Szeretnék egy hónapra magam lenni, elszökjek?

Nagyon rosszul alakulnak a családi dolgok. Apám 1 éve itthon munka nélkül, mindennap iszik, gyógyszert szed mellette és egy autó árát eljátszotta játékgépen,és lottón. Anyukám nem mehet nyugdíjba idegbeteg. Egyke gyerek vagyok, ezért nagyon féltenek sosem engednek el sehova, pedig már 23 éves vagyok párnap és 24 leszek. Ellehetetlenítik az életem, a barátaimat folyton elakarják marni mellőlem. A munkahelyemen is összejöttek a dolgok, egy férfi molesztált. Most már végképp egyedül szeretnék lenni, egyetemi ösztöndíjam van és elhatároztam hogy külföldre megyek egy hónapra, ha nem ezt tenném BEGÓLYOZNÉK, BEŐRÜLNÉK! Környezetváltozásra lenne szükségem, a szüleim sehova sem engednek el. Annyira eltakarodnék, annyira! Úgy gondoltam hogy egy nap elindulnék reggel mint egyetemre és felülnék egy repülőre és kivennék egy albérletet vagy diákszállókon szállnék meg, persze nem a vakvilágba, hosszas szervezés után. Elegem volt belőlük, de félek hogy a pénz miatt leszidnak és hogy kerestetni fognak a hatóságokkal. Úgy gondoltam el, hogy akkor szólnék neki amikor már egy jó pár országgal arrébb vagyok, utánam úgy sem jönnek, mégis miből? Vagy ez vagy megőrülők, és a vonat alá dobom magam. Kamaszkorom se lehetett sehova nem engedtek el. A férjemet is előre eldöntötték ki lehet, egy katolikus fiú.

Mindenképpen elszököm! Nem bírom nézni ahogy itt szenvednek. Te elszöknél?