Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Van itt olyan, akinek a...

Van itt olyan, akinek a szülei ellenzik/ellenezték a kapcsolatát?

Figyelt kérdés
Ha volt, mi lett belőle, mi volt a kifogásuk, nekik volt igazuk stb. Mindent írjatok le, amit le akartok!
2010. nov. 30. 07:21
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
84%
Meleg vagyok így a szüleim nagyon tiltakoztak a barátom ellen. Nagyjából sejtettük, hogy mi lesz, de hát ez van. Sajnos vége lett, de nem ez miatt.
2010. nov. 30. 07:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%
Ugyanazt tudom írni, mint a 07:23-as.
2010. nov. 30. 07:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:
100%
Jelen. Lehet, hogy azért értem el sikereket az ügyben, mert konkrét indokuk nem volt. Csupán féltek, hogy a lányukat elviszi valaki mellőlük. Sok kitartás kellett a dologhoz, páromat is próbáltam arra sarkallni, hogy bizonyítsa be, hogy semmi baj nincs vele. Szeret, és nem fog bántani. Sokat szenvedtem, de úgy érzem megérte. Talán ma már elfogadták szüleim is a helyzetet.
2010. nov. 30. 07:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 anonim ***** válasza:
100%

Én nem vagyok meleg, mégis azokat a kapcsolataimat, amiket én nem elleneztem, ellenezték. Az első barátnőmnél a család nem tetszett (szegény család volt). Pedig Apu is szegény nőt vett el, és ő sem volt gazdag sosem...


A második, na az tetszett nekik, mert erdélyi volt. (Erdélyi, aha, lóizét. A határtól 12km-re Romániában lakott, egy kis faluban, amíg át nem jött Magyarországra. És a baráti körében az volt a mérce, hogy kinek a pasija mennyire "nyugati". Ő velem alig-alig állt meg, egy német pasi, na az már valami volt. Nem is tartott sokáig a kapcsolat...)


A harmadik lány se tetszett nekik, részben a családja miatt (nem volt 8 merci a garázsban, meg hát garázs sem volt :)), részben a stílusa miatt. Ebben végülis igazuk volt, ámbár ki tudja, nem önbeteljesítő jóslatként működött-e a folyamatos véleménynyilvánításuk.

2010. nov. 30. 07:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 anonim ***** válasza:

Nekem Édesanyám nem szerette a páromat, mert mindketten elég erős egyéniségek, én meg nem vagyok az. Anyukám szerint a párom nyom el engem, a párom szerint anyukám. Amíg össze nem házasodtunk, a barárom (most már férjem) nagyon szerette volna, hogy elfogadja, aztán fordult a kocka. Az esküvőnk óta anyu megbékélt, viszont ezután sokáig a férjem zárkózott el. Ennek három éve.

Most úgy tűnik, rendeződni kezd a helyzet, legalábbis igyekeznek mindketten, mert tudják, hogy nekem ez nagyon fontos.

2010. nov. 30. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 anonim ***** válasza:
Nekem a mostani kapcsolatomat (már 2 éve együtt vagyunk) eléggé ellenezték. Vagyis hát konkrétan olyan nem volt, hogy nem találkozhatok vele meg nem jöhet hozzánk meg ilyesmi, de nem volt nekik szimpi a srác. Anyunak főleg. Ő a mai napig megmondja, ha valami nem tetszik neki, de nem igazán érdekel. Mindig beleköt valamibe. Volt pár nagy veszekedés, aztán februárban úgy adódott, hogy páromhoz költöztem (egyéb okok miatt, nem veszekedésből kifolyólag, de amúgy is lassan jönni akartam, mert megbeszéltük, hogy összeköltözünk) szüleimtől 10 percre csupán. Így már sokkal jobb, nem kell mindennap hallgatnom, hogy miért találkozok vele már megint meg hogy jobb lenne ha elfelejtenénk egymást stb...de a múltkor még megkaptam, hogy a párom rám unhatna már, hogy hazaköltözhessek. Hát mit ne mondjak, nagyon jól esett a saját anyámtól ezt hallani, de mindegy, túlléptem rajta... :) De így látszólag azért jó a viszony, beszélnek egymással, apunak sokat segít meg ilyenek, de a háttérben ott van a feszültség meg nem tetszés közöttük és ezt mindenki tudja, csak nincs kimondva konkrétan. Egyébként amit így ki tudtam sajtolni anyuból, hogy mi baja vele, szerinte bunkó meg nem beszélget velük, közbe meg annyi van, hogy kicsit csendesebb meg visszahúzódóbb fajta, nem az a nagyszájú, aki a társaság közepe szokott lenni. És szerintem ez nem is baj...na mindegy, kb. ennyi a lényeg :)
2010. nov. 30. 08:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
Sziasztok!Nekem 19évesen/most36 vagyok/,volt egy nagy szerelmem.Elég viharos kapcsolat volt,mert vert a srác.Szüleim ellenezték,és így felnöttként látom már jogosan.Nem is maradtunk együtt.Én szerettem,fiatal voltam és sokszor provokáltam.Most egyedül nevelek egy 16 éves szép és okos lánygyermeket.Az apja nem látta 15 éve.ha vele nevelem fel valószínű már agyonvert volna.azóta sem lett jobb ember ahogy hallok felőle,mert nem tartjuk a kapcsolatot.Megküzdöttem mint gyermekét egyedül nevelő szülő,volt benne jó és rossz is.De ez volt a legjobb döntésem,hogy elhagytam.
2010. nov. 30. 08:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
08:44 vagyok, az kimaradt, hogy 20 éves lány vagyok, párom 22 éves, nagyon jól keres, szóval emiatt se lehet okok rá, hogy nem lesz házunk meg szegények leszünk. Eljegyzés kettőnk között már megvolt, de a szüleink még nem tudnak róla, az majd később...talán nyáron összeházasodunk, de ahhoz kell még pár dolog.
2010. nov. 30. 08:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
19 éves lány vagyok, lassan 5 hónapja van egy remekül működő kapcsolatom. Ami nem tetszik a szülőknek a barátomban az az, hogy 29 éves és "túl idős hozzád.." Kaptam én mindent, a barátomat elmondták mindennek, amit ki tudtak ejteni a szájukon. Volt eltiltással való fenyegetőzés, stb. Én ezt egyszer meguntam és elköltöztem hozzá. Anyám furmányosan rávett, hogy visszajöjjek, meg is bántam. Azóta sem jobb a helyzet, napi szinten megy a veszekedés, barátomat rajtam keresztül többször megfenyegette már. Otthagytam az egyetemet is, most munkát keresek és ha lesz, véglegesen összeköltözünk, max. havonta, 2havonta 1x járunk majd ide pár percre, hogy lássák, még élünk. Ha konkrétan házasságot nem is (úgy gondoljuk nem az a papír fog minket boldoggá tenni), de gyermeket, közös otthont és jövőt tervezünk. Ő kitart mellettem és tűri, hogy a családom nem fogadja el, én meg tűröm azt, ami itthon folyik, mert tudom, hogy már csak pár hónap és összeköltözünk. Nekem az ad erőt, hogy érzem szeret és fontos vagyok neki. Nehéz mindent elviselni, sokszor nem könnyű, de ha igazán szeretitek egymást és komolyan gondoljátok a kettőtök kapcsolatát, akkor semmilyen szülő nem tud közétek állni.
2010. nov. 30. 09:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:

Nekem többször ellenezték, így felnőtt fejjel már belátom, hogy minden alkalommal teljesen jogosan. Az elsőnél, a nagy korkülömbség volt a baj, én 14 voltam, a fiú 21. Nem értették a szüleim, hogy mit akar egy normális 21 éves fiú, egy 14 éves gyerektől. Igazuk volt, nem volt normális a fiú. A másodikkal az volt a baj, hogy egy léhűtő volt, akkor még sulisok voltunk, nem tanult, lógott, nem érdekelte semmi, látszott, hoyg nem lesz belőle soha semmi az életben. Ebben is igazuk volt. A harmadik scrácot nagyon szerették eleinte, okos volt, uidvarias, de velem rosszúl bánt, sokat szenvedtem miatta, ezért nem örültek neki, mikor kibékültem vele. Ebben is igazuk volt. Sosem szóltak bele igaázból, nem tiltottak el, még 14 évesen se, csak elmondták a véleményüket. Mindegyikkel azért lett vége, mert én is beláttam, ugyanazokat a dolgokat.

Biztos vannak esetek, mikor a szülők alaptalanul tiltakoznak( ez szülőtől függ), de nálam mind jogos volt.

24/L

2010. nov. 30. 10:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!