Ezek után jogos, hogy többé nem szeretnék találkozni velük?
Anyum unokatesójáról és a gyerekeiről van szó.
nos, a történet annyi, hogy elhívták őket tavaly Balatonra a nevelőapum nyaralójába, elmentek kirándulni, anyum sütött nekik pogácsát, h legyen mit enniük az úton.
másnap ezt a pogácsát anyum a szemétben találta meg, ki se bontották, zacskóstul beledobták, persze a kirándulás alatt bevágódtak egy étterembe és ott zabáltak.
a másik sztori az az, hogy karácsonykor elmentünk hozzájuk, vittünk nekik ajándékokat, a gyerekeknek sok játékot, nekik bonbont, illatszereket, dísztárgyakat. szóval anyum kitett magáért. erre mi mit kaptunk? egy családi fotót róluk.
a fenti két eset után elkönyveltem őket hálátlan bunkóknak, ezt a véleményt a nevelőapum is osztja, ő sem kívánja őket többször meghívni a házába, de még csak nem is akarja őket többször meglátogatni.
pár napja, mikor ezekre a szemétségekre fény derült, én is azt mondtam anyunak, hogy a közelükbe nem megyek többet.
anyum ennek ellenére tartani akarja velük a kapcsolatot, "mégiscsak a rokonaink" címszóval.
hogyan beszélhetném le anyukámat arról, h megszakítsa velük a kapcsolatot? hogyan magyarázzam el neki, hogy én többet a közelükbe nem megyek?
hogyan adhatnám tudtára ezeknek a "kedves" embereknek, hogy gondolkodjanak már el a viselkedésükön?
köszönöm a válaszokat! és azt is, hogy elolvastad! :D
Anyukád talán hiszi, hogy megváltoznak, és a rokonokkal nem akar veszekedést/megsértődést.
Viszont szerintem jogosan vagy kiakadva, ahogy a nevelőapád is.
21/N
Hát önmagában egy zacskó kukába dobott pogácsa még nem teljesen indokol egy kapcsolat végét, maximum kialakíthat egy távolságtartást a részetekről - jogosan.
Anyukád értékrendje különbözik a Tiédtől, nem szabad egymásra erőltetnetek az eltérő értékrendeket.
Neked viszont szíved joga megszakítani velük minden kapcsolatot. És ennek ellenkezőjére meg anyud nem kényszeríthet Tégedet.
Mellesleg én is kerülném az ilyeneket (ez a magánvéleményem, tehát Neked adok igazat)
nem, nem azt számolom.
csak tudod, ha én kapok valamit egy közeli jó barátomtól, vagy akár rokonomtól, akkor azt igyekszem viszonozni.
nem csak tárgyakra gondolok. hanem mondjuk mikor nem volt kajám, és átmentem a barátnőmhöz, és ő jó szívvel adott, akkor segítettem neki kitakarítani az egész lakást. például.
ez a baj velük, hogy még csak szikráját sem mutatják annak, hogy ők értékelik anyum vagy a nevelőapum fáradozásait.
persze, lehet hogy más magából indul ki, és nem lát tovább az anyagi dolgoknál...
Azért annak örülj, hogy ilyen aranyszívű anyukád van:) Hadd maradjon ilyen, te meg alkalomadtán -kuturált hangnemben, nem veszekedve, udvariasan- gyenesen, nyíltan nem köntörfalazva mondd el az unokatesóéknak, hogy mennyire sértő a viselkedésük! Azt, hogy ez mennyire bántó számotokra, főleg anyukádra nézve, aki szívét-lekét kiteszi, hogy jó kapcsolat legyen a két család között, ők meg mintha ezt nem is értékelnék semmire (lásd pogis eset).
A legjobb, ha előre megfogalmazod a mondanivalódat, akkor elveszed a dolog veszekedés lehetőségét. Ugyanis, ha vita, veszekedés lesz belőle, akkor pont az ellenkezőjét éred el annak, ami a cél (vagyis: kapjanak észbe). Ha nem jön be a "tényszerű közlés", nincs sok értelme tovább parádézni, egyszerűen minimalizáljátok a lehetséges találkozások számát. Így viszont tisztában lesznek azzal, hogy miért lettetek távolságtartóbbak. Hátha vannak még csodák, és anyukád kedvességének, figyelmességének elmaradása (na jó, csökkenése) változtatásra bírja őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!