Tényleg ennyire felvállalhatatlan 20 év korkülönbséggel egy kapcsolat?
20 évesen össze hozott a sors egy 20 évvel idősebb férfival, akivel nagyon jól megértjük egymást. Eleinte én sem tartottam ezt normálisnak, de én már eljutottam arra a szintre, hogy elfogadom a különbséget, viszont ő nem tudja magát ezen túl tenni...
Neki van igaza vagy ha az ember talál valakit akit nagyon is tudna szeretni, akkor félre lehet ezt dobni?
Sajnos azt kell mondanom hogy neki van igaza :(
Én is 20 voltam, mikor összejöttem a volt férjemmel, több, mint 20 évvel volt nálam idősebb. Többször próbáltunk szakítani, de nem ment, nagyon nagy volt a szerelem. Így összeházasodtunk, gyerekünk is született... de tíz év után csak előjöttek azok a bizonyos generációs különbségek. Most itt vagyok 30 évesen, egyedül egy kicsi gyerekkel. A mostani fejemmel már bánom, hogy belementem ebbe a kapcsolatba, inkább buliztam meg pasiztam volna húsz évesen, hogy aztán elkezdjem az életem egy sokkal megfelelőbb mellett.
Remélem, hogy írnak majd neked hepiendeket is...
igen
ne pontozzatok le, hosszú távon sajnos sok jó nem sül ki belőle!
én ismerek egy házaspárt, majdnem 20 év van köztük. Ha tényleg egy életre terveztek, nem sül ki belőle sok jó. A nő, akit ismerek, 50es évei közepén jár, még fitt, kirándulna, szórakozna, összejárna a barátnőivel, de gondolj bele, mennyi idős férje.... 70en felül van. Így szegény feleségnek marad az ápolónő-szerep.
Fiatalon talán annyira nem jönnek ki a korkülönbség hátulütői, de később, hidd el, nagy ára lesz :(
40? meredek és bizarr is egyben
16 éves gyerek? apja hány éves 70? o.O
Első vagyok. A szerelem nem múlt el, de sajnos ez már kevés volt a boldogsághoz.
Nagyon összetett és bonyolult, de kiragadom a legfőbbeket:
Egy év alatt szinte a nullára csökkent a szex, egyszerűen nincs erekciója.
Állandóan mindenért morog, cseszeget, az egész világ egy paraszt, csak ő a tökéletes, aki majd megmondja a tutit mindenkinek. Morgós vénember lett. Lehet, ha nem 30 lennék, hanem 60hoz közeli, már nem venném ezt ennyire tragikusan. De ő nemsokára 60lesz, és nekem nincs erre szükségem 30 évesen. Most kezdtem azt érezni, hogy bakker, az apámmal élek együtt. Ugyanolyan morgós, elégedetlenkedős, beszólogatós... zsémbes. Ez a legjobb szó.
A barátnőimet, akikkel semmi baja se volt tíz év alatt, kiutálta a lakásból, mondván, hogy ide nem jöhetnek, mert kurv@ egytől egyig(??)...
Mindenért leoltotta a fejem, a csúcs az volt, hoyg rámnyitott zuhanyozás közben: te hülye, miért így szappanozod magad, miért nem amúgy? Mindenért hülye voltam, a tesco közepén is lehülyézett hangosan, amiért 3doboz ugyanolyan cuccot vettem, mert nagyon akciós volt. Mindent csak ő tudhat, én bármit elkezdtem, az úgy nem jó...
Nem volt ilyen ő egyáltalán, de az elmúlt 1-2 évben mintha szellemileg 10 évet öregedett volna. Szerettem őt, de nagyon boldogtalan voltam mellette. Nem akartam magam eltemetni, így léptem. Ja és a gyerek is idegesíti, sokkal kedvesebb vele amióta külön élünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!