Csak az én férjem nem igazán igényli a szórakozást, kikapcsolódást?

enyémnek sincs kedve sose...hazaér,kaja,net,filmezés,alvás,én meg visitanék már (nem,nem itthon ülök,énis ledolgozom ugyanugy a 8 órámat,mindketten szellemi munkát végzünk,hasonló keresettel)

Még nincs gyerek,simán megtehetnénk idő és pénz szemponjából is hogy heti 1-2x csinálni vmit...vacsi,mozi,szinház,akármi...de nem...de ha elmegyek nélküle(miután könyörögtem neki 1 órát,h jöjjön),játssza a sértődöttet...

Hát ebből a szempontból mi is ég és föld vagyunk. Az esetleges kimozduás annyiból áll nála, hogy elmegyünk moziba, vagy az utóbbi időben egyre gyakrabban mondja, hogy menjünk vásárolgatni (na csak azért mert tudja, ha kibír egy napot akkor legalább 1 hónapig nem cseszegetem vele), esetleg haverok.

Én viszont olyan szivesen elmnennék időnként táncolni, szórakozni, bulizni. Ha nagy nehezen sikerül bármire rávennem, tud olyan fájdalomat produkálni az arcára, hogy a szívem szakad meg. Egyébként is nagyon beszédes az arca.

:)

Mi 5 éve vagyunk együtt,nagyon fura családja van, mindent megszólnak,az otthon ülésre nevelték.Évekig cirkuszoltam vele, és megváltozott.Bár táncolni még nem jön el, de rendszeresen együtt vásárolunk, baráti összejövetelek, még 1 külföldi társasutazásra is rávettem. Igaz alkut kötöttünk de régen még a Balcsira sem jött volna nem hogy annyi emberrel összezárva órákat utazni.

Szóval ő megváltozott, próbál a családunkra hasonlítani, 2 hónapja mióta összeköltöztünk még nagyobbak a változások.