Családhoz közel, vagy távol költözni? Mik a tapasztalatok?
Tudom, mindenki más és más a kapcsolata a családjával, de kiváncsi vagyok véleményekre, tapasztalatokra ezzel kapcsolatban.
Férjemmel letelepedés előtt állunk és nem tudjuk eldönteni, hogy családhoz közel lenne jó vagy inkább távolságot hagyva.
Én egy kis faluban nőttem fel, férjem innen 4 km-re levő vàrosban, szóval mindkettőnknek ismerős a környék és az emberek. Nekem itt jó gyerekkorom volt, egyik legjobb iskola van itt közel, és mivel kicsi nyugodt környék, sokat lehettem a barátokkal, biztonságos volt(és most is az) Innen kb 50 km-re van egy nagy város, ahol az ország legjobb egyetemei vannak.
Viszont ugyanitt élnek a rokonok, mindenki ismer mindenkit, ami néha jó, néha nem, mert rendesen folyik a pletyka is. De ügy intézésnél, bármi problémànál mindig van kihez fordulni. Drága nagyszüleim is élnek mèg, külön jó lenne ha velük mèg sokszor találkozhatnék. Anyukám is itt él, vele viszont nagyon hullámzó a kapcsolatom. Szeret minket, és segít ahol tud, de nagyon kontrollálló személyiségű, mindenbe beleszólna és bűntudatot kelt, ha nemet hall. Egy ideje külföldön dolgozunk, de amikor hazamegyünk, mai napig dirigálna, hogy most ezt meg azt kell megcsinalni. Ha azt mondom, most más tervem van, képes besértődni. Ha programunk van, barátokkal tervünk, gyakran megkapom, hogy ő is jönne, miért nem visszük stb. Szóval ilyen dolgok, amitől azt érzem, hogy folyamatosan nyomást gyakorol rám és lehúz.
Nem tudom mennyire tartaná be a határaimat, ha majd ott élnék, vagy ugyanez lenne és emiatt távolságot kell tartanunk.
Viszont mi sokat utazunk, amit majd gyerekkel sem szeretnénk feladni, és ha közel élünk, mindig lenne aki ránézzen az àllatkáinkra, amíg távol vagyunk. Plusz ugye a barátaink közelsége is + pont.
A másik opció, hogy kb 120 km-re levő városba költözünk. Itt nem ismerünk mèg senkit, de jó a környék és a városban sok lehetőség.
Itt nyugodtan és befolyásolás nélkül élhetnénk az életünket, de kicsit tartok a magánytól, ritkábban találkoznánk a barátokkal illetve segítségunk se lenne ha majd jön a gyerek.
Szóval nem tudom melyik opció lenne jobb, mennyire hatna majd a család közelsége pozitívan vagy negatívan ránk. Köszi ha irtok tapasztalatokat!
válasza:Ahogy írtad van előnye és hátránya mindkettőnek meg ugye az se mindegy hol történik ez az egész. A legjobb szerintem ilyen 30-40 perces távra.
Ott már nem járkálnak át ok nélkül, de azért szükség esetén át lehet könnyen ugrani.
válasza:Mi egy nagyváros melletti agglomerációs faluban költöztünk, és itt élnek a feleségem szülei is, meg papája is, meg általában elég sok rokona. Hatalmas segítség. Fel sem fogtam egészen addig, míg nem mentünk babalátogatóba Budapesetre az unokatestvéremékhez, akik messze a családtól élnek. Azt mondja kábé úgyis lehetetlen az életet menedzselni, hogy ő otthon van a gyerekkel. Kínlódás, hogy nincs kire hagyni a gyereket, pedig néha 1-1 óra is jó lenne.
Nem beszélve arról, hogy ha segítség kell a háznál, akkor is jön apósom, ha nem marad idő kaját csinálni, akkor át tudunk ugrani enni stb. Az, hogy egy-egy délutánra ott tudjuk hagyni a gyereket, az maga az áldás.
Ha nem laknának a faluban a feleségem rokonai, akkor szerintem a nagyvárosban laknák, mégha a albérletben is, mert másképp lehetetlen gyerekkel létezni.
válasza:Max fél órányira tökéletes.
Nekem a világ legnagyobb segítsége volt, amikor a gyerek ment oviba, én vissza dolgozni és Anyu segített, elhozta délután, vigyázott rá, amikor beteg volt, nyári szünetben heteket töltött nála, így én gyakorlatilag alig voltam vele táppénzen, nem kellett szenvedni a nyári szabadsággal.
válasza:Én az egyetemi város közelében keresnék új otthont, nem a szülők falujában/városában, hanem autóval gyorsan elérhető távolságra (de bringával ne tudjon átugrani pár perc alatt). Az anyukáddal kapcsolatos aggályaid valósak, szerintem nem lenne nyugtod és nem ér annyit az alkalmanként nyújtott segítség, amennyi stressz lenne naponta szembesülni a köztetek lévő feszültséggel. A gyermektervezés és nevelés témában is a nagyobb város a nyerő, mert a kis falu nyugodt, de végül ott maradsz majd egyedül, amikor a fiatalok elköltöznek izgalmakat keresni, továbbtanulni.
Én nem maradnék a biztonságos faluban ilyen anya közelében, hanem élhető városi környezetet keresnék.
válasza:Ha jó a kapcsolat akkor olyan 35-40 km tökéletes.
Nos, nekünk pl szörnyű, én az orzságon belül sem maradtam, hanem 1200 km-re jöttem el otthonról :) Életem legjobb döntése volt, és nem, nem érzem magam "egyedül", honvágyam sincs, csak végre nyugalom és béke.
válasza:Na, én mondjuk többek között PONTOSAN az irányításmániás, mindenen megsértődős, mindenbe beleugató toxic szar családom miatt költöztem el 1200 km-re.
Ennyit bőven megér a nyugalmam, és 1200 km-ről zsarolgatni sem lehet, meg passzív-agresszívan belém állni, amit előszeretettel csináltak.
válasza:A gyerekek egyszer felnönek.két opció közül melyiket választanád?
1. Kisbabával nagyon megterhelö egyedül, rokonság nélkül. De mikor oviba megy, onnantól mindig jobb lesz.
2. Lesz segitséged a kisbabához, de örökké meg kell felelned a falu/pletykák/rokonság elvárásainak.
válasza: válasza:Azt mondják hogy az az ideális ahová nem lehet köntösben meg papucsban átmenni.
Én nem költöznék nagyon messzire, bárkinek lehet szüksége segítségre
válasza:Ahogy fent többen is írjak 30-40km a tökéletes tőlük.
Nekem sajnos nem volt olyan jó abban a faluban a gyermekkorom ahol felnőttem így szívfájdalom nélkül jöttem el onnan 500km-re
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!