Szerintetek mi értelme az életnek, ha kb egyik napról a másikra éltek, kuporgattok, a párotok már nem tesz boldoggá és nem juttok egyről a kettőre? 27L

sorstársak vagyunk... én ugyanebben a helyzetben vagyok és még a korunk is megegyezik... :)

anyagilag katasztrófa helyzetben vagyunk, páromnak több hitele is van, nekem is van sajnos egy. alig bírjuk fizetni. a hónap utolsó napjaiban már enni sem tudunk, csak vajas kenyeret. szóval megértelek... és sajnos a kapcsolatunk is megsínyli, én sem vagyok boldog mellette. bár már mi együtt vagyunk több éve, de valahogy minden más. lehet, hogy az anyagiak miatt, lehet, hogy meguntuk egymást, nem tudom.. a munkahely szörnyű, a fizetés kevés, semmire sem elég. szóval nagyon nehéz.... már mindent eladtunk, amit csak tudunk, már mindehol spórolunk. nem járunk sehova, stb. nagyon boldogtalan vagyok. azt hittem, ilyen idősen már majdnem minden meglesz, ami fontos, és jöhet a gyerek... és most? örülök, ha tudok mit enni.... én arra jutottam, hogy ezt az évet kihúzom így, ahogy van, aztán januártól teljes fordulat. keresek munkahelyet valahol máshol, másik városban, a párom vagy jön utánam, vagy nem.... az majd alakul magától. úgyhogy nekem ez a tervem. én is sokszor tanácstalan voltam, vagyok, de aztán mindig mindennek a jó oldalát nézem. pl. hogy itt a lehetőség arra, hogy változtassak. nem köt ide semmi (se ház, se gyerek). úgyhogy mehetek a nagyvilágba. és még most megyek, amíg megtehetem. szóval te is ülj le, gondolkozz, hogy mit szeretnél. kezdj el nézegetni lehetőségeket. pl melóhelyeket, városokat, akár azt is, hogy hol vannak barátok, rokonok és oda már könnyebben mész, ha van aki segít keresni albit vagy bármi ilyesmi. az érzéseidről meg beszélj a pároddal és meglátod. próbáljatok meg változtatni rajta. ez nagyon nehéz, de muszáj.. különben eltelik még pár év csak így, és már azon kapod magad, hogy 30 elmultál, se kapcsolat, se gyerek, se boldogság.... én ezt tudom mondani. és ne csüggedj, keresd a lehetőségeket! 27/N