Legkorábban hány évesen költözhetek el otthonról?

18 éves barátom van. (Ezt csak azért írtam, mert remélem számít, hogy ő már felnőtt.) Gimnazista vagyok, nem tanulok már jól, de rendszeresen bejárok, nem lógok, nincs rám panasz. Nem járok bulizni, otthon rengeteget segítek, mindenen spórolok. Anyukámnak hetente másik barátja van, ha ők itt vannak egész nap a szobájában ül velük, én oldjak meg mindent magam, vezetem a háztartást, eljárok boltba kenyérért és felvágottért amit a barátomtól kapok pénzt. (Ők elég jól álltak eddig anyagilag, de most a szülei elválnak, és erre nagyon sok pénzük ráment, most spórolnak ők is.) Amikor hétvégente a barátom itt van mindent mi csinálunk, anyának is és az aktuális barátjának is. Eddig mindent eltűrtem amiket anya csinált velem (Nem részletezném.) De ebben a pillanatban ért haza, és kezdett el ordítani, hogy Ő egész hétvégén takarított meg pakolt, meg főzött nekünk, és mi meg csak vakartuk a s.eggünket egész hétvégén, és soha többet nem akarja itt látni a barátomat. Igazságtalan dolgokat vágott a fejemhez, elvette a vacsorát amit magamnak csináltam és kiszórta az ablakon mondván, hogy eleget zabáltam a hétvégén. Nem túlzok el semmit, és minden úgy van ahogy mondom, nem vagyok egy minta gyerek de ennél jobb nem tudok lenni, elakarok menni innen. Nem nevelőotthonban, apukám Olaszországban él és a felesége utál engem. A nagymamám egy az egyben anya, oda sem mehetek. Könyörgöm segítsetek, nem bírom már tovább.