Nem tudom, merem motiválni a barátomat, pedig lehet, hogy kéne? Mitévő legyek?
Az a helyzet, hogy párommal együtt lakunk, ő 27 éves, én 23. Nekem már 2 éve állandó állásom van, egy helyen, közben suliba járok szombatonként, hogy előrébb léphessek, nagyon szeretem a kollegáimat, ők is engem.
Páromnak nincs érettségije, de eddig mindig dolgozott valamit, főleg színházakban volt technikus, 10 éve gitározik, zenét ír, de ebből sosem tudott megélni.
Most már 1 hónapja munkanélküli (megint, mert a munka előtt is az volt 1 hónapig), egy színházból elég csúnya ürüggyel küldték el, nem ő volt a hibás, pontosabban díszletező volt, és nem volt eléggé kondiban, tehát vmilyen szinten ő is hibás, de igazából a főnök egyik kedvence kiutálta, ez volt a fő ok.
Azóta nem is keresett munkát. Egy darabig ráhagytam, mert láttam rajta, hogy nagyon kikészült ettől az elbocsátástól, mert már beleélte magát, hogy jó lesz ott, jól is keresett, még ha szabadnapja nem is volt, meg hát szerette a helyet no.
Most már viszont kezd aggasztani, hogy még csak nem is keres állást, nem így ismertem meg, mint aki föladja. Ugyanakkor teljesen meg is értem, mert néha én sem látok semmit magam előtt, hiába biztos a munkahelyem, a monotóniát érzem csak, és gyakran nagyon fáradt vagyok, és bármennyire szeretek is ott dolgozni, néha eszméletlenül unom. Persze kinek nincs ilyen...
Van egy zenekaruk, most teljesen belebolondultak abba, hogy kiviszik külföldre a zenéjüket, mert ott eladhatóbb, ami igaz lehet, de az még rengeteg idő, és én az utóbbi 2 hónapban SEMMIT nem vettem, egy boltba be nem mentem, csak ha valmi tényleg nagyon szükséges volt, próbálok félretenni, mert most anyukámnál lakunk, de januárban el kell költöznünk albérletbe. És már kezdek nagyon fáradni. Régebben megengedtem magamnak minden 2. hónapban egy nagyobb turkálást, ilyen-olyan hasznos-szép holmit, szóval valami ajándékot, és ez most nagyon hiányzik.
Nem arról van szó, soha nem kér tőlem pénzt, mert 1-1 fellépése mindig adódik, tehát nem üres a zsebe, de félretenni nem tud, és így nagyon kevés a pénzem...
Kicsit bűntudatom van, hogy vágyok egy-két fölösleges apróságra, de szerintem ez nem olyan nagy igény, de ha ő is tudna félrerakni, akkor a mindennapok mindkettőnknek sokkal jobb lenne.
De nem merem kijelenteni, hogy márpedig csinálj valami rendes munkát, aztán szabadidődben azt csinálsz, amit akarsz, mert... Megbántani sem szeretném, meg korlátozni sem, feltételeket szabni. Ő sem szab nekem, egy szóval nem mondta soha, h spóroljak... Meg haza is ad, szóval ezzel sincs gond.
Nem tudom egyáltalán, hogy hogy beszéljek vele erről, olyan kínosnak érzem. Még sosem volt ilyen kapcsolatom, hogy egyfajta anyagi közösség is lett volna, és fogalmam sincs hogy kell úgy viselkedni, h ne bántsuk meg a másikat, vagy ne tűnjön követelődzésnek.
Mindig is problémás kérdés volt az életemben a pénz, most csak még jobban utálom, de vajon ki ne lenne így ezzel.
Nem tudom mit csináljak, bocsi, hogy ilyen hosszú lett.
válasza:Szerintem nem lehet tartósan élni egy ilyen hippi beállítottságú álmodozó mellett, bármekkora is a szerelem. Minden munkában egyik napról a másikra élni, váltogatni, sosem biztos semmi. Amíg gyerekeitek nincsenek, még el lehet viselni. De ha már lesz kölök, akkor nem lehet ilyen életmódot folytatni.
A párod menjen iskolába, tanuljon ki egy szakmát, kezdjen valamit az életével. Ha tényleg a zenéből akar majd megélni, akkor készülj fel arra, hogy vagy neked kell vele állandóan utazgatni, turnézni, vagy nem látod addig, amíg ő távol van, koncertezik.
Eddig csak olyan melói voltak, hogy alig láttam, és így, hogy nem dolgozik sincs otthon sokat, ezt már megszoktam, én végtére is szeretek egyedül lenni, szóval ha néha nehezen is ezt el tundám viselni, h keveset látom.
Viszont azt, hogy teljesen homályba burkolózik a jövő, azt nem tudom elviselni.
válasza:
válasza:Igazad van, teljes mértékben! Szerintem a barátod nem gondol a jövőjére, ami ennyi idősen szerintem elég gáz. Főleg így, hogy Te igenis tervezel, előre gondolkodsz és próbálsz tenni azért, hogy szebb legyen a jövőd. Gondold át a közös jövőtöket, mert jelen pillanatban a barátod csak visszahúz a célodtól és félő, hogy ez a későbbiekben sem fog változni, mivel ő ilyen típus.
Azért próbálj meg beszélni vele, ha intelligens ember, akkor nem fog rajta kiakadni, ha mégis akkor tedd fel magadnak a kérdést:
Nem lenne jobb valaki olyannal, akinek hasonlóképpen gondolkozik a jövőről, mint Én?
válasza:Mintha csak az én páromról beszélnél! Bár neki van valami végzettsége is, de nem túl sokat ér..
Kirúgták, egy hónapig "heverte ki", nem szóltam érte semmit. Aztán ahogy telt az idő, egyre rosszabbul tűrtem, hogy én suli mellett kidolgozom magam, ő meg arra nem hajlandó, hogy munkát keressen.
9 hónapig vártam, aztán amikor már nagyon untam, eléálltam és csak annyit mondtam, hogy döntse el, hogy akar-e munkát, mert ha neki jó ez a helyzet, akkor én felmondok (közös albérletben lakunk) és kiveszek egyedül egy olcsóbb albit, ő pedig költözzön haza anyukájához. Nagyon szeretem, nem kell szakítanunk, de én így nem tudok élni.
És láss csodát: két hét múlva volt munkája!
Előtte hónapokig beszéltem a lelkére, veszekedtem, kiabáltam, győzködtem - mit sem ért.
De amikor megértette, hogy ha így folytatja tovább, akkor elveszíthet (bár ezt egy szóval sem mondtam, de nyilván benne van a pakliban), akkor eögtön elgondolkozott, hogy a munkanélküliséget szereti-e jobban vagy engem.
Neked is ezt javaslom. Mondd meg neki, hogy ha januárra nem lesz munkája, akkor te inkább külön veszel ki egy szobát. Talán erre észbe kap egy kicsit. És te sem kicsinyeskedsz, ő dönti el, hogy mi a fontosabb számára. Ha te vagy az, akkor össze fogja szedni magát.
Ha a munkanélküliség fontosabb, háát...
Igazatok van nagyon. Igazából egyszer régebben még azt mondta nekem, hogy ő megálmodta, hogy 28 éves lesz, amikor apa lesz, meg igazából így is tervezi. Én simán benne lennék, de így, hogy rajta egyáltalán nem látom, hogy ő ezt tényleg akarja... Meg hát az egy dolog, h megálmodta, h 28 évesen apa lesz, de hogy nem az én gyerekemé ilyen körülmények között az biztos.
Az a baj, hogy nagyon szeretem, és nem tudok vele szigorú lenni.
Előző!
Ez így nagyon jól hangzik, amit írtál, de nem tudom hogy kivitelezhetném a jelenlegi helyzetben. Én is, ő is anyukámnál lakunk, én külön nem akarok albérletbe menni, mert anyukámat nem csak szeretem, de jól ki is jövünk... Párom max apukájához költözhet, de oda is elég neccesen. Talán akkor kérdezhetem úgy, hogy döntse el, hogy akar e rendes "saját" lakást velem, vagy megy az apukájához. Apuka, vagy közös albi?
válasza:Nem egyszerű helyzet, mert akit kirúgnak, akármilyen indokkal vagy indok nélkül, attól az önbecsülésének egy darabját veszik el. Én két diplomával álltam úgy nemrég még, hogy semmire sem vagyok jó... ez az érzés azonnal utolér, amikor megszűnik a munkaviszonyod.
Egy hippivel együtt lehet élni, ha te is hippi vagy. Ha érted és átérzed, hogy tervezés nélkül, napról-napra is működhet az élet, ha megszokod, hogy most van pénzem, bemegyek turiba, most nincs és nem megyek be és nem is tudom, mikor tudok legközelebb, de annyira nem is érdekel... Te nem ilyen mentalitású vagy.
Mit tehetnél? Motiválnod mindenképpen kellene, pl. biztatni, hogy igen is, fontos a szemedben, te felnézel rá, mert eddig mindig kivágta magát a bajból, aztán erősíteni benne, hogy ér valamit, és ha próbálkozik, akkor talál is munkát épp ezért. Sokan azt hiszik, hogy a szőnyeg alá KELL söpörni dolgokat, hogy ne sérüljön a másik. A hallgatástól így mi magunk sérülünk. NEM, sokszor igen is rá kell mutatni a hibákra, hogy a kiköszörülésével a másik többé váljon, védettebb legyen mint előtte volt. A megfelelő szavakat kell csak megtalálni hozzá.
válasza:Szerintem a legelső, amire szükségetek van, egy nagy beszélgetés. Lehet, hogy ő nem tud hosszú távra tervezni, nem gondol a jövőre, de ha te felvázolod a helyzetet, egyet fog érteni veled, és magába száll.. végül is attól függetlenül, hogy álmodozó művészként írtad le, az hogy gyerekre vágyik, arra utal, mindezek mellett családcentrikus is. Biztos, hogy nem akar elveszíteni téged. Valójában 1 hónap szerintem nem nagy idő állás nélkül, manapság nehéz munkát találni, főleg így év végén.. De érthető, hogy aggaszt téged a jövő, és szeretnéd, ha biztosabb alapokon állnátok anyagilag. Ezt neki is meg kell értenie! Meg is fogja, a leírásod alapján értelmes embernek tűnik.
Te ismered a személyiségét, biztos vagyok benne, hogy megtalálod a szavakat, amivel hatni tudsz rá.
A szabadidejében nyugodtan szentelje csak az idejét az álmainak, szerencsés ember, hogy van olyan hobbija, amibe szívét-lelkét beleteheti.. Kevesen vannak így ezzel. De mindenképpen keressen valami stabil állást, akkor is, ha távol áll az érdeklődési körétől, vagy ha kevesebbet fizet, mint amit elvárna. Ha lesz jobb, majd lehet váltani.. Minden azon múlik, hogyan adod elő a panaszaidat.
Nagyon köszönöm igazán hasznos válaszok voltak!!!
Az a baj, hogy valahol pont ezt szeretem benne, ezt a szabad lelkűséget, ezt a hippi-életszemléletet, amíg nem én tartottam el magam, én is ilyen voltam, de nem tudtam meg tartani, ő meg még mindig tartja, és ezért tisztelem, csodálom, és támogatni szeretném, mert legalább emlékeztet arra, hogy így is lehet élni... Igazából ezzel, hogy én ilyen tervezgetős vagyok, ő meg spontán jól kiegészítjük egymást.
Fogok vele beszélni, csak meg kell találni az alkalmas időt. Délután, mikor hazaérek nincs mindig otthon, vagy ha otthon is van lehet, hogy én fáradt vagyok már nagyon, és nincs kedvem meg erőm komoly dolgokról beszélgetni, inkább hagyom, hogy bevonjon a bűvkörébe, és segítsen elfelejteni, mindenféle aggodalmamat, tervemet szorongásomat, és ne gondoljak a holnapra sem...
Ha vele vagyok igazából nem is jutnak eszembe ezek az aggodalmaim, mert teljesen elfeledteti velem :), de azért ezt tényleg meg kell beszélni.
Tényleg értelmes ember, még sosem veszeketünk, ami nálam nagy szó, mert néha eléggé be tudok pánikolni, és szerintem kibírhatatlanul hisztizek, de tudja, érzi, hogy mit gondolok komolyan, és mit nem... Meg nem egy sértődékeny típus...
Hjjajj, imádom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!