Mi a véleményetek erről a helyzetről? Részletek lent

Hagyd a fenébe. Majd egy idő után összeáll a kép magától, nem kell futkosni az igazság után.

Ha szeret, akkor becsüljön meg annyira, hogy normálisan lezárja a kapcsolatotokat. Ha nem szeret, akkor is. Ez mindenkinek jár.

Valszeg azért nem momndja a szemedbe mert nem tudja. Ha nagyon csalódott vagyok én se tudom, ilyenkor leírom és odaadom a páromnak:D.....lehet h régóta gyűlik benne valami, és soknak tartaná most hirtelen a nyakadba önteni (egy két apróságot nem akart akkor mondani mert tudta h kinevetnéd valszeg azér mert ő is ezt tenné apróságokon de sok kicsi sokra megy és már azt se tudja hol kezdődött az egész benne, én is jártam így és akkor bubok ki nagyon amikor már késő). Sajnos sokszor amikor a párom megbánt és szóvá teszem általában mindig én jövök ki rosszul, én leszek az aki túlreagál dolgokat meg makacs, és szemtől szembe nemigazán tudom "megvédeni" magam, mert félek h olyat mondok ami túlmegy a határon hisz felgyülemlett dologról beszélünk bár ő csak azt tudja hogy 1 apróságon buktam ki. Csak abban az esetben találkozz és beszélj vele élőben, ha esetleg elkezdi kiadni magából a felgyülemlett dolgokat akkor azt te nem lereagálod, hanem átérzed és tényleg megpróbálod beleélni magad az ő helyzetében és megpróbálod jóvátenni vagy javítani ezeken. Ha sikerül egyenesben lesztek. Ha ez nemsikerül csak rontani fogsz a helyzeten. Félre kell raknod az ego-d, a saját respected, hogy teljesen át tudd érezni amit esetleg nem mert elmondani. Ne az legyen a cél hogy bebizonyítsd a saját véleményed, azt kell hogy érezze hogy te képes vagy félrerakni dolgokat azért hogy ez a dolog megoldódjon. Ő ezt értékelni fogja ha szeret téged, és ő is javítani akar majd. Mi ezen már párszor átestünk, én is és a párom is került kényes helyzetben ezek miatt. Egyszer kicsit megsért.....nemérdekel....másodszor.....előfordul...harmadszor már idegesít...negyedszer már le kell nyelnem....és így tovább....aztán a végén egy olyan kis apróságon bukok ki amin először átnéztem, de mostmár sok és sajnos az előzőekre nem emlékszem ő meg nemérti hogy lehet ilyen kis dolgon kibukni. Remélem érthetően írtam. Sok sikert!

Jah és még annyit hogy ami nem öl meg csak erősít. Mi a párommal az elején úgy voltunk, hogy tudtuk nem fog sokáig tartani ez a kapcsolat még ha szerelem is mert nagyon sokmindenben különbözünk. Nagyon sok balhé volt kiabálással, üvegtöréssel, szakítással, de ezek csak addig tartotak amíg fel nem adtuk a saját önértékelésünket addig míg helyre nem jönnek a dolgok. Mostmár 3 éve járunk és el sem tudnám képzelni az életem nélküle, most se tökéletes a kapcsolatunk(sztem ilyen nem is létezik), de az akadályokon egyre nagyobb rutinnal szállunk szembe:) A veszekedést és a megbékélést gyakorolni kell:D