik,árt neked vele,vagy másoknak.Nem.akkor mi a fészkes fene közöd van hozá?Semmi...Én tíz éve élek a kedvesemmel összebutórozva,pár éve távkapcsolat lett,esküvő nem volt nem is lesz...Gyerek meg a munkánk (Én bántalmazott gyerekekkel foglakozom elsősorban,stb,ő külföldön dolgozik most)miatt még nem fér bele egyenlőre.De most rosszul kéne magam érezni szerinted,mert összebútoroztunk és boldogok vagyunk együtt,mert nem fogom...Amúgy a mi kapcsolatunk valószinű tartósabb mint a sok két év után egybekelünk cukormáz esküvővel,úgy hogy együtt se éltünk...Mert köztünk van bizalom,szeretet,tisztelet,tolerancia,

elfogadás,kommunikáció,

kompromisszumkészség,stb,ami a mai házassogból,kapcsolatokból hiányzik...Gondolom a szexet is elitéled az összebútorozott pároknál,

biztos jobb ha a nászéjszakán derülnek ki a dolgok,hogy nem működik a szex se,aztán lehet orgazmust szinlelni...

Nem vagyunk egyformák,te ne bútorozz össze te dolgod.De ne itéld meg aki igen,mert nem a te dolgod,hogy ki hogy éli az életét...

28N

"Nem értem, a házasság miért zárja ki ezeket??"

Hát valamivel csak ki kell magyarázni, hogy fosik a véglegesnek tűnő elkötelezettségtől.