Miért nem ajánlott egy kamaszt kiszakítani a megszokott környezetéből?

Ez a legrosszab ami történhet velük!nem elég a válás,még el is szakadjanak mindentől ami és aki eddig fontos volt nekik?egyértelmü válasz : NE!!!!!!!

Tapasztalatbol irom : a kapcsolat szülő és gyermeke közt nagyon meg fog romlani!!!!

Tényleg nem kell ebből nagy ügyet csinálni..Még ha az elején nehézkesen is megy,mindenre időt kell hagyni..A gyerekek sokkal könnyebben viselik a változásokat,és elég hamar be tudnak illeszkedni..

Én 5 évvel ezelőtt a 14 éves fiamat Angliába vittem ki,mert úgy döntöttem így lesz jó nekünk..Még angolul sem tanult..Ő az elején nem akart kijönni,hiszen sem a nyelvet nem tudta,és minden barátját elveszítette.Igaz elballagott az iskolából,de mégis csak egy idegen országba vittem.

1 hónap után már voltak barátai..5 év után már esze ágában sincs haza menni,ellenben velem aki még ma sem nagyon tudta megszokni az új környezetét..

Szerintem is egyénfüggő. Én ennyi idősen kerültem kisvárosból Pestre, ráadásul a szüleim nélkül.

Mivel jó helyre kerültem, inkább örültem a változásnak.

De persze vannak, akik nehezen viselik, de ez is korfüggő. Van olyan ismerősöm, nem is egy, aki egyetemet is úgy választott, hogy feltétel volt, hogy ne kelljen elköltöznie miatta.

Aki méltatlankodott, hogy túl van reagálva a szitu, annak elmondanám, hogy egyáltalán nem mindegy a város után a vidék, főleg egy kamasz életében.

Én gyerekként kerültem ki vidékre, akkor be tudtam illeszkedni, de ahogy kamaszéveimbe léptem szinte kidobott magából a falu ( pedig semmit nem csináltam, egyszerűen kamasszá értem ) és bizony nem tudtam magammal mit kezdeni, és szinte mindenben lekorlátozott.Napi 2 órát utaztam oda-vissza, ami azért elég necces volt, mikor fél 3-kor ért véget egy-egy iskolanap, utazz haza, kajáljál, aztán még tanulj is.

A falusi mentalitásról meg nem is beszélve, illetve arról, amit én aztán két évtized alatt se tudtam elfogadni, pedig ott nőttem fel.

Az se mindegy hol található a falu, a várostól egy "köpésre" vagy jó messze a várostól, ahol a civilizáció nemigen vetette még meg a lábát.

Sajna ezekből van a mai napig több.

30 / N

13:46

Tényleg irreális dolog Angliához hasonlítani a magyar falut.

Látszik, hogy nem éltél még itt vidéken, máshogy állnál a kérdéshez..

13.46-os vagyok..

Csak elmondom,hogy bizony egyénfüggő,hogy ki hogy éli meg a változást.

A fiam vidéken született,és 8 éves koráig vidéken éltünk(Nagykáta környékén). 8 évesen válás miatt Pestre mentünk (XV.ker) majd 14 évesen Angliába költöztünk..

A vidéki életet szerette..Amikor pestre mentünk ő nem érezte jól magát,függetlenül attól,hogy lettek barátai.Minden hétvégén ment le vidékre a régi haverokhoz..

Angliában az elején azt hitte olyan lesz mint Pest.De itt már nem tud minden hétvégén vidékre menni..De mégis megszokta (pedig egy kis városban élünk..)

Vagy mesélhetnék a nővérem lányáról aki szintén vidékről költözött fel Pestre és imádta a várost,majd újra vidékre költöztek,és ott is elvolt nagyon..

Szóval egyénfüggő.Aki jól beilleszkedik,aki jól érzi magát annak mindegy,hogy Pestről -vidékre vagy vidékről.Pestre vagy egy idegen országban kezdi a változást..

ma 13:58

és még valamit ..Életem vidéken..Több éven át..Pestről vidékre költöztem..Ráadásul olyan házba,ahol csak villany volt,víz nem..Mindent magunknak kellett megcsinálni.Olyan helyen éltem ahol nem volt óvoda,iskola így a gyerekeket Farmosra vagy Kátára vitték.Olyan helyen ahol csak egy kocsma és egy bolt volt..Szóval pontosan tudom milyen otthon egy vidéki élet...