Most kicsit elbizonytalanodtam, én gondolom túl ezt, vagy lehet okom aggódni?

A férjem azért vált el az első feleségétől, mert képtelen volt kompromisszumokra, néha már-már diktátori viselkedésbe csúszott át. A válás után még jobban szétesett a személyisége.

Sokáig tűrtem, nyeltem, mert kaptam én is a támadásokból, férjem igyekezett a jó baráti viszonyt menteni, amit nem lehetett az ex irracionális, agresszív viselkedése miatt.

A válása után megismerkedtünk, majd nemrég összeházasodtunk. Még három-négy héttel ezelőtt is voltak balhéi az exnek, akkor már nálam is elszakadt a cérna és mondtam a férjemnek, hogy húzzon meg egy határt, mert máshogy nem lehet hatni rá. (Én következetesen ignoráltam minden manipulációját, így közvetlenül rólam le is szállt.). Mondogattam, hogy szerintem orvosi eset, mert legalább személyiségzavar, de mivel nem vagyok szakember, nem mertem ezt nagyon hangoztatni.

Ma a férjem kikerekedett szemmel jött haza, hogy az ex jó értelemben kifordult magából, pszichiáterhez jár egy ideje (az előzmények miatt szerintem max. egy hónapja), olyat beszélgettek, mint még soha, teljesen normálisan áll hozzá a dolgokhoz. A mostani pasija miatt (ő kényszerbetegség miatt járt orvoshoz, gondolom ő tanácsolta neki is) végre hajlandó a toleranciára, ami a házasságuk alatt soha nem volt jellemző.

Szkeptikusan fogadtam, mert volt már egy-két látványos pálfordulás, de elgondolkoztatott, hogy velem se bratyizni akar most, hanem felajánlotta, hogy ha megyek a közös gyereküknek segíteni (korrepetálnám), akkor ő addig elmegy otthonról. Ami tényleg reálisabb hozzáállás, minthogy most gyorsan boruljunk egymás nyakába.

Viszont ami - talán részemről ez irreális, de kicsit megzavarodtam most - kicsit aggaszt... Ha a fentieknek az lesz a eredménye, hogy kialakul egy jóbaráti viszony a férjemmel, esetleg én is tudok vele emberi hangnemben (és ő velem) beszélni, az pozitív és örülni fogok neki.

De a kisördög is megszólalt a fejemben... hogy mi van, ha a jó baráti viszonyból nosztalgia lesz, majd...?

A férjem 14 évesen jött össze vele, néhány szakítás-összejövés után 20 évesen házasodtak, majd 15 évvel később váltak. Gyakorlatilag az élete nagy részét vele élte le, élte meg.

Nem szeretnék paranoiásnak tűnni, eddig az ex viselkedése miatt fel se merült bennem ilyen gondolat. De most, hogy normálisabb, mint anno a házasságuk alatt... kicsit megijedtem :(