Nem tettem semmit, akkor miért ilyenek?

A bnőmmel már több éve legjobb barátnők vagyunk, eleinte minden jó volt. Aztán elkezdtünk kamaszodni, mások lettünk. Bnőm szülei elkezdtek szinte eltiltani bnőmet tőlem , mert hogy biztos én rontom el a lányukat. Mindig együtt mentünk suliba, de volt hogy nem engedték hogy velem jöjjön. Utána szülei megint bírtak engem, mindig hívtak magukhoz stb. Aztán jött a nyár barátnőm nagyot változott, összevissza kellette magát a pasiknál, de én nem szóltam semmit, ha valami baj volt ott voltam neki, segítettem. Nyáron összejöttem a barátommal, de én akkor is mentem mindig barátnőmmel, hiszen barátság-szerelem között nem tudnék választani. Aztán elkezdődött a suli, barátnőm egyre inkább kezdett lesz*rni engem, állandóan egy másik lánnyal volt. Bnőm lebukott otthon a cigivel, utána az anyjáék úgy néztek rám mintha én kényszerítettem volna bnőmet cigizésre. Utána volt egy buli, ahova persze bnőm nélkülem ment el. Végül az egész egy katasztrófába torkollott. (bnőm kórházba kötött ki) Komolyan mondom nekem és a testvérének köszönheti az életét. Ha én és a tesója nem kezdjük el keresni ott hal meg. Utána bnőm egyre undokabb lett velem, majd a szülei is mintha utálnának engem. Szinte lenéznek,de miért?? Én csak segítettem! 15/L , barátnőm 14