Teljesen kilátástalan az életem. Mit tegyek?
22:58
Úgy tűnik, hogy te még nem is küzdöttél problémákkal?! Tisztában vagyok vele, hogy vannak sokkal rosszabb helyzetben élő emberek, amiről te beszélsz az pénz kérdése, valószinűleg nem ez lenne a legnagyobb gondom, ha nem lenne hol laknom és ebben igazad is van, de akkor sem kellene itélkezned!
Ezt úgy hívják, hogy őszinteség, és ha nem tetszik, akkor takarodó.
Az álszenteskedő, semmire sem jó válaszoktól itt nem lesz változás. Egyedül érzed magad? Akkor menj társaságba. Nincs állásod? Keress. Nincs pasid? Keress.
Ugyan már, egy depresszióstól mindenki menekül, a családja is, okkal. Megspórolom neked a kedveskedést, ami semmire sem vezet, vagy a sok empatikust, akik az életüket a tiédhez hasonlítják. Van egy rossz hírem: mindenkinek vannak gondjai, és senkit sem érdekel a tiéd. Senkit. Vagy megoldod, vagy ennyi volt. Csak te magad változtathatsz, önerőből. Egyet biztosra vehetsz: ha már itt kellett kérdést kiírnod, az a vég kezdete. Eldöntheted: visszafordulsz, vagy inkább végleg elsüllyedsz?
Szia!
Mint minden embernek, neked is, nekem is, másnak is megvannak a magunk gondjai, bajai!
Ugye az ember a rossz dolgoknak nem örül! Pedig, ha kicsit jobban belegondolunk, akkor ezektől a dolgoktól leszünk tapasztaltabbak, ettől erősödünk meg lelkileg!
Az életben nem csak jó dolgok vannak! Ahogy mondjuk egy kézilabdacsapat sem mindig nyer!
Van egy mondás: "Néha veszteni is tudni kell a győzelemhez!"
Van amikor elveszítünk mondjuk egy haver, vagy egy barátot. De időközben megismertük (s nem kiismertük) Őt, hogy nagyjából milyen is velünk szemben. Itt lép életbe, hogy veszítünk! Elvesztünk egy barátot, elveszítettük az adott időben az emberismerő képességük egy bizonyos részét, vagy épp egészét!
De nyertünk tapasztalatot, hogy a jövőnk során mire/mikre figyeljünk oda jobban!
Ez persze nem öröm! Viszont a tapasztalatot gazdagítja!
Az, hogy valaki rosszabbul él vagy sem, teljesen lényegtelen! Maga az élet nem egy olyan verseny, ahol talpalni kell az első helyért! Természetesen vannak olyan szituációk, dolgok amikbe jó az elsők között lenni, de nagy általánosságban szerintem elég a boldogság, az öröm, a szeretet, a nyugalom, és persze a jó emberi kapcsolatok!
A barátokról annyit, hogy én vallom azt, hogy egy ember élete során annyi barátja lesz, amennyit egy kezén megtud számolni!
A mai világ mentalitásában ember embernek a farkasa, és szinte mindenki igyekszik egy jobb helyet elérni az élet ranglétráján.
Ez olyan, mint amikor mondjuk az elektromos művek árat emel, ez után a gázművek is, végül a pék, ami ugye fentről indult, majd rajtunk kisembereken csattan legalul!
Ha valaki majd egyszer rájön, hogy ennek az őrült mókuskerék harcnak semmi értelme, akkor sok minden változni fog!
Ilyen az élet is!
A mai világban szintén sokszor tapasztalom, hogy a barát szót nem megfelelően használják! Egy egy-két hetes ismeretségre sokan mondják, hogy "a barátom". No, de ennyi idő alatt mennyire ismerted meg? Hogy alakulhatott ki akkora bizalom, hogy a barátodnak tartsd?
Itt a kulcsszó is! Bizalom! Ez egy olyan alapvető emberi tulajdonság, ami mára igen kevés emberben van meg!
Miért? - Merülhet fel a kérdés!
A válasz egyszerű! Azért, mert az önös, önző érdek sokkal előbbre való!
Lásd Káin és Ábel példáját a Bibliában! Senki más nem veszélyeztette rajtuk kívül kettejük dolgait, vagyonát. Káin mégis megölte Ábelt! Az irigység volt a kiváltó ok!
Írtad, hogy (idézem) "új barátokat meg már nem hiszem, hogy tudnék találni mostanában alig megyek valahova"!
Sokszor van olyan az ember életében (már akinél persze), hogy elhagyják a haverok, a barátok. Ekkor az ember magányosnak érzi magát. De mindig jönnek majd újak! Ahogy nem egy párkapcsolatunk lehet az életünk során, úgy ugyanúgy lehetnek új barátaid az életed során!
21 évesen még igazán előtted a világ!
Nekem is volt időm, amikor ott tartottam, hogy inkább feladom, elvonulok a világtól és akkor jobb lesz, de nem!
Nem voltak hazug emberek, nem voltak, haverok s barátok! Egy ideig az ember elvan önmagával. Elgondolkodik, kitaglalja magával a dolgokat, aztán elkezdi emészteni a magány!
Kiút pedig mindig van, amíg akarod!
Tudod, az őzgida is lábra áll újra és újra!
Íme egy kis elgondolkodtató film arról, hogy nincs lehetetlen, se reménytelen helyzet:
http://www.youtube.com/watch?v=Q4f_UNMNONA
U.i.: Ha gondolod tudsz e-mailt küldeni! Én küldtem neked! :)
23:13 hu ezt egy kicsit teátrálisabban adod elő és esküszöm meghatódom... éppcsak a könny nem csordult ki a szememből annyira süt belőled az elkeseredettség, és a törekvés hoyg te is a kemény túlélők közé tartozz.
egyrészről, van igazság a mondandódban. ezen csak ő tud változtatni, mindenkinek a saját gondját kell emgoldani. így van.
másrészről nem vagy te kicsit orbitális f*szkalap? az hogy magának kell megoldania a problémáját nem jelenti hogy nem esik jól emgbezsélni valakivel.
az őszinteség és a hüülyeség két külön dolog. itt nem azt a részét támadom hogy kinek a feladat megoldani, hanem hogy erről kussolnia kéne. Változás nem lesz a válaszainktól, de támogatást adhatunk. Így látja hogy nincs egyedül, egyzser megoldódik ez is. vigaszt nyőjt hogy egyáltalán leírhatta "valakinek" aki(k) elolvasta, és még reagált is rá.
harmadrészt a depresszió szóval ne dobálózzunk, köze nincs ahoz amiről a téma folyik.
Mindenkinem vannak gondjai - igen. Érdekel-e a kérdezőjé? hát konkrétan eddig nem érdekelt, de mostmár szivesen meghallgatom, nyújtok támaszt neki. téged nem? jahát kérem- akkor "takarodó"
a 23:13-as válaszolónak:
a problémáink globálisan alakulnak így, nem hiba ha valaki nem egyedül szeretné megoldani
úgy látom, hogy te a passzív agresszív tanácsadást preferálod, ez esetben ne sértődj meg, ha nem értenek egyet veled
egyszóval itt most csak magadat idegesíted föl még jobban
Kedves 23:13-as!
Az őszinteséggel totálisan egyetértek!
Ám nem mindegy, hogy azt milyen formában közli valaki!
Most egy elég erős példát mondok!
Amikor a legjobb gyerekkori barátom azt mondja, hogy "Any*d p*cs*ját!", akkor az teljesen más töltető, mint mondjuk amit egy ismeretlen beszólásként mond!
Tehát nem mindegy, hogy ki miért és hogyan, és pláne kinek mondja!
A kutya elvét elsajátíthatod! Tudod, amit nem tudsz megenni, azt pisild le és hagyd ott!
Tehát jelen esetben, ami nem tetszik, azt tojd le!
Nekem se tetszik nagyon sok minden, de ettől még nem fogok nekiállni veszekedni, vitatkozni, kioktatni emberek, mondván "álszentség".
Mindenkinek alanyi joga azt mondani amit akar!
"Egyedül érzed magad? Akkor menj társaságba."
Te ismered a kérdező életkörülményeit? A szituációt amit átélt? Nem! Akkor hogy lehet ilyet mondani, hogy menjen társaságba?
"Nincs állásod? Keress."
A mai világba, amikor napról napra szűnnek meg munkahelyek... :)
"Nincs pasid? Keress."
Már bocsánat! Ahogy az eddigi, úgy ez is legyen az Ő magánügye!
A családját nem tudom minek hozod szóba?! Jelenleg csak "Te és Ő" a két érintett fél! Senki mást nem kell belevonni, se ítélkezni ismeretlenül, szubjektívan felettük!
Az is igaz, hogy csak a tettek hoznak változást! De egy mázsa fától sem várhatod el, hogy begyulladjon, ha még szikra sincs!
Tökéletes? Nem. De miért kellene másokat terhelnem, ha a megoldás kulcsa nálam van? Talán Bélánál van, vagy Jucinál? Vagy az xy válaszolónál? Nem. Nálad van, és ezt tudod jól. Itt siránkozol és nem veszed észre, hogy ez csak időpazarlás, és illúziókeltés. Hogy a többi mit gondol erről, arra magasról teszek. Csak szimplán ellene vagyok az ilyen lényegtelen, semmire sem vezető bájcsevegésnek. A depresszióst egyszerűen erőszakkal kell kiszakítani abból a maga teremtette álomvilágból, amit magának elképzelt. Nálad ez a "jaj, de rossz az életem, mentsetek meg!" érzés. És ettől jobb? Mondjuk az aktív ellencselekvés nem lenne hasznosabb? Vagy már minden létező lehetőséget kimerítettél, amivel jobbá tehetnéd az életedet?
Mire mész azzal, hogy átérzik a gondjaid? Ez olyan, mint az alkohol. Amíg tart, jobban érzed magad, de az alapgond megmarad. Akkor nem kellene inkább változtatni?
Miért nem csinálsz valami hasznosat addig, amíg nincs munkád? Rengeteg önkéntes munka van mindenfelé, amivel segíthetsz embereken. Jobb, mint a mindennapos sírdogálás. Ha emberek között vagy, akkor nagyobb az esélyed a pártalálásra, ha észrevesznek, ha alakítasz, akkor több lesz a referenciád, ergo több munkalehetőséged lesz. Ha viszont mindenképpen áldozatként akarsz viselkedni, akkor miért kellene sajnálni téged?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!