Mi késztet valakit házasságra?
Lehet, hogy kicsit polgárpukkasztó lett a megfogalmazás. Nem nézek le senkit aki házasságpárti, nehogy félreértsetek, egyszerűen csak kíváncsi vagyok arra, hogy ki mit érez magában amikor arra jut hogy ő szeretne házasságot kötni. Nem konkrétan valakivel, hanem úgy általában. Ez olyasmi, ami szerintem felnőtté válása során mindenkiben kialakul vagy úgy hogy "Én meg akarok házasodni" vagy úgy, hogy "Én nem akarok megházasodni". Én magamról tudom miért nem akarok. De azon kívül, hogy rengetegen próbáltak meggyőzni arról, hogy milyen idióta vagyok amiért én nem akarok:) senki nem mondta el, hogy ő ezt és ezt érzi, ezek és ezek az érvei a házasság mellett.
Gondolom felesleges azt kérnem, hogy mellőzük a házasságra való rábeszélésemet. De próbáljuk meg. CSak őszinte véleményekre vagyok kíváncsi, ítélkezés nélkül. Én tiszteletben tartom azt aki házasságpárti, soha nem akartam senkit lebeszélni róla, engem se akarjon rábeszélni senki.
Köszönöm
Várom a válaszokat:)
én nem bántani akarlak, tanácsot adnék. Amit te szeretnél, az nem működik. Tartozni is valakihez, meg nem is. szerelmesnek is lenni, meg nem is. Két út lehetséges és nem kétséges, hogy a mai könnyebb ellenállás irányában haladó világban melyik mellett fogsz dönteni :)
Az egyik, hogy elmész pszichológushoz, vagy valahogy megpróbálod feldolgozni a sok rossz tapasztalatot. Tudnillik itt már nem arról van szó, hogy valaha házasságra lépsz-e, hanem attól, hogy futó kalandjaid lesznek, vagy képes leszel-e komolyan, tartósan, stabilan kötődni valakihez. Mert neked ezzel van a gondod. Persze lehet úgy is élni, hogy nincs 1 évnél hosszabb kapcsolatod, mert rettegsz közel kerülni és akármilyen minimális szinten akár érzelmileg, akár más módon függeni valakitől. És félreértés ne essék minden komolyabb kapcsolatban függünk egymástól. Ez a szép benne, no és az hogy a másik (ha jól választottunk) nem él ezzel vissza. Ez az összetartozás.
A másik megoldás az, hogy ahogy lesz úgy lesz, nem kezdesz a dologgal semmit, és reméled, hogy ha majd beüt a szerelem (bár igy hogyan, na mindegy?), akkor majd gyökerestül felfordul a világod és feladod a félelmeidet. Erre van kisebb esély, mert a kapcsolat hiába kopogtat, ha megfutamodsz előle.
Csak nehogy 50 évesen majd úgy érezd, hogy hibáztál, mert valójában egy tartós, stabil kapcsolatra vágysz (akár házassággal, akár nélküle).
A kérdésedre is válaszolva: a megállapodás vágya akkor éri el az embereket, ha stabilitásra, összetartozásra, családra vágynak. Ezt nem lehet jobban és részletesebben megfogalmazni. Ezt magyarázták a többiek is. Ha valaki ezeket nem érzi, akkor nem lép stabil kapcsolatba. Ha valakinek a pulzálás, a változatosság (vs stabilitás), a függetlenség (vs összetartozás), és a kaland kell (vs család - bár bizonyos szempontból ez a legnagyobb kihivás és a legnagyobb kaland, mindennél több bátorság és erő kell hozzá), és az a sok ember, aki manapság FÉL! (szerintem ez a modern ember legnépszerűbb fóbiája, és divat nem feldolgozni - hiába egyfajta betegség) az nem fog évekre leragadni valaki mellett.
Sok sikert az életedhez.
én egészen addig azt mondtam, hogy soha nem akarok megházasodni, míg a páromat meg nem ismertem...
onnantól fogva egyértelmű volt, hogy de.... férjhez megyek...
sőt, szerintem nincs olyan ember, aki ha megtalálja élete párját, és az el akarja venni...össze akar vele házasodni...azt mondja, hogy nem... ez csak addig van így, amíg nincs meg az az ember, aki nélkül nem látod az életed értelmét......
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!