Sok férfi miért keres mama pótlékot feleségnek? Aki mindent elnéz neki, és mint egy kisgyereknek, minden hibáját elnézi?

Mert ehhez szoktak hozzá. Akit a mama 30 évig babusgat, az elvárja, hogy a következő 30 évben is babusgassa valaki.

Volt egy barátom 4 évig, mindig anyunak szólított. Én ezt meguntam, visszaküldtem az anyjához.

Mert a fiúk anyásabbak, és ha jól kijön az anyjával akkor hasonlót, ha nem akkor potlékot keres.Ez majdnem olyan,mint ahogy a nő keres férfit.Ha jó volt az apja,akkor szeretné h. hasonlítson rá(elméletbe).Amúgy azért mert sok férfi úgy gondolja h. neki mindent szabad,persze vannak kivételek.Na meg sok férfi felnőttként is sokszor gyereknek érzi magát, vagy úgy viselkedik...

Anyakomplexus.

Amiket fentebb leírtak, sajnos mind igaz! Ha egy pasi hosszabb ideig otthon lakik, illetve sokáig az anyjára támaszkodik akkor anyapótlékot fog keresni. Hiába van neki 30 évesen saját szép kis lakása, mindig a mamihoz jár enni, nem képes teljes mértékben önállósodni. A mami mos,főz, takarít a pici fia lakásában. Ha viszont a fiú már 22-24 éves korában önállósodik, elköltözik és képes betenni a szennyest a mosógépbe, képes felmosni akár csak heti 1 szer!! Az már egy nagyon nagy lépést jelent. Barátnőjétől sem fogja elvárni soha, hogy az összes házimunkát ő végezze el, ha kérik biztos besegít majd szívesen. Én sem bánnám ha ilyen lenne a párom! De sajnos ő is olyan, hogy elkényelmesedik és az összes házimunkát rám bízza, sőt még el is várja hogy mindig mindenhol rend és tisztaság legyen. Bár náluk ez nem volt otthon tapasztalható, otthon náluk mindig kosz volt. Szóval örülök annak, hogy inkább rendmániás (a saját dolgait ő is máramennyira a helyén tartja) mint hogy állandóan rendetlenséget csináljon.

Na persze a teremtés koronái! Csak nő nélkül életképtelenek! Mindegy, hogy anya, vagy barátnő, feleség, csak valaki legyen, aki rendben tartja őket. Még jó, hogy vannak kivételek!

Alapvetően mindenki olyan társra vágyik, aki elfogadja olyannak, amilyen. Szerintem pont hogy a feleség játszik anyukásdit, amikor ahelyett, hogy felnőtt emberként kezelné a férjét (még ha nem is pont olyan, amilyennek ő szeretné), nevelgetni akarja.