Hasonló bajok voltak már?

Szia kedves kérdező!

A kérdésedre egy komplexebb választ adok!

Minden ember változik! Motiválja a családja, a haveri és baráti köre, a párkapcsolatai, az iskola, a munkahely, akár a TV műsor, alkohol, kábítószer és még lehetne sorolni!

Vannak olyan emberek akiket mondjuk 6-8 éves korukban bántalmaztak, de ezt akkor és ott letudták küzdeni magukban és szépen éldegéltek tovább. Ám idővel, mivel a tudatalatti nem felejt, egy adott hangra, szóra, mozdulatra, szinte bármire visszaüthet ez a régi emlék, aminek hatására az ember viselkedése megváltozhat! Akár negatív irányban is!

Ezen kívül ugye ott vannak az életkorok is! Az ember egyre komolyabb lesz, ami régen tetszett, idővel már nem fog tetszeni, akár felesésbe is merülhet.

A negatív változásnak rengeteg oka lehet! Egy rossz időben való mondatváltás, amit Te úgy vélelmezhetsz, hogy az számodra poén volt, a másik fél pedig fájdalomként éli meg. Vannak olyan emberek, akiknek hiába mondod, hogy az az adott mondatod baráti alapú vicc volt, Ők nem fogják elhinni!

Természetesen fontos, hogy meglegyen a megfelelő kommunikáció a barátok között! Őszintének és nyíltnak kell lenni! Néma gyereknek anyja se érti a szavát!

Őszintén fel kell vállalni, hogy egyik barát mit érez a másik iránt!

Az nem tekinthető barátságnak, ha csupán felületesen, esetleg érdekből akkor szól hozzád valaki, ha éppen neki kell valami, vagy tőled vár el segítséget! Ez már egyoldalú dolog, és ez haveri kapcsolat, nem baráti!

Nekem nagyon régen volt egy barátom, aki évekkel később elkopott. Írt egy levelet az egyik születésnapomra, Én válaszlevélbe írtam neki, hogyha ideje engedi ugorjon át, és koccintunk!

Nos, ez volt idestova 8 éve. Azóta utcán is találkoztunk, és fel se merült benne még annyi se, hogy megkérdezze, hogy hogy vagyok?! :)

Egy másik srác, akiről azt hittem, hogy csak a haverom marad, mert felületesnek éreztem a kapcsolatát irántam, Ő a mai napig barátom maradt! Tényleg voltak mély pontok, negatív, mondjam úgy kemény rossz dolgok, és mellettem áll! Ugyanez igaz fordítva is!

Annál az illetőnél, aki mellettem elkopott nem értettem meg a változást, hiszen Én anyagilag támogattam Őt, megbeszéltünk családi dolgoktól kezdve mindent. Tehát titok nem volt! Pletykák sem!

Szóval van amikor olyan tényezők befolyásolnak egyes embereket, hogy magunkban próbálunk hibát keresni, majd az adott személyben, és a végén, ha valaki alaposan körültekint, rájön, hogy nem is kettőnkben volt a hiba, hanem jött egy harmadik, vagy sokadik fél!

Ez persze nem mindig egyszerű menet, és sokszor nem is éri meg nyomozgatni! Praktikus ilyenkor hanyagolni kicsit azt a felet, aki negatív formában változott irányunkban.

Nagyon régóta tudjuk, hogyha emberek sokszor járnak össze, vagy mondjuk együtt laknak, akkor egy idő után nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudják elviselni egymást!

Ilyenkor lép életbe a szabadság, a személy tér, az úgymond intim szféra amit hagyni kell a másik félnek!

Számos párkapcsolat pont amiatt ér véget, hogy nem hagyják meg a megfelelő szabadságteret, szabadságérzetet a másik félnek! És itt nem csak a féltékenykedésre utalok!

Tehát ez egy igen összetett dolog, aminek a variációi az egyszerűtől a borzalmasan összetettig terjed(het)nek!

A legjobb dolog, amit ilyenkor megtehetsz, hogy megkeresed az adott illetőt, akár személyesen, akár pl. MSN-en, és megkérdezed, hogy mi az őszinte, nyílt véleménye a kettőtök kapcsolatáról?

Ha valóban barát, akkor elfogja mondani neked a dolgokat ténylegesen! Ha két alkalommal mindig kitér, vagy épp nem akar válaszolni, akkor ott már a barátságról le lehet mondani!

Mindenkinek lehet rossz napja, tehát ne várjuk el, hogy azonnal választ adjanak! Ám két különböző időpontba ugyanúgy kitérni, az már menekülés, kifogás!

Volt:(

A két legjobb barátnőmmel külön osztályba kerültem (én a jobba, ők az alapba). Összebarátkoztak egy másik lánnyal és azóta le vagyok rám se néznek. Teljesen másak lettek, sminkelik magukat meg ki van mindenük a ruhákból. Régen minden buliba benne voltak (falmászás, kori, hócsúszka, sulibuli, fényképezkedés), most meg ülnek és semmit se csinálnak. Mi voltunk ezek a kicsit fi

19:15-ösnek!

Nem kell ilyenek miatt keseregni! :)

Sokan ezt úgy fogják fel, hogy elvesztették a barátaikat, holott ez elég rossz felfogás!

Az elmúlt kapcsolatból le kell vonni a konzekvenciákat, okulni belőle, és így erősíted az emberismerő képességed!

Az ember élete során jön pár ember, akik kezdetben haverok, majd barátok lesznek. Lehet, hogy mindegyik elhagy minket. Ezt sosem tudhatjuk előre!

De mindig, ha valaki távozik az életünkből, idővel jön valaki aki újként belép!

Tehát, mindig csak pozitívan kell szemlélni a dolgokat! :)

Bocsi felét nem küldte el:(

ús szabadelvű csajok most meg undorítóan néznek ki. Még jó hogy van másik barátnőm, aki véletlen se ilyen. Hát jó, ha ők el akarják rontani a gimis éveiket, akkor nem szólok bele....

Ennyi a sztori..

14/L

19:18asnak:

Tudom,ilyen az élet, de ovoda óta a legjobb barátnőim voltak és sose gondoltam volna ilyet róluk:(

Az idő nem jelent semmit, csak a tettek!

Ha nem teszünk semmit, akkor ugye magától értetődik, hogy nem is változik semmi!

Sokan mondják, hogy pl. "gyerekkori barátok vagyunk", vagy "20 éve barátok vagyunk".

Ezek nem jelentenek az ég egy adta világon semmit!

Vannak elég sokan akik akár 40 év múlva fordulhatnak el tőlünk, vagy épp ellenünk!

Ahogy egy párkapcsolatnál is van! Ott is sokan mondják, hogy pl. "együtt vagyunk 10 éve".

Oké, mindez szép! De azalatt a 10 év alatt mennyit tettetek egymásért? Ha csak felületesen, akkor az a 10 év az Én szemszögemből, az Én személetemmel nem 10, hanem jóindulattal 2 év!

Fontos, hogy legyünk reálisak!

Ha Én őszintén szeretem a párom, a barátomat, akkor nem sok azt mondanom, hogy 10 év. De, ha csak mondjuk elvétve van odafigyelés, tettek is csak itt-ott, akkor az a 10 év ismét, mint az előző példában, nem 10 év!

Természetesen tökéletes ember nincs! Ám egy kis odafigyelés a minimális kapcsolatápolásokra nem sok! Viszont idővel a figyelmetlenség meghozza a megrovást!

De, ne felejtsük el, hogy mindenhez két vagy több ember kell!