Mindenki megcsal mindenkit?

Mi öt éve vagyunk együtt s boldogok vagynuk, nem csaljuk a másikat (időnk se lenne rá se kedv).

Ebben biztos vagyok mivel ismerem már, olvasok benne mint egy könyvben s mindennap figyelünk a másikra, sokat beszélgetünk az érzéseinkről, képesek vagyunk megnyílni egymás felé. Szerintem a komunikáció nagyon fontos, nekünk bevált.

(akik hitetlenkednek azok viszont érthetnek abból is, hogy mindig xidőben megy dolgozni, férfiakközt s munkaután x időre pontosan hazaér mint én csak én gyesen vagyok)

Minden hétvégén vannak közös programjaink, egy film, séta a városban, edzés vagy bármi.

Régen igaz depressziós voltam de még ő elötte volt az.

Úgyérzem kiegészítjük egymást, én vagyok a hevesebb, gyorsan lelkesedő, hiperaktív mókus míg ő a nyugodt, megfontolt csendes víz.:)

Maximum a tvirányítón vitázunk, vagy ha megszerzem az utolsó szendvicset :D

A biológusnak!

Éppen ez az! A társadalom normái! Manapság az emberek már más normák szerint élnek, és csak kevesen vannak, akik igazán megbecsülik egymást. Mára szinte divatból is csaLják egymást a párok, vagy csak mert így kényelmesebb, mint belemászni egy bizonytalan kimenetelű kapcsolatba.

Ha simán megkíván valakit lefekszenek, nem örülök neki, de bárkivel előfordul, velem is.

Nem evben tévedsz..nem mindenki szexel mindenkivel aki megtetszik neki. Őket hivják ócska ribancnak,férfiak esetében meg kúrógépnek.

De ezt természetesnek én semmiképp nem mondanám. És szerintem pont az általad emlitett tizenévesekr ekne jllemző legyen,hogy nem tudnak megálljt parancsolni a hormonjaiknak . Egy felnőtt ember nem attól felnőtt,hogy felelősséget vállal azért amit csinál,msárészről meg képes tiszta fejjel gondolkodni a farka helyett?

Amúgy vannak paranoiás emberek is,akik azt próbálják elmagyarázni,hogy sosem tudhatod biztos téged is megcsal blablabla. Egyrészt annak jelei vannak. Másrézst inkáb bélek úgy,hogyha smemi err eutaló jel nincs akkor megbizok a páromban és boldog vagyok,mintsem bizalmatlankodással és paranoiával töltsem az életem.. az más kérdés ha teljesen nyilvánvalo hogy valakit megcsalnak,de ő még magának sem meri beismerni,ezért inkább tagadja. Szerintem mindkét csoport tagjai végezzenek egy kis önismeretet,és rájönnek hogy attól hogy nekik nem sikerül még léteznek NORMÁLIS kapcolatok.

és nem hiszm el,hogy aki képes mással lefeküdni az szereti a másikat. Mert ezzel iszonyú fájdalmat okoz,amit nagyon jól tud.

Másrészről meg ha egy kapcoslat rendben van,érzelmileg,szexuálisan,mindenhogy akkor senki nem fog más ágyába vágyakozni. Hiszen minek mennék félre,ha mindene megvan itt is.

Ha meg nincs meg minden akkor küzdeni kell a kapcsolatért (ha fontos még az embernek) . Csak félrekúrni könnyebb.

Ha meg vaami végképp szar,akkor azn nem ülni kell,hanem lehúzni.

Igen,ez tényleg ennyire egyszerű csak a jellemtlen emberek szeretik maukat mentegetni,hogy "sosem tudhatod veled megtörténik e" (már hogy ne tudnám?:D ha nem aarom nem teszem meg ennyi. Ha vannak lveim akkor azokat betartom és nem csinálok segget a számból.) ,meg "úgyis mindenki megcsal mindenkit " , "egy alkalom érzelem nélkül nem számit" és sorolhatnám még:D Ahelyett,hogy bevallanák annak ellenére,hogy ők megtették még geirnctelen dolog ÉS NEM EZ A NORMÁLIS!

Én nem értek egyet egyik táborral se teljesen. Akik állítják, hogy normális kapcsolat nem létezik, mert egyszer mindenki félrelép, azok elvannak tévedve kicsit. Ha nem is sok ilyen kapcsolat létezik, de akad.

A másik tábor meg, ahol azt hangoztatják, hogy aki fájdalmat okoz valamivel, vagy akár épp a megcsalással a párjának, az nem szeretheti igazán... Ez szerintem túlzás, bizonyos határokon túl persze igaz...De akad olyan helyzet, amikor hibázunk, de nem azért mert a másikat nem szeretjük, hanem mert az ember kíváncsi,önző,nem tökéletes, és hajlamos azt hinni néha, hogy ösztönlény... Szerintem minden döntés kérdése. Az is, hogy mi hűségesek maradunk-e, vagy sem. Bármennyire fáj, az is megcsalhat, aki szeret minket. Sokféle szeretet/szerelem létezik, MINDENKI eldöntheti hogy melyik kell neki, és melyik nem a sok féle szerelem/szeretet közül, de sajnos nem lehet megváltoztatni az adott ember ehhez való gondolkozását.... Vagy csak csodás - nagyon ritka - esetben.

A férfiak már csak ilyenek. MEG A NŐK! Tök hülyeség ez az ellentétbe állítás. Azt is gondolom, hogy túl nagy fenék van kerítve egy szexuális együttlétnek. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos idő eltelte után két ember már nem tud újat nyújtani egymásnak az ágyban.

Én kb. öt év után kezdtem kapcsolaton kívüli szexuális életet élni. Elmondhatom, hogy minden alkalom frissítően hatott a párkapcsolatomra. A hétköznapokra ugyanúgy mint a szexuális életünkre. Ha ezt megcsalásnak nevezik, akkor legyen ez a neve. De mondjuk, ha elnevezzük paprikáskrumplinak, akkor mindjárt más a leányzó fekvése. :-)

Ugyanaz az oka, amiért a híradó alapján naponta halomra ölik az embereket. Szűrt információ. Annak van hírértéke, hogy "megcsalták, megverték, felgyújtották, stb".

Ha az lenne a híradóban, hogy "Jancsi bácsi reggel elment a boltba, utána megebédeltek a feleségével, akivel 40 szeretetben élnek. Majd megnézte a kedvenc délutáni műsorát, este vendégségbe érkeztek az unokák, majd jó éjszakát kívántak és mindenki lefeküdt aludni" - akkor senki se nézné, mert unalmas lenne. Ezért sincsenek ilyen hírek.

Ide is többnyire akkor jönnek kérdezni az emberek, ha problémájuk van. Párkapcsolattal, nem működik a számítógép, nem tudják hogyan kell egy ételt elkészíteni, stb, stb.

Gondolj bele, ha valaki kiírna egy kérdést, hogy "X éve élek teljes harmóniában a párommal, mit tegyek?", arra vajon milyen válaszok érkeznének? ("mijafacé' kellett ezt kiírni", "most dicsekszel, he?", "eztmostmér'?")

A jó kapcsolat alap tartóoszlopai:Szerelem,jó szex,szeretet,tisztelet,bizalom,hűség,tolerancia,elfogadás,

jó kummunikáció.Ha egy kileng,meg kell beszélni,orvosolni,ha egy ledöl még egy próbát megér,ha megint ledöl a többi is ledől,és nem biztos hogy van értelme folytani,mert azt már nem lehet úgyanúgy felépiteni.