Egy anyának tényleg 24 órás tevékenysége a gyerekkel való foglalkozás vagy csak -feleslegesen- ő alakítja így magának?

Én csak tapasztalatot tudok neked írni. Nagyon messze lakom a családomtól, segítségem abszolút nincs, párom estig dolgozik. Reggel mikor felkelek, már fent is van a 2 éves lányom, így még egy teát sincs időm meginni, mert egyből az ő reggelijével kell foglalkozni. Utána felöltöztetni, ebéd főzés, bevásárlás, séta és egyebek. Nem mondanám, hogy 24 órás "munka", de az biztos, hogy sokkal kevesebb az időd magadra. Nyugodtan ücsörögni nem igazán tudsz, mert arra figyelsz mikor borítja magára a szekrényt, mikor csavargatja a gáz gombját és hasonlók. Este 7-kor teszem le őt aludni, így van 3 szabad órám. Ennyi marad magamra egy nap, ezalatt fürdöm, vacsorát csinálok, takarítok. Nem panaszkodásképpen írtam ezt le, csakhogy lásd hogy telik el egy nap nálunk kisgyerekkel. Jövőre majd könnyebb lesz mikor oviba megy, én meg dolgozni.

Amíg kicsi a baba, vagy totyogós korszakát éli, addig segítség nélkül tényleg nagyon sok figyelmet igényel. Persze, mikor alszik, vagy szépen eljátszik magában, akkor igenis szakítani kell időt magunkra, mert különben megzakkan az ember. Én azt vettem észre, hogy egy sokkal ébered állapotot él meg ilyenkor az ember. Ha napközben lepihenek, mikor a kisfiam alszik, és a párom nincs itthon, akkor nem alszok soha olyan mélyen, és pihentetően, mint mikor tudom, hogy a férjem itthon van. Nem kapkodom fel első nyikkanásra, de azért azt sem hagyom, hogy sokat sírjon. Mikor főzök, vagy takarítok igyekszem elmagyarázni neki, hogy anyának most dolga van, ha befejeztem játszhatunk. Ebből van néha egy kis hiszti, de ez belefér. Próbálkozik, de általában szépen leköti magát egy játékkal. Tudni kell úgy alakítani a napot, hogy beleférjen egy kis idő csak magunkra is.

Állítólag álmában sem szabad egyedül hagyni egy csecsemőt.

Amikor újszülött, meg még pár éveske, 2-3 éves, addig gondolom, tényleg non stop üzemmódban kell lenni az anyukának (nincs még gyerekem), de ez alatt az idő alatt is vannak dolgok, amiket érdemes követni, pl. nem mindig veszem fel, ha sír.