Összeházasodnátok valakivel, hogy munkanélküliek vagytok abban az időszakban? Vagy nyugodtabbak lennétek, hogy nem kell mással foglalkoznotok, mint az esküvő megszervezésével. Cikinek találnátok a rokonság előtt? L

nem,munkám legyen,még ha részmunkaidős vagy fekete is

max akkor nem zavarna ha van annyi félretett pénzem,hogy nem számít hogy most dolgozok vagy sem

de gondolom nem ez áll fenn

Én nem nagyon értem, hogy a munka és az esküvő között mi az összefüggés.

Ha nincs munkám is állhatok úgy anyagilag, hogy megengedjek magamnak egy lagzit, és nyilván ha van se biztos, hogy megengedhetek. Nyilván, ha se munka se pénz, akkor szerényebb az esküvő költségvetése.

Rokonok szempontjából meg jó esetben ismernek annyira, hogy csak pillanatnyi helyzet a munkanélküliség és nem lustaság.

Az utolsóval értek egyet! Szerintem sincs sok köze a kettőnek egymáshoz. Max. annyi,hogy tényleg több időd lesz szervezni. Bár nekünk munka mellett is sikerült a 120 fős lagzinkat kb. 4 hónap alatt megszervezni.

Most azért meg valaki munkanélküli lehet rá pénze. Nem tudhatjuk. Lehet,hogy ez a szülők ajándéka!

Szia!

mi is úgy házasodtunk nemrég,hogy mketten munkanélküliek vagyunk,viszont volt annyi félretéve,hogy emiatt nem fájt a fejünk. (nem nagy lagzi 40-50fő) Viszont szüleink hallani sem akartak arról,hogy bármit fizessünk.(ismerősök körében szintén így gondolkodnak a szülők) Így anyagilag nekünk csak megérte,mert elég szép pluszban zártuk. De ha szüleink nem segítenek úgy is nullára jöttünk volna ki.Az meg egyáltalán fel sem merült senkiben,hogy a melóról kérdezősködjön.

engem rettenetesen megviselne, ha munkanélküli lennék (és nem gyerekkel lennék otthon) és ez megterhelné a párom. Mi csak akkor költöztünk össze, amikor MINDKETTEN tartósan kerestünk annyit, hogy együtt megengedhessük magunknak a közös albérletet. És esküvőt is igy vállaltunk: közösen, a saját kontónkra, nem a rokonokéra. Persze előfordul, hogy valamelyikünk munkanélkül marad, de az akkor rettentően igyekszik, hogy legyen munkája, ideiglenesen szinte bármit elvállal. Én rettentően szégyelném, és biztos nem vállaltam volna be igy az esküvőt. Az eljegyzést igen (semmi ünneplés, dinomdánom, csak gyűrűváltás és lánykérés), de az esküvőt nem.

De ez én vagyok... és nem biztos, hogy ez a jó hozzáállás.