Mi a véleményetek az energiavámpír típusú emberekről?
Gondolok itt azokra, akik akárhányszor hibáznak, vagy rosszul csinálnak valamit, mást okolnak. Akik csak a saját problémáikkal tudnak foglalkozni, a másik szóhoz sem juthat mellettük. Nos, most nemrég lett vége egy igen hosszú kapcsolatomnak (5 év) és a volt páromra pontosan illik ez a leírás. Rettenetesen nehezen hoztam meg ezt a döntést, azóta beszéltünk párszor, mindig csak azt hallottam, hogy "nekem nem is volt okom arra, hogy elhagytam őt", vagy hogy " ilyen kis hülyeség miatt hisztizek, nincs igazam", "neki mennyire rossz, mennyire fáj, mennyire igazságtalan vagyok". Nem is tudom leírni, hogy mit érzek egy ilyen beszélgetés során. Akármit mondok, azt ő meghazudtolja, szerinte azok a dolgok, amik miatt én ezt a döntést hoztam nem is voltak jelentősek, és ezt mindig hangoztatja, amitől annyira ideges tudok lenni, hogy majd szét robbanok. Magyarán, semmibe vesz, ahogy tette is mindig, neki az én érzéseim nem bírnak semmilyen jelentőséggel. Elsősorban olyan emberek véleményét várnám, akik szintén találkoztam már ilyen személyiségtípusokkal, és akikből szintén ilyen érzéseket vált ki egy-egy ilyen megnyilvánulás. Ti mit tennétek, hogy ne zaklasson fel titeket ennyire ez a magatartás?
( Igen, tudom, ne beszéljek vele. Nem is beszélek, de akkor pedig az üzeneteivel közli velem ugyanezeket az elképzeléseit..)
Nekem a testvérem pont ilyen. Sokszor apám is. Mindegyikükkel való beszélgetés lefáraszt és mindegyik örökké idomítani akarja az embert a saját értékrendjéhez.
És egyszerűen veszett fejsze nyele velük bármit is megérttetni. Pl a húgom, semmivel sincs rosszabb helyzetben a mai átlagembereknél, de mégis ő a legszerencsétlenebb, leg-megnemértettebb ember a földön, akire mindenki rászállt. Az agyamra megy.
Én is egy ilyen kapcsolatban vagyok már lassan 3 éve, és nagyon megkeseríti a mindennapjaimat.
Szinte ugyanazt tudnám leírni, amit te is írtál.
Az ilyen ember nagyon magához tud láncolni, egyik nap jó a másik nap pokol, és folyamatos hullámvölgyben van a kapcsolat. És az a legrosszabb, hogyha együtt élsz vele sajnos akárhogy is próbálod, nem tudod őt semmibe venni, nem tudod a hülyeségeit figyelmen kívül hagyni.
Én ugyanilyen kapcsolatban voltam, 8,5 évig. A szakítás után még 1/2 évig hallgattam, hogy ő szegény, szerencsétlen, rossz sorsú, és még én is belerúgtam azzal, hogy elhagytam. Megjegyzem azért voltam vele ilyen sokáig, mert mindig arra vártam, hogy majd rendbejön az élete, hogy ne rúgjak bele még én is, csak évek alatt meguntam, és inkább nem vártam tovább.
Nehéz lesz megszabadulnod tőle. De idővel jobb lesz, csak ne hidd el neki, hogy nem volt okod szakítani. Abból, amit írtál, én azt szűrtem le, hogy te magyarázkodsz, hogy miért szakítottál vele, ürügyeket találtál ki. Ez hiba!!! Ugyanis nincs egy lista, hogy mi miatt lehet szakítani, és mi miatt nem. Nem akarsz vele lenni, ennyi, szerintem ennél több nem kell. És ebbe nem tud belekötni. Ha azt mondod neki, hogy azért szakítottál vele, mert nem mosogat el maga után, abba beleköthet (bár ebbe sem, mint fentebb írtam), de abba, hogy nem akarod őt... Abba hogy magyarázza bele, hogy ez nem szakítóok?? Legyél vele kegyetlenül őszinte, úgy hamarabb szabadulsz tőle. Ne hagyd magad!!! Sok sikert!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!