Mit gondoltok arról, hogy egy szülő veri a gyerekét? Van olyan eset, amikor indokolt lehet vagy semmilyen esetben sem megbocsájtható?

A következetes szeretettel való nevelés - mely a gyerek megfelelő személyiségfejlődését szolgálja, megismertetve vele jogait és kötelességeit - nem tűr semmiféle fizikai bántalmazást és lelki terrort. A megalázó bánásmódnak az lesz a következménye, hogy a gyerek eleinte szorongó, stresszes lesz, ami komoly akadálya lesz képességei megfelelő kibontakoztatásában. Később a rengeteg felgyülemlett belső feszültség kirobban belőle agresszió formájában. Így lesz egy az ilyen kiskori bántalmazások hatására komoly lelki töréseket szenvedett gyerekből drogos, alkoholista, szociopata, rossz házasságba menekülő egyén, szektatag, bűnöző, stb. stb.stb.

Az a szülő, aki veri a gyerekét, valójában lelkileg, mentálisan ő maga egy taknyos gyerek. Mert talán az ilyen trógerekre lehet úgy tekinteni, mint hiteles, mentálisan felnőtt emberre és szülőre? Aligha. Az önzésnek és a korlátoltságnak a csúcsa az ilyen mocsadékok viselkedése, hogy a gyerekükből egy nekik mindenben engedelmeskedő droidot akarnak nevelni, ennek későbbi súlyos következményeit szűk eszükkel fel sem fogva.

EGY SZÜLŐ - HA MÁR GYEREKET VÁLLALT - AVVAL, HOGY A GYEREKÉNEK MINDENT MEGAD ÉS MINDENT MEGTESZ, HOGY LELKILEG KIEGYENSÚLYOZOTT FELNŐTTET NEVELJEN BELŐLE, NEM VALAMI KÜLÖNÖS KEGYET GYAKOROL, HANEM EZ MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ KÖTELESSÉGE.

Végszónak:

Ezeket a gyerekeiket bántalmazó, undorító s..rházi ripőköket legszívesebben egy ujjnyi vastag mogyoróvesszővel téríteném jobb belátásra. Abból majd talán emberségességet tanulnának a primitív, mentálisan fel nem nőtt ősbunkók.