Egy kislány mitől lesz visszahúzódó?

szerintem a húgod korábban is visszahúzódó volt, attól még, mert cserfes azokkal, akik nem bántják, az még nem azt jelenti, hogy egy határozott, irányító személyiség, de még csak nem is egy átlag ebből a szempontból.

kérdés, miért is nem tettek valamit a szülők? másik iskola pl.

de most már mindegy.

szerintem ismertesd össze a te barátnőiddel, járjatok el minél több helyre, és majd megjön az önbizalma.

de inkább a barátnőiddel lógjon, ne veled, az még jobb.

mondd meg neki, hogy legyenek türelmesek vele, aztán később már az ő haverjaikkal is mehetnek ide-oda, valaki közülük vagy egy idegen csak megtetszik neki.

Kicsit mintha magamat olvastam volna vissza.

Kiskoromban nagyon beszédes voltam, a társaság középpontja. Aztán felsőben sulit váltottam (akkoriban váltak el szüleim). Nem tudtam beilleszkedni az osztályba, elkezdtek piszkálni a súlyom miatt, mivel kicsit telt lány voltam. Eleinte lepergett, de 1-2 év után teljesen magamba zuhantam. Azóta semmi önbizalmam, nem szeretek társaságba járni. Most vagyok 23 éves és egyedül ülök itthon, barátaim nem nagyon vannak. Komoly kapcsolatom sem volt még, csak randizgatások. És én is gyakran álmodozom,hogy jajj de jó lenne egy komoly kapcsolat stb. :D Szerencsére mostanában tudatosítottam magamban, hogy ez így nem jó és elkezdtem edzeni, csinosabban öltözni stb.

Szerintem egy új társaság tenne neki jót, vagy külsőben való változtatás (új frizura, ruhák, smink). A lényeg, hogy érezze magát szépnek, akkor már lesz önbizalma, ami kisugárzik.

Sajnos bárki bármit mond, a gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni. Nincsenek tudatában, mekkora bajt okoznak a piszkálódásukkal.. Találomra kiválasztanak egyet maguk közül, és ott ütik, ahol tudják. A húgodnak nem lehetett könnyű gyerekkora..igazából sajnos magamra ismertem benne:S

Már soha nem lesz belőle könnyen barátkozó ember, viszont azt a néhány barátot, akit talál, sokkal jobban megbecsüli majd, és igazán közeli kapcsolatot fog kialakítani velük. Az álomvilágból akkor fog kizökkenni, ha a való életben is éri elég élmény.. Jó ötlet, hogy járj el vele ide-oda, vásárolni, szórakozni, bárhová, ahová kedvetek van. Összeismertetheted a barátnőiddel, hogy megtanuljon közösségbe illeszkedni. A többi magától fog jönni.. Arra, hogy nem csúnya, rá fog jönni, mikor az első pasi kiveti rá a hálóját.. erre is készítsd majd fel! Sok naiv, tapasztalatlan lány rontja el az életét azzal, hogy HISZ olyan emberekben, akikben nem szabadna..

akik írtak ide, azok is kb vagy ugyan azt élték át amit én..

Általánosban elkezdtek engem piszkálni és kiközösíteni, elég durva volt, alig mettem még levegőt is venni...

majdnem mindenapi hajtépés, naponta elvették a kajámat és a piámat, majdnem hetente leégettek, havonta 2x hozzámvágtak székeket,ülni se mertem az órán. csak nagyon szigorú tanár melett mertem megmaradni, de akkor is féltem, hogy ha nem lesz ott, mindjárt megvernek.. az ártatlanságomért fizettem = nem mondhattam egy rossz szót sem, a mimikámat sem vettem észre, és elég ha kis ráncot láttak a homlokomon és kaptam egy pofont hogy mit fintorgok.. :-S

szünetben sehol sem volt jó.. mindenhol ott voltak, maximum az igazgatóiban voltam biztonságban.

sokat is sírtam, se szülők se tanárok nem segítettek, csak próbáltak de sikertelen eredményekkel, vagy csak max 1-2 hétig érte meg. denekem az is valami volt.

kb most ennyi jutott ígyhirtelen eszembe.

alig vártam hogy elballagjam, és aközépsuliban megvolt az első barátom is, mindnekinek először beszóltam meg játszottam a keményt, közben nagyon gyenge voltam lelkileg.

az általános iskola miatt 2 éve járok pszichológushoz.. legalább is sztem attól vannak ennyire lelki gondjaim+kamasz is vagyok+semmi sem jó nekem, meg rosszat akarok mgamna de ez mindegy.. most barátok vesznek körül per pill, és van egy kapcsoaltom is.

17/L