Másna_k is volt ilyen a kapcsolatában?
3 éve vagyunk együtt, eddig minden rendben ment. Az elején volt lángoló szerelem, aztán csendesebb, de maximális ragaszkodás és szeretet. Most pár hónapja azonban minden semmiségen veszekedünk, ő gyakran eljár bulizni egyedül, vagy mondjuk miután este elmegy tőlem benéz a szórakozóhelyre a haverokkal stb. Kevés a szex is. Már gondolkoztunk azon, hogy tartsunk szünetet, de a ragaszkodásunk nem engedte, utána minden rendben ment egy ideig, de aztán megint jött a vita és a sértődés. Pedig nagyon szeretjük egymást... Megcsalásról nincs szó egyik fél esetében sem.
Ti voltatok már így? Mi a teendő ilyenkor? Fel lehet dobni valahogy a kapcsolatot, vagy muszáj a szünet, esetleg a végleges szakítás? Mit tanácsoltok?
11:07 hát nem tudom.
És mit tesz érted a férjed? Mert nagyjából így mindent megcsinálsz helyette, de Ő miért érdemli meg ezt a kényelmet és pihenést, ha Te nem? Én ezt nem értem.
Az igaz, hogy nem szabad rátelepedni a férfira és úgy viselkedni, mintha nem felesége, hanem az anyja lennénk. De ez amit Te mondasz már a másik véglet. Van arany közép út is, és szerintem az az igazi. Legtöbbször én is átadom a végső döntést a páromnak, de befolyásolom a döntéshozatalát.
Értsd ezt úgy, hogy most pl. eladó lakásokat néztünk, de nem volt olyan értékben 2 szobás lakás a belvárosban, ami igazán megfelelő lett volna, kertvárosba viszont nem szeretett volna menni.
Nem hoztam fel érveket, nem mondtam, hogy rossz döntést hozott, de mondtam neki, hogy legalább sétáljunk el kertváros egy közelebbi részébe. Nagyon tetszett neki a környék és megváltozott a véleménye. És nem volt szükség arra, hogy nézeteltérésünk legyen a dologból.
Nincs jobb annál, ha magától jöhet rá az ember valamire (legyen az férfi vagy nő) és úgy érzi, hogy ő hozta meg a döntést.
Most mind a ketten így érezzük. És ez a lényeg.
Amúgy kedves kérdező! Hullámvölgyek vannak, volt olyan hónapunk, hogy szinte végig veszekedtünk. Nem a valódi problémákra koncentráltunk, hanem apróságokra.
Pl. lehet hogy azon veszekszik két ember, hogy a másik miért nem tölt elég időt vele, miért nem figyel rá, pedig igazából neki konkrétan valami más hiányzik. A szex vagy a meglepetés vagy valami más ami kifejezi neki, hogy szeretik.
Én azt ajánlom, hogy olvasgass az emberi szeretetnyelvekről, mert nagyon jól meg lehet érteni, hogy mennyire mások vagyunk.
Tudok ajánlani egy párterápiás gyakorlatot is.
Egy héten keresztül pontozzátok egymást és magatokat. Hogy szerintetek mit tettetek Ti a kapcsolatotokért és mit tett a párotok.
Pl. mondjuk Neked nőként jól eshet, ha párod elmosogat és adsz rá neki 1 pontot, megígért valamit de nem csinálta meg az -2 pont.
A férfiak hajlamosak egy elvégzett dologért nagy pontokat adni és letudni vele az egész napot.
Ha jól csináljátok nagyon jól megállapítható vele, hogy mi az amit fontosnak találtok, mitől érzitek úgy hogy foglalkozik veletek a másik.
Azt is megnézhetitek így, hogy szerintetek Ti mennyit visztek a kapcsolatba és hogy a másik mennyit visz.
Ez nagyon hasznos tudás lehet.
Bocsánat, ha hosszúra sikerült :)
Hány évesek vagytok?
Nem lehet h. csak úgy érzi még élni akar és ezért jár bulikba?Amúgy miért nem mész vele?Vagy jársz el te is.Mi 2 éve vagyunk együtt és 1 hónap után össze is költöztünk.Nekem szerencsém van,mert a párom már előttem kibulizta magát, bár nekem hiányzik a buli,de nem járok nélküle.Szerencsére nálunk nincs olyan h. nem mehetnék vele akár hova megy,de mivel együtt élünk és tudom hova megy és bármikor felhívhatom, nyugodtan elengedem haverozni.
Volt olyan párom aki nagyon elmenős volt és sokszor nemis akarta h. vele menjek ezért egyértelmű h. mindig balhé volt, aztán a végén ki is szerettem belőle.Ő se csajozni ment,de enegm nem is szeretett annyira.Járjatok együtt ide oda...
11:07-es válaszolónak is van igazsága. Nem rabszolgává vált, hanem gondoskodóvá. Ha szeretetet adunk, akkor azt (jó esetben) vissza is kapjuk. Nem hiszem, hogy mindenben az igazságosságot kell alapul venni, főleg nem egy párkapcsolatban, mert ott a szeret a lényeg. Ha szeretettel, megértéssel fordulsz a párod felé, annak lehet az a következménye, hogy ő is szeretettel válaszol, vagy lehet az, hogy kihasznál. Ha kihasználja a te odaadásod, akkor tényleg el kell hagyni, mert nem szeret, csak kényelmes neki a kapcsolatban élés. De egy próbát ez a módszer is megér.
Nem mindig az a megoldás, hogy megváltoztatjuk a párunkat. Nekünk is kell változnunk. Ha összevesztek, próbáld meg csillapítani a "hullámokat" ne vedd fel a kesztyűt, mond meg neki, hogy szereted, de levegőre van szükséged, és menj el sétálni. Ha idegből válaszolgattok egymásnak, akkor olyat is a fejéhez vághatsz, amit nyugodtan soha nem mondanál neki. A problémákról lehet beszélni, vagy meg lehet próbálni megoldani őket. A beszélgetés az egyezkedés, hogy a másiknak mit kell vagy nem kell tennie.
Próbálj meg magadban rendet tenni, és megválaszolni azt a kérdést, hogy a kapcsolat a fontosabb, vagy hogy neked legyen igazad??
A következő könyvet ajánlanám:
Susan Page: Ha annyira szeretjük egymást, miért nem vagyunk boldogok?
Nálunk bevált, én olvastam a könyvet, én változtattam a hozzáállásomon, és békésebb lett az otthonunk, kevesebbet veszekszünk.
11.07 - ez szerintem borzasztó, és sok férfi vissza is élne vele! Hány ilyet láttam!
De köszönöm az információt, feministaként nem árt tudnom, hogy egyesek magukat feministának nevezve (ez a legdurvább...) ilyeneket írkálnak... Azt tudtam, hogy az egyenlőséget valló feminizmusról sokan hiszik tévesen, hogy a férfiak elnyomása, de hogy fordítva...?!
A Kérdező esetéhez:
nálunk működik, hogy a barátom külön is eljár, de ez azért van így, mert én nem akarok annyiszor menni, mint ő, inkább tanulok, olvasok, és csak néha megyünk együtt. Természetesen mindig hív engem is, én szoktam mondani, hogy most menjen egyedül. Nem csal meg (lehetősége se lenne rá sok, mindenki ismer engem, és úgyis megtudnám - de nem is akar!), nyilvánvaló, hogy haverozni, sörözni, kikapcsolódni megy, a közös barátainkkal, ismerőseinkkel.
Az viszont gáz, ha a Te barátod azért megy egyedül, mert nem akarja, hogy Te is menj! Akkor igazat adok előzőnek, nem csak, hogy bunkó, de lehet, hogy meg is csal!
Én sehol nem olvastam a kérdezőtől, hogy a pasija kifejezetten megtiltotta volna, hogy vele menjen bulizni.
De ha mégis így van, akkor az tényleg gáz.
És nem feltétlenül csajozás a pár nélkül bulizás, de valóban annak a jele, hogy már jobban érzi magát nélküled.
Szeretet, együttérzés, bizalom, kedvesség, sok-sok ölelés, simogatás. De ha nem jön be, akkor lelépés.
A feminizmust meg hagyjuk már... Nem kell feministának lenni ahhoz, hogy a pasink besegítsen a háztartásba.
Velem jár bulizni nagyrészt, és örül ha együtt megyünk. DE! Eddig mindig csak együtt mentünk, most elment nélkülem is, ha mondjuk nekem nem volt kedvem, vagy nem éreztem jól magam, és ez az utóbbi egy hónapban nem egyszer fordult elő. Sokáig maradt, de megcsalásról nem volt szó... (kis közösség a miénk, mindenki mindenkit ismer, tehát úgyis megtudnám.)
Ez a furcsa nekem, hogy eddig nem érezte szükségét a haverokkal való bulizásnak, most pedig egymás után többször is elmegy...
"Nem kell feministának lenni ahhoz, hogy a pasink besegítsen a háztartásba."
Miért hagyjuk? :) Bántott Téged?
Tökmindegy egyébként, minek nevezed, nevezed-e valahogy, ha Te magad is ezeket az elveket követed (a beírásod szerint)
Tudod én meg csakazértis használom, ahol tudom, mert szeretném megfosztani a szót a negatív sztereotípiáktól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!