Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Melyik megoldást választanátok?

Melyik megoldást választanátok?

Figyelt kérdés

Remélem jó kategóriába írom.

24 éves vagyok, a párom 30, átmenetileg rossz anyagi helyzetbe kerültünk, nem megy a vállalkozás, legkorábban pár hét múlva legkésőbb 1-2 hónap múlva újra beindulna. Ráadásul nemrég derült ki, hogy tartozásunk is van.

Albérletben lakunk fél éve, előtte 2 hónapot a szüleimnél voltunk. Párom visszamenne a szüleimhez, így anyagilag jobban kijönnénk. Én viszont maradnék, bár nagyon kéne spórolni, nem lenne könnyű, de szerintem megoldható lenne. Abban a két hónapban amikor szüleimnél voltunk, idegileg kikészültem, kezelés alatt állok, nem mondom, hogy kizárólag szüleim okozták, de rátettek eléggé, és testvérem is azt mondja, hogy lehetetlen őket elviselni hosszú távon, ő is hazaköltözött felnőtt fejjel és hát ő is kikészült. Félek, hogy megint visszaesek :S A másik dolog, hogy bebútoroztuk a lakást, nem tudom hová tennénk a bútorokat, van 2 macska, szülőknél egy kutya és nem jönnek ki egymással.

Barátom azt mondja nem ezen a világon élek, ijesztő, hogy milyen vagyok 24 éves koromra, biztos igaza van abban, hogy fel sem fogom valójában mi a helyzet. Már kiszámoltam, hogy szűkösen, de ki tudnánk fizetni a januári lakbért, ételre talán nem jutna :S de nem biztos. Én nagyon reménykedek, hogy hamar megoldódik a pénzügyi nehézség, és nem adnám fel ilyen hamar az albérletet, ahol nagyon szeretek lakni.


2010. dec. 21. 18:52
 1/8 anonim ***** válasza:

hajjajjj szülőkkel sosem jó együtt lakni. Akárki akármit is mond, jobb az ha külön életet éltek.

Még, ha nehéz is, de ha sikerülne kijönnötök a pénzetekből, maradjatok!!!!!!

2010. dec. 21. 19:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
mindenképp próbáld fentartani az albérletet..ha máshogy nem, kérj kölcsön a tesódtól pénzt kajára, ha olyan vészes a helyzet.
2010. dec. 21. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm a bíztatást :)

Csak barátom nagyon hajthatatlan :S bár ő is beismerte, hogy anyám egy hárpia, ezt ő maga mondta, nagyon remélem, hogy meg tudom valahogy győzni. Apukámról is megvan a véleménye. Amúgy szeretem a szüleimet, segítenek ahol tudnak, de együtt élni így négyen tényleg sok. Próbálnak segíteni a maguk módján, tömnek a tanácsokkal, amikre barátom is azt mondja, hogy hülyeség. Ő inkább élne egy szobában, de legyen cigi, kocsma (nem alkoholista), én inkább spórolnék ahol csak lehet.

2010. dec. 21. 19:14
 4/8 A kérdező kommentje:
Azért hozzáteszem, hogy barátomról se legyen olyan negatív a vélemény :) A pénz nagy részét neki köszönhetem, az ő vállalkozása, én is vele dolgozok, de ő indította el, ő vezeti a céget.
2010. dec. 21. 19:17
 5/8 anonim ***** válasza:
24 éves vagy érzelmileg már tudod kezelni a szüleidet, egyik fülleden be másikon ki, még mindig jobb mint éhen hallni. A barátaid is csak segiteni akkarnak, az anyagi gondokkal nehéz mit tenni de a szüleidet elkültheted a fe'ébe ha fárasztanak. Nincs annál jobb terápia mint a szülöket kiosztani.
2010. dec. 21. 19:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

első vagyok!

nagyon könnyű mondani, hogy egyik füleden ki, a másikon meg be, de kivitelezni már annál nehezebb!

Hidd el, én tudom, mamám lakott velünk egy ideig, de ahh... imádom szeretem nagyon. De anya már teljesen ki volt készülve, már abba is bele szólt mama, hogy hogyan hajtogatjuk a zoknit, "miért ilyen drága pulcsit vettél, olcsóbb nem volt?"

szóval hajtépés volt ezerrel, és "arc karmolás", pedig tényleg nagyon szeretjük, de sosem szül jót az ilyen együtt élés.


Én is megmondtam anyunak, és egyet is ért velem, pedig ő a mindenem, a legjobb barátnőm.

de megbeszéltük, ha kirepülök, és együtt élek majd a párommal minimum egy utca távolság...

miattunk is, és miattuk is!


22l

2010. dec. 21. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:
Hát igen, én is azt hittem, hogy tudom kezelni őket, de amikor apukám elkezdte mondani az ötletét, tanácsát és csak mondta mondta, azt hittem agyvérzést kapom, annyira ideges lettem, aztán csak gyűlt, gyűlt a feszültség, majd amikor volt elég pénzünk elmentünk. Nekem is anyukám mondhatni a legjobb barátnőm, sokat beszélünk telefonon, bár ott is ki tud néha akasztani, de lenyugszunk, aztán béke van. Az idegeim nem bírják! Szeretnék otthon dögleni, akár bugyiban rohangálni, nem pedig lelépni, amikor anyukám hazajön, mert akkor mindig ideges, mindenbe beleköt, tipikusan, mint nálad, mit hova tegyek, ne így tegyem, úgy tegyem, van egy rendmániája. Gyerekként elvoltam, de ha már belekóstol az ember a külön életbe, nagyon nehéz visszamenni. Remélem nem halunk éhen, bár mondta anyukám, hogy mehetünk oda enni :)
2010. dec. 21. 20:45
 8/8 A kérdező kommentje:
Ja és ha kiosztom őket, akkor aztán nagy balhé van, sírás, kiabálás, próbáltam, de maradt az, hogy tűrtem, amit ugye sokáig nem bír az ember. Gyerekként ment a kiosztás, de ha ott a párom is, szégyellem az egészet, nem akarok akkor úgy beszélni szüleimmel, pedig máshogy nem lehet. Ördögi kör az egész.
2010. dec. 21. 20:48

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!