Tanácstalan vagyok. Ismerős valakinek ez a helyzet?

Most én 28 éves vagyok, de mikor kamasz voltam én ilyeneket nem mertem megtenni, alapjába véve én és a 2 tesóm úgy lettünk nevelve, hogy a szülőt tisztelni kell és soha még egy "hülye vagy" sem hagyta el a számat, mert tudtam, hogy a második pofont a fal adja vissza.A húgom most pont ebben a korban van, 15 éves, de nem vettem hála az égnek még rajta észre, hogy valami égő lenne a számára.Az utcán ugyan úgy megfogja a kezem, vagy belém karol,sőt kikéri magának, ha nem hívom fel napi 1x legalább, mikor ő kollégiumban van, de ha én nem is hívom, akkor ő biztosan felfog engem hívni, miért nem hívtam még ma.Sajnos nem tudom milyen érzés lehet számodra ez a helyzet, biztosan nem kellemes, nem lennék a helyedben.Nekem nincs még gyermekem, édesanyám dolgozik egész nap és a húgomat szinte én gajdírozom/védem/óvom szinte mindentől.

Könnyű ezt mondanom, de egy kis tér kell a lányodnak, mond neki, hogy jó nem hívogatod telefonon, de abból nem adsz lejjebb, hogy 1x egy nap neki telefonálnia kelljen neked.Sajnos az én anyám már a lányodat igencsak lepofozta volna, hogy tanuljon meg normálisan válaszolni és tisztelje a szüleit/felnőtteket

Ilyen korról még nincs személyes tapasztalatom. A gyereknevelésben a legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyerekünk tudja, hogy szeretjük, ezt kimutatni és kimondani, fontos, hogy minden nap! Viszont a környezetből az jön le, hogy "égő", mert ilyen világ van, ezért ehhez szerintem igazodni kell: nem előttük, hanem négyszemközt.

Szerintem a szöszmöt a ruhán nem probléma, igazán rajta maradhat, és ha ő így jelzi, akkor ez egy jelzés Neked, hogy ő már nem bébi, nem kell babusgatni ilyenek miatt. Hogy a kisgyerekkor, amikor ez még elfogadható volt (mert nem tudta még elérni 2 évesen bizonyos testrészeit, ill. segítségre szorult az oviban öltözködéskor...stb), szóval ezzel jelzi, hogy vedd észre, ez az időszak már egy mögöttetek van, és eszerint viselkedünk.

"De alapvetően azt vettem észre, hogy engem már nem tisztel annyira, sőt semennyire." Ez nekem azt mondja, hogy valamit, amit eddig megkaptál tőle, azt nem kapod meg, és ezt hiányolod. A kisgyerekek FELnéznek a szüleikre, már csak a testi méreteik miatt is és mivel ők a mindentudók, már mindent ismernek a világról, míg a gyereknek meg kell tanulni - ahogy ezt ő kimutatja, a szülőben egy bizonyos tisztelet-féle érzést eredményez, és ez van megszűnőben, és ezt hiányolod szerintem. Természetes, hogy most már többet tud a világról, és kamaszkorban kezdi kialakítani a saját álláspontját, a leszűrt tapasztalatai alapján, ami nem mindig egyezik meg a szülőével (sőt teljesen szinte sosem). Tehát természetes, hogy ez a tisztelet érzés változik. Ha azt szeretnéd, hogy felnézzen rád, jó fejnek tartson, akkor gondolj vissza a Te hasonló életkorodra: kit tartottál mindig is jó fejnek gyerekként? Milyen tulajdonságaiért? Szerintem az minimum, hogy ezt elérni igazodni kell hozzá "a kor követelményeiben". Azt hiszem, az Okosan nevelni tudni kell-ben olvastam (?), vagy a 10.44-es által ajánlott könyvekben (?), hogy azt tartják a gyerekek jó fejnek, aki beismeri a hibáit (látják ebből, hogy ő is ember, emberi hibákkal), ha kell, bocsánatot is képes kérni, és a viselkedésével jó példát, irányt mutat. Aki partnerként, egyenrangúan beszél vele. Akivel megbeszélhető minden, akihez bátran fordulhatnak (nem csalódik, nem árulja el őt...stb), aki meghallhgatja őket bármiről. Nem a kész megoldást dörgöli az orra alá, hanem segít, inspirálja a saját megoldását megtaláni, mintegy kérdésekkel rávezeti. (És hagyja abban a hitben, hogy a saját megoldását megtalálja.) Erről könyveket írnak, csak röviden ennyit.

A telefonon keresés: szerintem közösen keressetek áthidaló megoldást, ami mindkettőtöknek megfelel. (Minden problémára javasolja a fenti könyv.) Megmondanám az én szempontjaimat, hogy én viszont aggódom érte, ezért valahogy tudnom kell, hol van, mit javasol, mit tegyetek? Jó esetben felmerül benne egy idő után (pár napot várhatsz is, hogy "gondolkodjatok"), hogy majd akkor ő hív fel, amikor aktuális és neki elfogadható. (Pl. Te tudod, hogy minden nap 4 és 6 között hív fel, és ő majd kiválasztja, mikor a legjobb neki ezen belül.) De jobb, ha ő mondja ki a megoldást, ami mindenképp legyen neki is elfogadható, és lássa, hogy ezt szem előtt tartod! Akár egy "jelszó" is lehet, vagy ne derüljön ki belőle, hogy szülővel beszél, és akkor neki is jó, és te is tudsz róla.

A fenti könyveket én is jó szívvel ajánlom.

Sok sikert!

10.33

A többiről:

"Néha, visszabeszél, bírál, megkérdőjelez" -érthető, a személyiségfejlődés része, így lesz mindenkiből felnőtt, hogy amit korábban megkérdőjelezhetetlenül elfogadtuk, azt a kamaszkortól megkérdőjelezzük. Hogy ez még nem annyira következetes, szilárd, néha visszajár még a gyerekkori karaktere...stb, ez is érthető, hiszen most tanulja.

"Sündisznó, közben meg érzékeny. Állandóan fikázza önmagát, nem szép az orra, ő dagadt (nem az egyáltalán), a többiek jobban néznek ki. Emellett olyan nyers, meg nem nőies viselkedése van néha." Típikus kamaszkori fejlődési szint. Próbáld megérteni, és lásd benne meg az önmaga személyiségét kereső kamaszt! Elégedetlen önmagával, segíts neki eligazodni a világban, hogy a belső értékek is fontosak, amiben viszont jobb...stb. (Persze csak óvatosan, nem mindegy, hogyan.) A sok elégedetlenség jelzi, hogy több dícséretre vágyik, de vigyázz: csak őszintére, ami szívből jön!

"Próbálok türelmes lenni, de néha annyira szájal velem, hogy tényleg elfogy a cérnám. Utána megbánom, hogy kiabáltam vele....Néha úgy érzem elveszi az energiáimat, szinte fizikai hányinegerem van az ilyen konfliktusoktól, beszólogatásoktól, amiket kapok tőle." Úgy gondolom, ezeket bár ő hozza ki belőled, ezek a saját személyiségedben rejlő problémák, mert a problémát az okozza, hogy bizonyos helyzeteket nem tudsz kezelni (ez okozza a hányingert és testi tüneteket), és a sors azt a feladatot adta, hogy ezáltal megtanuld. Ne benne lásd a hibát, ő nem tehet róla, hogy egy kamasz ilyen helyzeteit nem tudod kezelni :), hanem magadban lásd a változtatnivalót. (Néha egy főnök, egy magénéletbeli változás is taníthatja ugyenezt.) Remélem, ez érthető, bővebben tényleg a fenti könyvekben.

Amíg "jön és fél óra múlva ölelést kér", addig a bizalom megvan, tehát azért jól csináltad eddig :), és ennek megtartására törekedj. Lehet, hogy érzi az érzékenységedet, és ebből is láthatod, hogy nem megbántani akar, hanem ez egy "belső harc" belül, önmagában.

10.33