Mit tudnék én tenni? Hogyan "menthetnémm" meg a kishúgom?

25 éves nagyon jó házasságban élő anyuka vagyok

- 17 hónapos a kislányunk(tehát még az sem lehet, hogy irigy vagyok mások "boldogságára").

Anyámékkal van a probléma: történetesen az, hogy 45 évesen teherbe esett (természetesen apámtól) és kb 8 hónapig titkolta mindenki elől (ő sem tudta pontosan mennyi idős terhes, egyszer azt mondta, hogy fel sem fogta, hogy terhes, aztán meg azt hogy akarták, de nehéz volt bevallani). Előtte nem volt orvosnál (se vérvétel, se ultrahang, se genetika), mikor nagy nehezen bevallotta én kerestem neki orvost aki másnap hajlandó volt fogadni. Végig itta (persze nem lerészegedésig) és dohányozta a terhességét. Mikor megszületett a baba- szerencsére egészségesen- előadták a nagyjelenetet, hogy mennyire szeretik (akkor előtte miért nem számított, miért nem vettek róla tudomást?)Most 9 hónapos a kishúgom és nem tud semmit sem csinálni kivéve, hogy hasra fordul és vissza. Nem akar ülni se mászni (tudom nem egyformák a gyerekek, de) egy gyógypedagógus ismerősöm szerint azzal nem ártanának neki, ha megnézni egy ortopédus vagy egy gyógytornász. És itt a bibi mikor megemlítettem, akkor teljesen ki voltak akadva, hogy minek az neki semmi szüksége rá. Elhordtak mindennek engem és az öcsémet is, hogy ne szóljunk bele majd ők tudják. Nem akar gyógytornászt hívni, mert hogy mennyibe kerülne az? Az öcsém erre azt mondta, hogy szerinte egy Ballantines árából kijönne. Anyám nem foglalkozik a kicsivel ül a számítógép előtt és játszik, ha a baba elgurul mondjuk a radiátor alá ki se szedi (és letagadja, hogy ilyen történt) vagy fogja egyik kézzel a gyereket másikkal meg az egeret (azt ne mondja nekem senki, hogy a monitor jót tesz a baba szemének. Felvetettem neki, hogy nem biztos, hogy ő látja jól a dolgokat, mert a terhességét is végig itta és végig cigizte, erre az volt a válasz, hogy "Én azt honnan tudom, hogy az Elevittel jót tettem a gyerekemnek?"

Nagyon igénytelenek magukra és a babaára is (a foguk nagyon hiányos és gusztustalan stb), a baba körmét én vágom (pedig anyám már felnevelt 3 gyereket nem hiszem, hogy ne menne neki)és a fülét is én tisztítom, mert szégyellem, hogy ilyen ápolatlan szegény (persze enni kap rendesen),pedig minden nap fürdetik ennyi beleférne. Anyám és apám nagyon maguknak valók lettek(előtte se voltak sokkal jobbak, de ami most megy...). Mindenkit magukra haragítottak a környezetükben a rokonok rég nem jönnek bevallottan apám miatt. És itt ő a fő húzóerő az apám, sajnos magával rántotta anyámat is ebbe a nemtörődöm életbe. Mit tudnék tenni? Nem akarok rosszat senkinek legfőképpen a babának nem, olyan aranyos kislány többet érdemel annál amit most kap! Köszönöm a segítséget előre is! Elnézést, hogy ilyen hosszú lett!